A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos Országának akkori Fejedelme és Magyar Országban két Dominiumoknak tudniillik Tisza Tokay, Sáros Patak, Munkácsi, Régéczi, Szerencsi, ónodi, Makoviczai, volt földes Ura felváltotta a' Királyi dézmát Kétszáz ezer aranyokon, a' melly nagy summát a' Római Cassába küldvén effective lefizette. Minthogy pedig Püspök-Ladány is a' praemittált Tokai Dominiumhoz tartozandó volt, azért valamint a' többi jószága a' fellebb nevezett Fejedelemnek örökre eximáltatott a' Királyi dézmától, ugy ezen hajdani Mező varos, Pladány is. Sig. P. Ladány die 24-a Juli: „1800 per Anno Bojtore mria Jurat.Notar. ex relatione P. Dni Joannis Pataki Annorum 82. officialis quondam Cameralis Domni Pladány." Hogy I. Rákóczy György valóban bírta Pladányt, bizonyítja az is, hogy a Reformat Egyháznak ajándékozott egy mintegy 5 mázsás harangot, melly jelenleg is meg van, 's minden nap meghuzatik az isteni tiszteletre. — Zrínyi Ilona után örökölvén II. Rákóczy Ferencz ennek birtoklása alatt volt, bizonyítják a' Várvonal eredetiben létező Rákóczi Ferencz 's Generalisa Károlyi Sándor által kiadott protectionalis levelek, mellyekben meghagyatik, hogy a' p. Ladányi lakosokat mint, hűséges Jobbágyokat minden sarolástól meg kíméljék. Későb ezen Község a' II. Rákóczy Ferencz hűtlensége (:nota infídelatio:) a' Kir Fiscusra szállott, 's mint íllyen vagyon a' Magyar Kir. Udvari Kamara által kegyeltetett, 1808 körűi Magyar Ország volt Nádora Jósef Fő Herczegnek adománoztatott, akkor Magyar Országnak Királya, I. Ferencz által, melly adományozást a' boldogult Nádor nem fogadott el, hanem hagyomány szerűleg e' helyen kérte 's meg is nyerte cserében Alcsuthot, 's ekkor Pladány a' Kir. Köz alapítványi Uradalomhoz csatoltatott 's mint íllyen az által is kezeltetett egész 1853 évig, a' midőn a' Cs. Kir. Pénzügy Igazgatóság vette át, 's jelenleg is ez rendelkezik felette. 4. A' község birtokában íratok szerint mindenütt csak Püspök-Ladány név említtetik. — 5. A népesítés honnan történt, ez sem okiratilag, sem hagyomány szerűleg föl nem világosítható, annyi igaz, hogy ezen Község a' Reformatio kezdetekor — mint Debreczenhez közel fekvő, — mindjárt bevette a' reformatiót, 's egy haragja mint fentebb is említetik máig is meg van. Rákóczy Ferencz ajándékából, mellyen régi góth betűkkel a' 4. evangélista neve olvasható; a' rCatholicusok a' 18-ik Század első felében jöttek 's telepedtek meg, e' községben leginkább német — mit a' Klenzmer, Keller név bizonyít, részint tót nemzetségűek, mit a Szuromi, Ulveczki név igazol, minek bizonysága az, hogy a' 312 mostan élőknek nagy apja ide költözésük alkalmával alig tudnak valamit magyarul; hogy a' 18-ik Század közepe előtt tisztán reformátusok lakták Pladányt bizonyítja az, hogy azon domb alatt — mellyen a' jelenleg a' Rcatholicusok temploma áll — még csak mostanában elhalt idős lakosok Szülei 's testvérei temetettek el, elő adásuk szerint, 's azon Nagy utcza, melly most a' községnek díszéül szolgál, azon időben legkissebb részben sem létezett; a' települési helyiség a' mostani reformat templom körül volt, mit bizonyít az, hogy a' község háza közel volt hozzá, a' régi templomnak még máig is fent álló részei épségben megvannak, volt azon tájékon Egy az ídősbek szerint igen híres korcsma, melly néhány évvel ezelőtt pusztítatott el a' Reformat Egyház kérésére 6. A' Község neve eredetéről semmi biztos tudomás nincs, sem okiratilag, sem hagyomány szerűleg, csak annyi bizonyos, hogy ezen községet hajdan a' N. Váradi Püspökség bírta, honnan elő neve is keletkezett. 7. A' község határában előforduló topographiai nevekre nézve: A, Maga a' község belsősége következő általános elnevezéssel bír, u: m: a' keleti rész Bodó, a' nyugoti Zsobony, ezenkívül az észak felőli rész egy szakasza, melly egészen Rcatholicusok által lakatik, Kupulyka nevet visel; meg jegyzendő itt hogy a községben nevezetes halom van u: m: a' Biczó halom a' vendégfogadó mellett, mellynek pinczéjéül szolgál, és a' 232 számú telken a' kis lány halma, mellyen hagyomány szerűleg a' régi időben kápolna volt a' reformatio előtt; — a' község körül foly mig különösen — az Árvíz nagyobb mértékben az ugy nevezett Kép ere nyugotra; és a' Nagy ér, melly dél nyugotra fekszik, de a' mellyekben mostan semmi víz nem létezik állandóul, hanem csak nagyobb esőzések alkalmával töltetnek be vizzel, melly néhány nap alatt, miután az egész határon az ár víz megszűnt, elenyészik; — a Nagy ért illetőleg megjegyzendő, hogy az ár viz nagy mértékbeni léte alkalmával olly sűrű nád termett, hogy az ér parton lakó lakosok nejei midőn kenyeret sütöttek, a' kemencze felfűtésére az ott termett nádat használták fel még pedig saját kezűleg vágva. — b.) A' belső helyből kimenve a' köz legelő egy kis részén találtatnak a' Szőllős kertek következő elnevezéssel, észak nyugotra. Nádas, Régi uj — melly elnevezés onnan eredt, hogy a' régebben felosztott Szőllős kertek közt ez a' tér az ujabb — Vadas, Gyigyéri — minek neve hihetőleg onnan keletkezett, hogy ennek északi részén ér folyt, de már több évek ólta száraz, 's részint fával részint Szőllővel be van ültetve — Göreuj, Bodzás, Téglauj, ezen kivűl 1854 évben az államkölcsön fedezésére a' köz legelőből felosztott