A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában Hangyás Pap lyukas hegy Balog szállás Gyáts Der's Kapus Ólakol Kátyod hegy Bánom hegy Szőke hegy [Szatmár megyei anyagban, a Mándy Péter-féle gyűjtésben található] Helynevek Nádudvar m. város Szabóles megyebői 1. Nádudvar község Szabóles Megye Nádudvari Szolgabírói járáshoz tartozik, a' szolgabírói járás elnevezését a' község nevétől nyerte. 2. A' község csupán egy néven neveztetik. 3. A' község más néveni elnevezéssel tudomás szerint soha nem bírt. 4. Ezen község a' Megye béli többi községek között egyike a' legkorábban keletkezett községeknek, mely jelenleg 9. ezer lelket számlál, hogy legkorábban mikor említtetik? sem írott — sem nyomtatott emlékekből nyomára jönni nem lehet. 5. Népességét nagyrészt beköltözések 's vándorlások által, valamint szép szaporodásból nyerte. 6. A' község nevét köztudomás szerint a' határ terület mivoltától, mely jelenleg már a' tisza szabályozás és több évekbenni időjárás miatt elenyészett, legelő 's kaszálló földé alakultak. 7. A' község róna határa, — mely 35404. hóid 717 D ől területet Catastr. mértékben foglal magába, — több dühökre van felosztva: név szerint: kocsordos, Szentiván, Makkod Bojár, Szeghatár, vajózug, kis szeg virágos zug Siter, Nyár zug Szelenezés, Nagy és kis Borzas, Sós kút telek, bodazug lapos szeg lóré, Nagy halom zug bűte, ezek között említést érdemel az úgy nevezett bojár és Siter, mely helyeken a' népnél fen maradt szájról szájrai átadás szerint Bojár és Siter nevű falvak léteztek volna, 's ezen állítást bizonyítják még a' nevezett düllő földek egy rész területén a' mai napig meg maradt épületi föld rész maradványok, de mind e' mellett Írásbeli hagyománnyal e' felett senki bizonyságot tenni nem tudhat. A többi düllök pedig hogy honnan vették elnevezéseiket, annak biztosan nyomába jönni nem lehet. Folyói: a' Hortobágy és Kösü folyók, gyíkényes nádas és posványos mederrel, melyek rendes folyással csupán a' tisza árja kiöntése és esős idő járás alkalmával bírnak; jelenleg mind kettő a' múlt évi rendkívüli száraz idő járás — és a' tisza árjának kiöntését meg gátló szabályozás által tökélletesen kiszáradt, 's talán meg is szűnt ezentúl folyó lenni. A' Hortobágy folyó nevét vette a' H. Nánási határról debreczeni pusztán keresztül, 's itten hasonló lassú folyással bíró Hort folyamnak a' Bágy folyóvali egyesülésétől; mind kettő tavas: — mocsáros voltánál fogva inkább tóhoz, mint folyamhoz hasonlítható, 's a két folyam az egyesülésnél mind két nevet megtartva természeti minőségét jelképező — tó — szócska közbe tételével a' mai határunkban keresztül vonuló „Hor-to-Bágy (Hortobágy:) nevet, 's ezen egyesűit folyótól neveztetik a' mellette több mértföldekre terülő híres Hortobágy róna pusztasága. Nádudvar Junius 10. 1864. Czövek Ferencz mp Jegyző Tóth Ágoston msk helyetes biró Helynevek Helynevek N. Kalló Mező Városából Szabolts megyéből 1. Tartozik Szabolts Megye Nádudvari Járás Központi Szolgabírói Hivatalhoz, itt a Megye és a Közp Szbirói Hivatal székhelyét tartja. 2. Ezen Városnak kezdettől fogva Nkálló volt a neve, az él most is, és Országszerte arról ismertetett meg, melyben az Összes lakosság Magyar ajkúak. 3. Nkálló Város más elnevezés alatt soha nem volt. 4. hogy mikor említtetik Nkálló Város legkorábban, annak nyomára jönni nem lehet. Mindazonáltal Nkálló Város levéltárába meglevő iratokból, kitűnik, hogy az 1620-ik 20-ik júliusba Ghymesi Gróf Forgács Zsigmond Magyarország Nádorispánya által Nkálló Városa is fel volt szólítva, hogy Beszterczebányára az Országgyűlésre követet küldjön. 5. hogy honnan népesíttetett be Nkálló Városa, nem tudni. 6. Nkálló Város nevének eredetéről, és értelméről — sem a jelen életbe lévő öreg emberektől, sem a levéltárban lévő iratokból — tudomást szerezni nem lehet. 7. a község határában előforduló tophographiai nevek a következők Nkálló Városából Nyíregyházára vezető Országút mentében északra a Város közelében fekszik az úgynevezett Nkállai Szőllőskert, a melyen több gyümölts mint bor terem. Ezen Szőllős kertú az országút déli Oldalán az úgynevezett Poros ladány terül el, a mely sivatag homok lévén, nevét innen vehette, az országút folytában tovább menve nyugotnak jobra találni egy Kutat, a melyben jó ivó 309