A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos víz találtatik, lejjebb a Ladány foly, a mely az ország utat keresztül vágja, rajta fa hidon járnak, régentén ezen folyáson vizi Malom is volt. Mellette van a bornyukut lapossá kaszálló föld száraz időben, mikor pedig essőzések vannak Mocsáros hely hasznavehetetlen, bornyukut lapossának azért neveztetik, mert ezelőtt itt kut volt, a hol a borjú tsordát itatni és delelni szokták; lejjebb menve nyugotnak találni a Kis Ludas tót, kakás rét, nevét onnat vette, mivel annak előtte benne vadlibák tanyáztak. Továbbá a Korhány domb, a Császárszállási puszta közelében, eredetét, és neve értelmét nem tudom — innen délnek fordulva a Szántó földek közt találni a fekete, nagy tó, tovább Sajtár Szik Közép Szik, fejér Szik, Dongó Szik, Szirond lapos rét a mely a száraz időkben kaszálóként használható, mellette a Szirond erdő, ennek fele része tartozik a Kállai határhoz, a másik fele része Hugyajhoz, ezen erdőt több Uraságok birják, s itt több kerülő házak is találtatnak, ezen erdőben nyulak, rókák és foglyok szoktak tanyázni, az erdő árokkal van körülvéve — továbbá dél kelet felé fordulva találni Nagy- és kis hószom rgeket, hószom dombot, nevét és értelmét nem tudhatni. Tovább menve a Szántó földek közt találni a Hosszú rét Nagy és Kis Hugyai Sziket, a mely azért neveztetik Hugyai Sziknek, mert Hugyaj község határához közel van, és itt van a Gombódás hegy, ez a közmonda szerint Gombódás hegynek azért nevezetetik egy asszony, aki mezei munkásainak déli eledelül gombódát vitt, földjeinek bizonyos fekvését nem tudván, ezen hegyre fel ment Munkásait hogy merre lehet megtekinteni, tehát az ételt tartalmazó edényt nemjói tevén a földre, a gombóda kiborult— továbbá a Pintzés hegy, a mely azért neveztetik Pintzés hegynek, mert a partoldalba körülötte pintze forma gödrök láthatók, innen befelé jőve a Város felé a Szomjú hát szántó föld, azért neveztetik Szomjú hátnak, mert az ott lévő homok hegyek mindég esőt kivánnának, tovább van az úgynevezett Görény, Nagy Nádas rét, a mely az eredetét a Berettyóból veszi, s innét foly az előbb nevezett ladány folyás, továbbá a Batamalma folyása, ez azért neveztetik Batamalma folyásának, mert ezen folyáson régentén egy Bata nevűnek rajta vizi Malma volt, innen beljebb van az Orvostó, erről az a rege van, hogy itten ezen kis tiszta vizű tóba egy vak ember megmosta volna a szemét, és szemei meggyógyulván mint annak előtte, míg meg nem vakult — úgy látott. Mellette nem messze van a Nagy ludas tó, terem benne kevés nád és káka, ezen tóba vad libák, kacsák és más szárnyas vízi állatok is laknak, tovább van a Szövényes kut lapossá, melyen szikes rét terül el, száraz időben egy részét kaszálni lehet, ez azért neveztetik így, mert a Csorda részére itten itatóhoz készülvén annak a föld szinen felül lévő kávája, mint a Sövény befonva volt— beljebb találni Kenderásztató rét, azért neveztetik igy, mert vizes időben kendert szoktak itt ásztatni. Száraz időben azonba ki szokott apadni. Beljebb van a régi akasztófa lapossá, ez szántó, és kaszálló föld — innen Keletnek fordulva a Kis gát, legelő, mellette a Nagy gát szántó és kaszálló föld körül árkolva, itt van egy kerülő ház, és azért neveztetik Nagy és kis gátnak, mert a fentebb nevezett Görény tóból ezeken keresztül egy ér folydogál, a mely kissebb és nagyobb — száraz időben pedig kiszokott apadni, tehát ezen vizén keresztül annak előtte gáton — nem hidon jártak keresztül. Tovább menve van az imolyás rét, neve ösmeretéről nem tudni. E mellett a Csegze szántó és kaszálló föld, itt van a tégla vető és égető helye Nkálló városának. Innen északnak fordulva találni az úgynevezett Elizeum kertet, ezt keresztül folya azon ér, a mely a görényből a Nagy és kis gáton keresztül foly, itt a kertben egy kőre épült vízi Malmot hajt. Ezen kertben van Mulató és Sétáló helyek is, valamint meleg és hideg fürdő is. Ezen Elizeum mellett nyugat felé és a Kiskállóba menő Ország ut túlsó oldalán éjszak felé a Város aljáig az úgynevezett Vármegye kert, ez azért nevezetik így, mert régentén itt Megye Ménlovakat tartott, és a Város legelőjéből ezt azoknak élelmezhetése tekintetéből kaszállónak adta át a Megyének mellyet ezelőtt pár évvel a földes Uraság magok fel osztván Nkálló Városának semmi legelőt hagyott. Ezen Vármegye kertnek éjszaki oldalánál terjed a Vadkert legelő, azért Vadkertnek nevezik, mert régentén midőn Császárszállás még a Nkállai lakosság kezei közt létezett, tehát ezen legelőt Marhák nem járták, vadfű termett rajta — ezeken kívül még a belső telkek közti kertek között van az úgynevezett Lövő hegy a Törökök az úgynevezett Nagyárenda helyén volt földvárat, melybe Nkállai lovas hajdúk tartózkodtak, ágyúzták, azért hívják maiglan Lövőhegynek, továbbá tsak a kertek közt van az Égető hegy, ez azért neveztetik égető hegynek, hogy régentén a monda szerint ide hurczolták a boszor-kányokat, és itten égették meg, tovább a telek, legelő, ez azért neveztetik teleknek, mert régentén a tatárjárás előtt is állott Nkálló Városa, de a tatárok elépusztítván, most már legelőként használtatik. Nkálló Város határához tartozik nyugotra fekvő Császárszállás puszta, szántó és kaszálló föld, hol több tanyák léteznek, itt van a hármas halom, Kalapáló hegy és a rósz rét a melybe nád és káka terem, továbbá a Butyka puszta, itt van egy major és tiszti lak. Szántó és kaszálló föld, ez azért neveztetik Butyka pusztának, mert azt Butyka Annát őt a tatárok magukkal hurczolva elvinni akarták, a Kállay lakosok a tatároktól megmentvén, Nkálló városának ajándékozta, de az már régolta birtokába nintsen. 310