A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos 6. Martontfalva Községe nevét egy régebben elpusztult 's e helyen feküdt martonfalva nevű faluról neveztetett el — mely hagyomány szerént a Tatár pusztítás alkalmával semmisíttetett meg. — 7. Martonfalva Község határának területe. 1126 hold 14 D öl Szántó. . 525 " - Rét. 393 " - Legelő. 105 " - Erdő. 151 " 8 D " Nádas rétekből áll. az erdő nagyobb részt most már ki vágatott. Alhatárban levő dűlők nevei ezek. Az Aranyos dűlő Szántó és kaszálló főid. Ház nyil dűlő. — Szántó és kaszálló. — Buzitai dűlő Szántó és Kaszálló. — Nevét hagyomány szerént hason nevű birtokossátói vette. — Továbbá a Községhez tartozik K. logosi puszta melynek jelenlegi birtokossai Gróf Va" Dániel, Revitzk" Menyhért és Darvas Albert urak. Kelt Martonfalván Juny 24. 1864. Gólya János mk fö biró Liszkay m k Jegyző Mihálydi Falu fekszik Zabólch Vármegye dél keleti részén a Nádudvari Szbírói Járás 4-dik szakaszában. Nevét honnan vette? — Sem szájról szájra átjött hagyomány — sem családi iratokból kipuhatolni nem lehet — 's azt sem, ha volt e' hajdan más neve? vagy nem, — Ódon szerű Ref: temploma építés módja — 's az abban találtatott festmények arra mutatnak, miszerént építése — a Magyarok Keresztyénné létté első korszakába esik, — lakossai a leg régibb időktől ólta tiszta Magyar ajkúak voltak — népesítése mikor 's honnan történt? nem tudható — csak annyit tudunk, hogy hajdan Zokoly Család bírta — ebből lett leány ágon Kútassy és a Péczely Család tulajdona, 's a jelenlegi birtokosok ennek a nyomán bírják. a szájról szájra át jött monda szerint a Rákóczy emberei táboroztak ott 's őr hely volt. — 6. -os Talpas ülés hegy völgyes szántó főid. — A monda szerént a Rákóczy forradalom idejébeni kuruczok vagy más néven talpasok tanya helye. — 7. -es Soroglyás hegy. — név eredete nem tudatik 8. -as Tetű hegy, név eredete nem tudatik 9. -es Égető hegy — terméketlen homok hegy. — Nevét valószínűleg terméketlenségétől vette, — a mennyiben a Vetemény mint egy meg ég benne. — 10. -es Dió fa kosár — Sik Szántófőid — hajdan erdő, — az abba találtatott számos diófákból vehette nevét. 11. -es Gulya kút. — Szántó főid. — Az ott legelő Marhák részére épített kuttól vehette nevét. — 12. Hangyás. — Szántó főid. neve eredete nem tudatik. — 13. -as Papp lyukas hegy. — méllyedéses, neve eredete kétes. — 14. -es Gyács. — hegy völgyes Szántó főid, van benne egy hóid ki terjedésű kerek tó, mely soha ki nem szárad. 15.-ös Ders. — lapályos vizenyős tér — neve nem tudatik. 16. -os Akasztó hegy. — haszonvehetetlen Szélhordásos homok hegy — nevét hihetőleg magával hordja. 17. -es Ólakol. — jobbadán Szélhordásos helyek és mély völgyek, hihetőleg nevét onnan vette, miszerént, ha a Marha bele megy, mint ólba volna. — 18. -as Főid vár. — Magas hegyek, nevét talán alakja adta. — 19. -es Hűvös kút. — Sik Szántó főid — van benn egy 5—6. holdnyi lapály — nevét talán annak hideg vizétől vette. — Kelt Mihálydiban Junius 19-én 1864. Pótincza János mk Jegyző Rátonyi Károly biró Kálmántzhey Pál hites PECSÉT [A körpecsét irata: Mihálydi Község 1861] A határbal elő forduló topographiai Hely nevek 1. -ör Dúsnak hajdan egészen erdő most csak egy része — neve eredete nem tudatik. — 2. -es Eresztvény Szántó főid — per útján ki eresztett birtok — hihető leg nevét is onnan vette. 3. -as Állás hegy, emelkedett homokdomb, — hajdan a falubeli pásztorok gyűlhelye. — 4. -es Keszkenős. — domb 's völgyes Szántó főid — neve eredete nem tudatik. 5. -ös Les álló. domb 's völgyes Szántó főid: — Szabóles Megyében Mihálydi határának nevei Nagy rét Csillag hegy Hűvös kert Kerek erdő Dúsnak Eresztvény Ásvány hegy Diófa kosár Gulya kút 308