A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában holdnyi szőllő, szinte ottan 19 holdnyi erdőség. Végtére a' Nkállói és Debreczenyi út mellett nyíló m. egy 180 holdnyi, de silány nádas rét, mocsáros és posványos telkek is vannak benne. Kelt Geszteréden, április 23/864 A' község lakosai közzül felhívott egyének ki halgatása után ki adta Uketyewich Imre jegyző mk. Gönczi István mk. fő bíró ad 388/864 Hugyaj község hely név tára Hugyaj község fekszik Zabólch megye Nádudvari Járásában — Geszteréd — Nagy Kalló és Uj Fejértó városok határaitól övedzve. a Községnek hajdan Hódalj volt a neve — az ugy nevezett teleki tótól hol hajdan a Község feküdt, s mely föld rész maiglan teleknek neveznek, hol annak üdéjében kő templom is állott, melynek már ma csak kő alapzata mutatkozik. Hugyaj község állítólag negyedik Béla király alatt pusztult el. — a szomszédos Bóth Szegegyháza — Micske — Buttka és Geszteréd községekkel, melyekből csupán Geszteréd alakult községgé, a többiek maiglan Pusztáknak maradtak — s több századon keresztül, csak mint Hódalj puszta név alatt ismertetett, népesítés pedig a szomszédos Beregh és Ungh megyékből kapta, állítólag Nemes Dessewffy János alatt, ki mint Buttkay örökös urává lőn a Községnek. Határának dél nyugoti része ingovány és mocsáros, mig keleti és éjszaki tisztán homokos buczkák és lapályokból áll. — Rozsot szépen — tengerit — Zabot — kolompért és kendert meglehetőst, árpát és búzát mentül keve-sebbet terem. Lakosságának összes száma 1418 lélek — vallásra nézve — a Görög Catholicusok 820, mig a Római Cath. és Evangelicusok a Zsidókkal együtt 598 lelket számítanak. Ez üdő szerint minden pontban tagositott birtok — 38 egész volt úrbéri telekkel, és 124 házas zsellérrel. Van Görög Catholicus tanodája, melybe a leánykákkal vagy ezen jár fel minden vallásbeli ifjúság, 's melynek létszáma évenként a százat meghaladja. Dűlőinek nevei a következendők a Nagy Kallói vagy is Keleti oldalon 1 Kúti dűlő, 2 Csonka, 3 nagy laposi, 4 Szirond alji dűlők — éjszak felől 5 hosszú dűlő, 6 nagy állási, 7. Medgyes hegyi, 7 [!] Fövenyesi, 8 Sőre Kúti, 9 Ereszkedő, 10 nagy nyilas, 11 nyilasi dűlők — nem különben K teleki dűlő— délről pedig 13 Sziki, 14 Halomi, 15 Lóherés kerti dűlő — Hugyajon Május 30-n 1864 Jegyzetté Blaskovitch János — hites Jegyző [Kiskálló] Hej név Tári Jegyzet 1, Szabólts Megyébe Nád udvari járáshoz tartozó 2, Falu Kis-Kálló más névvel nem volt nevezve Nagy Kalló város mellett, hol Magyarok laknak fekszik, közel 1000 ölnyire tsak, iten magyar és oláh nyelven is beszélnek a lakosoknak egy része. 3, Elnevezése másképpen nem volt. 4, Meghatározni nem lehet adatok hiányoznak körül belől több 200 évesnél. 5, Némely része Erdéjországból egy része Heves megyéből települt oláhok és magyarok. 6, erre Semmi Jegyzés nem történik. 7, Az szomszéd oros Hejség határ felől északról homok hegy vagy Karikás hegynek neveztetik, mellette nagy Motsáros hej Nagy kert nevű lapossá Napkor hejségével határos, Mogyorós nevű homokos hegy, oda előtt erdő volt, most szőllőt termesztenek, vágynak felfogva használtatnak — ezen Szőllős kert mellett vágynak több szőllős kertek. Ennek neve: Curia. János — Kapós és Kristóf nevűek, mert egyiknek a földes ura Kállay János, másiknak Kállay Kristóf azért neveződtek ugy. Kalló Semjén szomszéd hejség felől vágynak Sovány Homok hegy Szomjú hátnak neveztetik — aztán a déli részben ott vagy Forás nevű földek. Nagy Kalló Város határa mellett, a Vad kert kaszálló, és mellette távolabban Városban vezető út mentébe a töltésen van Mulató hej sürü Nyárfák között és meleggitett, de Salétromos fördők. — Észak felől a NKállai határnál Csikós kert nevű kaszállók, van a falu alatt, a kőhíd mellett vájog vető hej. Kelt Nkállóban 25. május 1864. Kis Kalló Hejség Elöljárói Szabó Pál Jegyző Papp Gergely keze X [Martonfalva] 1. Martonfalva Községe mely jelenleg 500 lelket számlál fekszik Szabolcs varmegyének déli oldalán — érintve a Hajdú Kerület egy részétől és Bihar megye Sárréti járásától 2. Martonfalva Községének csak ez az egyetlen neve él. 3. hajdan mig meg nem telepíttetett Mihálydi pusztának neveztetett 4. Martonfalva mint Község 1849 ólta említtetik. 5. Martonfalva Községe leg inkább Balkány Mihálydi és a szomszéd Községekből nyerte lakóit. 307