A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos felvehetők, a' templom alapjából pedig máig is téglákat áshatni. — Kis és nagy Gyapám, a' rajta teremhetett gyapás fűről. — Páka halom neve nem tudatik. — Gyilkos kis és Nagy halmok bizonytalan eredettel. — Nyáras kis és nagy, mind kettő vizes tó. Dinnyés, talán eredetileg Dinnyés föld, minősége mint fekete homok, a' növény termelésre alkalmas voltáról. — Csató kút egy 40—50 holdnyi szántó föld rész, gyanithatólag régibb köz birtokossáról. Ös boglya hely, egy 30—40 holdnyi szántó föld terület, hol valamely régibb köz birtokos major udvara lehetett. Csorna halma bizonyosan régibb birtokossáról. Szilágyi Szállás régibb birtokossáról. Sőre kút régibb birtokossának ezen részen fojtátott illyennemü üzletéről. — Dézsma szérű hová régibb időbe szállitatva egybe, a munkálok ebbeli tartozása. — Sápi kut bizonyosan régibb birtokossáról. — Nagy kert ki terjedéséről, — Gunár kert, hihetőleg gúny nevéről, a' mennyiben rósz szikes föld lévén a' növényzetre alkalmatlan. Kelt, Földesen Apr 29. 864. Erdélyi Sámuel Jegyző Szabó Mihály msk biró [Gelse] 1. Gelse községe, mely jelenleg 798 lelket számlál fekszik Szabólts Vármegyében, Keleti oldalon a Nád udvari Járás Il-ik Szakasszában, érintve Zemplén, Szatmár, Bihar és a hajdú Kerületekkel. Székhelye Nkálló. 2. A Község élő neve Gelse, más neve nem is volt. a nép benne Magyar ajkú. 3. A Községnek más elnevezése nem volt. 4. A község hogy mikor említtetik legkorábban, arról tudomás nints. 5. A község népesíttetett Magyar honból. 6. A nép eredetéről semmi iromány nints. A község határának dülökrei elnevezése 1. Csonkás: neveződik azért, mert hajdan csonka élő fák voltak azon helyen, mit csak hallomsbúl túdúnk. 2. Fekete miről való elnevezése nem tudatik. 3. Baromlak: hallomás szerént ez előtt sőre járó föld volt. Melyben jelen Gróff Dessewffy Kálmán Úrnak egy Majorja van, mely szinte azon néven neveztetik. 4. Kiss erdő: Hajdan apró Cserjék voltak ralyta, mi is onnan neveztetik. 5. Bodzás Hajdan sok bodza csoportok termettek ralyta onnan neveztetik. 6. Hordós kút hajdan több hordókból csinált kút volt ezen dűlőben — mi is onnan neveztetik. 7. Kobola hegy mely dűlőben egy hosszan kobola fa formára kinyúló hegy van, mely onnan neveztetik. 8. Császárfii József Császár uralkodása alatt a határ fel méretvén, ezen dűlőbe egy magas hegyre a mérnök által egy őr fa állíttatott fel — mi is onnan neveztetik 9. Nyirjes hajdan ezen dűlőben sok élő nyírfák voltak mi is onnan neveztetik Kelt Gelsén Junius 19 én 1864. Hetey Ferentz Jegyző id. Hetey Ferentz fő bíró Szilágyi Ferentz Hetey István Tőrök Menyhért 76 j k sz alatt terjeszteti bé Helynevek Geszteréd községből Szabóles megyéből A túlsó lapra feltett kérdésekre alkalmazó feleletek I, -ső pontra E' község határához más puszta béli (praedium) nem tartozván, s igy ismeretes neve régólta — csak Geszteréd. II, pontra az elsőben már meg van a' felelet. III, -ra 1332-be az ugy nevezett Annata papalis szerint Íratott Gesztrét, mely azonba hihető, hogy népes hely lévén Gesztrétnek neveztetett még hitelessíttetik 1332-be szerkesztett Annata papalis idejebeli irományokból. IV, -re Legkorábban 1332-től hívatik Geszterédnek. V, -re Minek útánna. midőn a Török és Erdélyi mozgalmak által el pusztíttatott a mostani község lakosai Heves, Borsod, Nógrád megyékből népesült, — a még későbben szaporodónak pedig a' felsőbb tót ajkú megyékből származtak, — megjegyezvén hogy az elpusztult község mint egy 4-ed óra járó távolságra feküdt Északra a mostanitól. VI, A 3-k és 4-k pontba meg van felelve. VII, -re Dűllőnevezetek — az a' tagosítás Telek szám szerént, nyugoti részén, Gelyvási, onnan Észak felé Tüzes réti, innen észak keletnek úgy nevezett Szomjú hát, Keletnek Forrás, innét délnek Bikaréti, szintén délnek Balka kúti, végre egészen délnek Gyűrűs hegy dűllők. — A Gelyvási dűllők között találtatnak 3 halmok, a' Tüzes rétibe 2 halom, a Forrás dűllőbe I halom, s ezen halomnak bé jelölt neve Pete halom, honnan vehette nevezetét, nem tudni, — ezen halmok emeltetéséről azt állítják, hogy hajdan az csak térhelyeiévén, az el hullott testeknek temetőül használták, mindenesetre hordott földnek mutatkoznak. Továbbá a' Szomjúháti dűllő Északi oldalába 36 306