A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában kemény bőr kötéssel ellátott jegyző könyve, ennek 489-ik lapján ez olvasható: „1456-ik esztendőben Egyek helysége már az Egri Nemes Káptalané volt" de hogy ez adat honnan merittetett, nem említtetik; — az eredeti legrégibb pecsét nyomónk 1460. év számmal van jelezve; — erről több nem tudatik. 5. Honnan népesíttetett? 5. A' most Egyek helységben lévő lakosok ősei 1768-ik évben telepetek le Egyeken, részint a' Jászságból, Jász Apáthiból, részint Borsod megyében lévő Mezőkövesd, Szent István községekből, és Heves megyében lévő Kál helységből; — ezelőtt itt volt lakosok pedig, ugyan e' megyében és járásban lévő Tetétlen helységben és részint Debreczenben telepedtek meg. 6. Mit lehet tudni a' név eredetéről, értelméről? 6. A' név eredetéről semmi okirat, vagy bizonyos hagyomány nem létezik; — értelme, magyar hagzású, az evésről: „Egyek". 7. A' község határában előforduló topographiai nevek? 7. „Szöghatár halom" a' tetején e' halomnak határdomb van a Debreczeni Ohati pusztát és Egyeket egymástól elválasztó Szöghatár a' neve, mert ott öszeszegellik a' határ, „Földvár halom" ez a' legmagasabb halom, éhez nem messzire az ide való lakosok szántó földjein meglátszik, hogy ott hajdan sánczok voltak ásva, innen a' földvár halom elnevezés. „Félhalom" a' Tisza árjai ezelőtt régen e' halónak felét elrombolván, innen a félhalom elnevezés; — ezen halmok mind szántó földek közt és mellett vannak. Szántóföldekben dűllők nevei: „Határdüllő" a' Debreczenhez tartozó Ohat pusztára jár véggel, innen a' név határdüllő. „Fekete rét düllő" egy ingoványos fekete rét nevű mocsárról, mely ott terjed neveztetett. „Homokdüllo" ez nagyobbára homokos földből áll, innen az elnevezés. Kaszálló rétjeink a' Tisza folyó mentén terjednek el, az itt létező düllők és helyiségek megnevezései ezek: „Pecsér hát düllo" a' kaszálló terület a' Tiszaszabályozás előtt itt volt értől, mely Pécsnek hivatott, neveztetett pecsér hát düllönek. — „Gyikényes hát dűllö" az itt elterjedő laposság, a' Tiszaszabályozás előtt sok gyikényt termett; innen az elnevezés. — „Füves fok hát düllo" ezen helyiség bőven termetté ez előtt a' füvet, innen az elnevezés. — „Bödös koty" a' Tiszaszabályozás előtt e laposságban árviz után a' víz megállott, bűzhödt szaga után bűdős kotvány helyett büdös koty. — „Kárászos fenek" nagy laposság a' kaszálló réten, a' Tiszaszabályozás előtti árvizek után, itt sok hal, leginkább kárász fogatott, innen az elnevezés. — E kaszálló rétjeink határosak Bihar megyében fekvő Debreczenhez tartozó Ohat pusztával, Heves megyében fekvő Tisza Füred Várossal, és Borsod megyével, mert a' Tisza folyónak — mely rétjeink mellett folyik el — fele tartozik Egyekhez, fel pedig Borsod megyében lévő Dorogma helységhez. — Egyeknek van Tisza rév]t, — az Egri fö Káptalan itteni földes úr birtokában. — mely az imént nevezett Dorogma helység alá vezet. Kelt Egyeken, Május hó 30-án 1864. Beknez Jósef Biró Csomra György mk Jegyző Földes 1. Földes Szabolts megye Tiszántúli kerülete, Nádudvar járás. — 2. Csak egy. 3. nem volt. — 4. 1525-k évben. 5. nem tudatik. 6. Semmit. 7. Mankó, czigány búza vagy mancsi sok terem a' fű közt. — Inacs, egy szátó főid egész forduló, ennek egy része Csatlat, a' körülte folyó Csatlat értől, melly a' kék Kalló folyamot, a' Szomszédos Tetétleni Dögös réttel össze kapcsolja. Bodzás egy dülőbeli szántó föld, neve bizonyára a' rajta termő alkalmatlan földi bodzáról. Szilköz egy egész forgás a' szántó földekből, a rajta most is mutatkozó szil csemetéktől. — Bodó szer dűlő nevezete, eredete nem tudatik. Kocsordos a' rajta termett fű minőségéről — Sápiszeg: a' Kalló folyó partjánál egy kiszegellés. Peres egy szántó és kaszálló neve, bizonyosan határ villongási esetben kaphatta nevét. Ezen részen van Csőre halom, eredete nem tudatik. 1. Földes község határában van bekebelezve Puszta Szent Miklós. — 2. Csupán egy. 3. nem volt. — 4. Buday „Magyar ország históriája" szerént a' tüzes vas próbára 1220-ba volt belőlle lakos. 5. nem tudatik. — 6. A ' név nyilván azt mutatja, hogy eredetileg itt keleti keresztyének lakván, ekkor kapta Miklós görög Szentről a' nevét, mit igazol az, hogy szomszédságában azonnal ott van Sz. Kozma, nem messziről Sz. Márton, elpusztult 1658-k évben, a' Tatár pusztításkor, 's lakossai egy részben Földesre, más részben mint birtokosok másuvá is Váncsod, Rozvágy st. költözhettek. 7. Itt van a telek, melly volt a' község hellyé, hol az udvarok, sőt száraz malmok helyei is tisztán 305