A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos elő adása szerint: Kántor, Oláh és Kováts volnának legrégibbek — de ezek honnan származhattak ide — ők magok sem tudják, — legfőbb birtokos Báró Horváth Csalaád, — utánna Erős, Szőgyényi, Orosz és Morvay Családok — mint kisebb közbirtokosok. — A' helység századok előtt Csehek birtokába lehetett —, mit onnan tudhatni — mert jelenlegi református templom fa tornyú templom volt — 's körülete — mely éppen a' falu derekán fekszik — egyyszersmind temető hely is volt, — vénebb lakosok még az ott létező egy főből való fára is emlékeznek — és a' mennyiben van templom dombos helyen fekszik — s a legutóbbi templom kijavitásban oly sirhely találtatott — melyben 5—6 ember koponya volt együtt elásva. — 6-ik Kérdésre: Helynév eredetijét nézve sem köztudomásilag —, sem hagyományilag, sem pedig irott s nyomtatott emlékekből semmit sem tudhatni. 7-ik Kérdésre: A' mező itten tisztán csak szántóföldből áll. — van egy „Nagy rét" név alatt álló mező darab a' kertek alatt nyugott fele — mely ez előtt víz állás 's szárnyas vad állatok tanyája volt, jelenleg már búzatermő, — itten az arányosítás még 836-ik évben létesíttetvén, — mely az arányosítás élőt s a' lakosság, illetőleg a' volt jobbágyság boldog 's gazdag volt, ennek bekövetkezte ólta azonban szegény —, és többnyire feles munka után van 's lehet csak mindennapi kenyere; — a' határ 2345. holdnyi 925DŐ1 szántóföldből —, 50 holdnyi lOODől belső telkekből 's 84. holdnyi szőllő hegyekből áll —, ez utóbbiba a' környékhez képpest meglehetős kerti bort terem, részint még most is dézsma köteles,s részint pedig már örök áron megváltatott — 246 hold 1600Gőlnyi nyíri erdőből is áll —, de ez utóbbi éven szakasszonként irtatván szántóföldé alakíttatik, — ennek déli részén több több ezer eper fával beűltettetett 's élvezetett nyújtó hely van, mely nyári időben sétányul szolgálhat: — ezen Csonkás név alatt álló erdő hajdan a helységé volt, de később Báró Horváth Család által foglaltatván el — jelenleg is annak birtokába van. — A' volt jobbágyok földjei is egy tagba hasítattak ki, — egy telek után 60 hold főid esvén —, a volt úrbéresek többnyire 10., kevesen 20., 's végre két vékás legelőfölddel — mely többnyire szántóföldé alakíttatott át. A' határ részeni külömböző elnevezések alatt össze iratások, nevezetesen: a) Észak felől fekszik a községgel s Kvárdi Szöllővel határos: Kis Kotyor, Nagy Kotyor, Várhegy s Ilkód Szántófődek. — Jéke községgel határos: folyó tájéka, Nyirjes hegy, káposzstás kert — ez utóbbi arányosítás előtt úrbéresek káposztás kertje volt. b. Keletről Cs. Kenéz fele t Pákai erdőővel határos: Csákó hegy, Csere tájéka — ez hajdan az 288 arányosítás előtt csere erdő volt, jelenleg mint irtvány tagos birtok, — Csigás és Gorges Szántóföldek. c) Délről Lövő Petri és Baka községekkel határos: Seres hegy, Balázs hegy. Pátor és Vesélyes hegy, lapos tájék, Sárfertő, rozsfölld, Kis telek, Nagy telek. Anarts községgel határos: Nagy rét, pappi völgy, bőjtős allya. d) Nyugottról KVárda MVárossal határos: Gaalyoska tájéka, Börvényess hegy, — Lyukas hegy, — Bene hegy, Kassa völgy, — Lengyel völgy, Vereshegy, Várdi batka, — a' tul lapos megett Szőllő hegy, mester hegy Gőnczhegy és Csutor hegy nevezetű tájékokon fekszik. A' falu alatt keleti oldalról Péterke nevű Cespitalis föld létezik. Anarts 's Papp közti ut mentébe egy nagy halomra emlékeznek a' helység vénebb lakossai, — kik hallomásuk után állítják, hogy ezen halom — még Szent István 1-ső Magyar király idejében uralgott háborúkban elesett bajnokok — örök nyugodalmuk helyéül szolgál. Kelt Papp April hó 26-án 864 Sinkovits Mihály Jegyző Czérna Mihály biró Helynevek Pátroha községből, Szabóles megyéből. Felelet 1-ső kérdésre: Szabóles vármegye Nagy Váradi Kormány kerüllet Kis Várdai járás törvénykezési székhely Nagy Kalló. Általános elnevezés Rétköz mivel határának fele része árvíz járta posványos rét. 2-ik kérdésre: Pátroha átalánosan. 3-ik kérdésre: Mindig e néven ösmertetett. 4-ik kérdésre: Nem tudhatni sem a község Vénei ajkairól sem más irományokból 5-ik kérdésre: leginkább s Szomszéd falvakból és az alföld s Borsod megye vidékéről 6-ik kérdésre: Semmit. 7-ik kérdésre: Berentsi düllő szomszéd Berents falú fele részint homok dombos részint aljas agyagos szántó földek ezen dűllőben. A Dinnyés sziget az az előtti nagy árvíz közzűl felemelkedett használható szántó főid, a sok dínye termésről Kender ásztató tó két domb közén mélyedés s ez előtt járhatatlan posványos hely, most száraz zsombékos — Ajaki düllő szomszéd Ajak község fele aljas és dombos szántó ezen düllöben Vátsi, azelőtt árvíz borította használhatatlan Nád és káka termő hely most kevés vízzel biró gazos műveletlen. Papp erdeje rétje jjelenleg