A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában is műveletlen az előtt tökélletes használhatatlan gazos zsombekos hely az az előtti ídőkban erdő tulajdonossáról — Bülzök rétje az előtt járhatatlan Sáros gazos hely, most nem annyira vizes használhatatlan — Thasí dűllő Szomszéd Thas község felől homok dombos és aljas szántó földek — ezen dűllőben az Akasztó hegy nagy szélhordásos homok. A monda szerént Szomszéd Thas községében a régi időkben lakott főid birtokos — Krúcsai nevű szolgabiró ezen hegyen bizonyos nagy bűn elkövetéseért egy asszonyt elevenen fejeztetett le. Míltó rétje nagy terjedelmű gyékény és káka termő tó a két szélén nád és nagy zsombékoktól környezett az előtt járhatatlan ingovány most már a szárazság miatt járhazó láp nyugszik. Kígyós hegy rétje az előtt sűrű erdőtől környezett tó, melly erdőben s tóban járkállók a Sok kígyótól gyakran eltávoztak most ezen rét nem anyíra vizes min ez előtt de használhatatlan Gégény Szomszéd községi fordúlló s Bajorhegyí düllő. Bajorhegy ez előtt erdővel környezett most csak fa tövekkel és homokos kissebb dombokkal környezett fényes szőllő termő kert. Pozsáros tó jelenlegis járhatatlan és használhatatlan — Kártavai düllő szomszéd Gégény Berkesz község felől Nagyterjedelmű használhatatlan zsombék és sás fészek — Vad lúd s katsa lakta hely. Tisza rét mintegy 3500 holdnyi ár tér s árvíz járta hely ezen térben a kölykös sziget az előtt nagy árvíz és Nádasok által környezett széna termő ingovány láp Körtvélyes Sígér Madaras, hatfa Domb Lentsés Fedemlő: Ganás Nagytó Szövetem Géberjégy Vő Péter barabáts Biró sziget nyárfás szeg patsirtás és tölgyes szigetek árvíz közzül felemelkedett dombok az előtt a munkások ííde kaszálni vagy más dologra szántani Ladikokon mehetvén fel most a szárazság miatt kevés víztől környezvén szántó és kaszálló földek — itten a Verestó és Nagytó tosséri tó jelenleg járhatatlan Vadlúd és katsa fészkek. Kelt Pátrohán april 29-én 864 jegyzetté Bodnár Pál községi jegyző Helynevek Rozsály pusztából Zablóch Megyéből Rozsály pusztát Zemplén megyétől éjszakról a' Tisza folyam választja el, a' leányvári határral és révvel átellemben, mely rév a' rozsályi és leányvári közbirtokosság közös regale jövedelme. Fekszik a' dögei, kékesei, Veresmart és leányvári határok közt. Ezen pusztának más neve sem hagyományból, sem kéz irat vagy nyomtatott emlékekből nem ismeretes — valamint név eredete se értelme sem. Leginkább rozsot termő homok dombokból áll, melyek közt több szélhordásos helyek találtatnak. Közte van az úgynevezett Forgóláp, melynek nagyobb része haszonvehetetlen mocsáros és zsombekos. Környéke sását és nádat terem. Hajdan ezen tér egy tóból és egy járó lápból állott, mely utóbbitól kapta Forgó láp nevét. Itt van az ugy nevezett Temetőhegy is, melyen, a' hagyomány szerint, hajdan egy csak ugyan Rozály nevet viselt község és annak temető helye volt, melytől vette Temetőhegy nevét is. A' Mongol-Tatár hadjáratkor pusztult el a' község, melynek helyén sírfák, épületek maradványai, rosdás régi ezüst pénzek, edény darabok s at. a' munkások által nem ritkán találtatnak, mely azon község valóságos létezését kétségtelenné teszi. A' közbirtokosság ezelőtt mintegy 75 évekkel, először egy révész házat építetett a' Rozsály pusztán. Később egyes birtokosok engedelméből a' szomszéd községekből több családok telepedtek itt meg bizonyos kiegyezett uri szolgálmányok vállalása mellett anyira, hogy most már egy 18 házból álló kis községet képeznek csakugyan Puszta-Rozsály név alatt. 1849 évben a' Veresmarti adósorozathoz csatoltatott, mely ideig sem adófizetésre, sem közmunkára szorítva nem volt. Általában Gör. Catholicusok lakják az Ajaki Gcath. egyházhoz tartozván Kelt P. Rozsályon 1864 évi Május 28-án tartott községi bizottmányi ülésben. Jegyzettem: Iski Jósef sk Jegyző. Szalóka községből Szabolcs megyéből 1-ör Szabolcs Megye Nváradi Kerület Kvárdai Járás. 2-or T. Szalóka név alatt esmeretes ország szerte 's más néven nem is neveződött. 3. A Községnek más elnevezése nem volt. 4-er A községnél 1762-ik évben kelt Szerződésnél régibb nem létezik 's akkor is Szalóka név alatt fordul elő. 5-re Hihető hogy a régi háborús időkben mint hogy a község erdők közt fekszik ide bujdokoltak 's földmivelö emberekké lettek, a' leg régibb Család a' Szabó és Sós Családok 's az egész község magyar ajkú nép: idegen nyelvű nép a' községben nem találtatik még az Izraelita népfajból sem tolakodott be egy sem. 6-ra A' név eredetéről tudomásunk nincs. 7-re A község határán levő düllök mint Balota dülö az ott levő Balota tóról neveződik Nagy éger köz rét az rajta levő nagy égerfákról, Agyagos szántóföld az földnek agyagosságáról — különben az egész határ 289