A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában tájban történt Baka Községének szét osztása, de melly időben, 's név szerint Ki által történt a Baka Községnek Kis és Nagy Bakára való el nevezés, nem tudatik. 3-ik K. pontra. Mint feljebb emlittetik Községnek neve nem tudatik semmi okmányból sem hallomásból, Csak annyit, hogy a Két falut képző Község egy volt Baka név alatt, miért, mikor, s Ki által osztatott két részre, 's neveztetett Kis és Nagy Bakának okmányok hiányában ösmeretlen. 4-ik pontra. Erre szinte nem tud felvilágositást adni Kis Baka Községe. 5-ik K. pontra. Honnét származott e Községbe, vagy Ki által történt a be telepités s a nép eltrerjedése hasonlolag titok a leg idösbb emberek előtt. 6-ik pontra. írott hagyományból ugyan nem, hanem hallomásból tudják az idősbb lakosok, hogy Baka Községét hajdan egy Bákay Dávid nevű birtokos ur birta, attól nyerhette a Község Baka nevezetét, a Későbbi birtokosok voltak Báró Bemer, bró Döry, néhai Eördögh urak most már azonban az öszves birtok Ngos Péchy Ferencz úr tulajdonához tartozik. 7-ik K. pontra. Kis Baka Község határa melly leg inkább Keletnek és délnek nyúlik, Keletről a Gemzsi és Lövő Petri, északról pedig a Nbáki határoktól szomszédoltatik — a régi topographiai neveit most is meg tartotta, az elnevezések származásával azonban Kevésbbé ösmeretes. Semmi erre vezető okmány Kezöknél nem lévén. — Például a) A Kert alja. Ez a falu alatt elnyúló Kertek aljától Kezdődvén, onnét vette nevezetét. Ezen terület veres agyagos lévén Kemény természetű. b) A Szilfa szer. Ez elnevezés eredetére az idős emberek sem emlékeznek, semmi hagyomány rolla nem lévén természetére nézve szinte veres agyagos, Kemény föld a szárazságot nem szereti, Különben a Nagy Baki és L. Petri határral szomszédos. c) A Nemesek düllöje — hajdan Eresztvény valaha erdő volt. Később midőn Ki irtatott, több apró birtokú nemesek birtokába jutván, nyerte a nemesek dülöje elnevezést. Ez szinte veres agyagos lévén, Kemény természetű. d) Lencsés. Ezen föld terület ugyan csak a N. Baki határral szomszédos, onnét nyerte nevét, hogy vizenyős s aljas föld lévén — lencse forma dudva bokrokat nevelt, ezért a régi emberek által Lencsésnek neveztetett. Különben ma is aljas vizenyős feltételes termésű. e) Nyárjas. Ez hajdan erdő volt, mint hogy pedig leg inkább s leg jobban nyárfát termet, azért neveztetett el. — Most már Ki van irtva, egyebb iránt lapályos fehér föld terület levén szinte fel tételes használatú. Ez is a N. Baki határral mesdés. f) Istenfája. Ez elnevezésnek eredetére nem emlékeznek a legidösbb emberek sem. Ez ugyan veres agyaggal vegyült föld, de fentebbi fekvésénél fogva, biztos termésű. g) Szénás dombja: E név származását szinte nem tudják a lakosok. Ez homokkal vegyes föld lévén, biztos termésű. h) Vizes cserje. Ez természetes fekvésétől nyerte el nevét, mivel e terület közepes Kupás, viz állásos vagy rétes hely lévén, Körülette pedig cserje bokrok tenyésztek, igy nevezödött el Vizes cserjének. Egyébb iránt most is vizes, s csak ritkán használható savanyu természeténél fogva. i) Körtélyfa düllö. Ebbe a düllöbe történetesen két vad Körtve fa nőt fel, mellyekböl még máig is fent az egyik, innét fentebbi nevezetett. Különben egyenes fekvésű veres agyagos föld. Községi termésű. j) Okút sűrűje. Ez hajdan sürü bokrokkal teljes erdő volt — Közepe táján pedig egy Kút. — A Kút régenten Kiszáradván Ókutnak maradt az erdő sűrűségéről ÓKut sűrűjének neveztetett. Most már az erdőnek helye sints, az Ókutnak azonban még ma is nyoma van. Különben sima fekvésű, <ts Közép termésű, a Gemzsi határral szomszédos. k) Kender fold hegy. Valóságos név származását nem tudják a lakosok, csak gyanitják, hogy a termesztményröl nyerte nevét, melly emlékezetektől fogva a tagosításig mindég Kendert termesztettek abba a földbe, de hibásan ragasztatott hozzá hegy — mivel az egész terület sima föld, a Gyulaházi határral szomszédos. 1) Zsákos hegy. E dűllő területén egy hegy van, az alja pedig vizes posványság. — Elnevezését ugyan okiratilag beigazolni nem tudják, hanem hallották, hogy hajdan nagy szűkség lévén a vidéken, az akkori volt fődes ur azon helyre hordatta Ki Zsákokba a gabonát, a szegénységnek ott szét osztván, de a cselekvő Uraság neve nem tudatik. m) Bálint sorja. E név származásáról mit sem tudnak a lakosok. Különben sík vegyes agyagos Kemény természetű föld. n) Kaszálló dűllő. Ez elnevezését termesztményétől nyerte örökös Kaszállója lévén a lakosságnak, a tagosításig, melly időtül fogva t.i. 1859ik évtől fel tőretett, 's most már szántó földé vált, de nevét most is megtartá. — Különben sima fekvésű, a Gemzsi és Gyula házi határ szomszédságában. Hogy fentebbiek leg jobb tudomásunk szerint össze Írattak, bizonyítjuk. Kelt Kis Bakán Április 21 1864 általam Jónás Sándor fö biró Emmer Endre sk Baksa András hites Jegyző Jónás Mikoló K X V 279