A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos Helynevek Kis Várda városból — Szabolcs megyéből A helynév gyűjtéshez megkívánható adatokra vonatkozólag viszonyokat kifejtve alakíttattak össze. l-re Szabolcs megye — Kis Várdai Járás 2-re Kis Várda. 3-ra Tornyos Kvárda. 4-re A' város mikor említtetik leg korábban — nem tudatik — de 1082-be Szt. László király itten már mint városon templomot építtetett — és 1100ba már Parochia állíttatott. 5-re Eredeti magyarokból, és felföldi tótokból. 6-ra Kis Várdára lett elnevezése eredetét nem tudni. 7-re A' város határában elö forduló nevezetessége a' Vár kert — a' hajdani várán romjaival a' város éjszak nyugotti oldalán — melynek legősibb eredete ismeretlen. — Az alap falakból kiálló téglákon látható P. Z. betűkből Jeossler történész azon állítása látszik igazoltnak lenni, hogy: ez épület egyes még a' romokban is felfedezhető toldott részeit Mátyás idejében Zokoli Péter — kinek Kis Várda — e' néven — A' Nagy Király által adományoztatott — építvén — ennek birtoka volt. A 17. és 18-ik században Szabolcs megye e' várban tartá székét. — Jelenleg a' Kis Várdai közbirtokosság birtoka mintegy 5. holdnyi területével. A' várat környező ártéren fekvő szigetes helyek a' következő jellemző nevezetűek u: m: úr óla, Lófogó szeg. Ollád, Méheske, Sorkert, Nyárjas, Tönye, Tögyes, Almás kert, Kis és Nagy Sziget, Kis és Nagy aszó, Galambod, Szállás kert —, A' határ egyébb részén fekszik: Bába hegy — homokos — Akasztófa lapos — homok dombok között — Farkas hegy — magas szélfúvásos homok domb — Asszony hegy —, Puska poros hegy, Szakadás, Sarajoska — álló tócska, — Szent László kútja — forrás —, Gárdon hegy — homok domb —, Szunnyadó — homok domb —, Pál-Diák -lapos vizenyős hely —, Sárfű — Zsombékos rét —, Biter— kakás mocsáros hely, — Ökörnyúzó — vízállásos hely, — Kettős kotymány — vizenyős, — Aranyos fenék — vizenyős, — Béltelek szántó —, Kis mező szántó. — Határos Községek — Döghe, Kékese, Berencs, Ajak, Anarcs, Pap, Jéke és F. Litke. Kis Várda Május 10 1864. Bartha Imre város bírája 280 Helynevek Kis-Varsány községből, Szabolcs megyéből. Felelet Az 1-ső Kérdésre: Szabolcs Vármegye, Nváradí kormány kerület, Kvárdaí Szolgabírói Járás, törvénykezési székhely Nkálló. Általános elnevezés Tisza oldal, mivel a Tisza folyó bal partján fekszik. 2-ik Kérdésre: Kís-Varsánynak más neve nincs, s országszerte e néven ismertetik. 3-ik Kérdésre: Monda szerint hajdan Nvarsány szomszéd községgel együtt Vossán néven ismertetett egyik Ó- más uj Vossán volt, de hogy melyik Ó- melyik uj-, valamint Varsány nevét is mikor nyerte róla semmit nem tudhatni. 4-ik Kérdésre: ős régi telepítvény, több századdal ezelőtt már anya község volt, honnan történt népesedése bizonytalan. 5-ik Kérdésre: ős régi anya község neve több század óta egy és ugyanaz. 6-ik Kérdésre: A név eredetéről s értelméről semmi bizonyos nem tudható, monda szerint onnan származott mivel hajdan e község lakosai leginkább halászatból éltek, úgynevezett Varsa hálókkal halásztak s innen őket Varsásoknak, telepöket Varsások telepének (lakhelyének) nevezték, miből aztán később a Varsány név származott. 7-ik Kérdésre: Avas mező, lapályos több száz hold kiterjedésű szántóföld nevét régi használatától vehette. Lejtő mintegy 20 holdas kiterjedésű tó neve jó magas meredekes homok domb tövében. Ékízi tó mocsár neve ismeretlen elnevezésű. Nyárfa hegy düllő hajdani nagy nyárfás erdőjéről. Kopaszok, homok domb neve melyynek tetején monda szerént midőn környékén erdőség terült — semmit sem termett. Füzes kaszálló föld neve bő füz fa terméséről, Szeg gyümölcsös kaszálló a Tisza folyókanyarodásánál be sarkallik szögletet képez innen szög vagy szeg neve. A mi külömben a határ fekvését illeti déli része homokos föld halmokkal és mélyedésekkel, más része lapály a Tisza folyó által elboríttatík. Kelt Kís-Varsányban Május 22-én 864. jegyzetté Nemess Ábrahám jegyző