A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos esettek hulláiból alakúit. Meg emlitendö azon esemény miként hogy a hagyomány hitelessége felöl tisztába jöjjön az 1862-ik évi Szolgabirói hivatal meg visgálás végett a domb közepét két ölnyi mélységbe ásatván, nagy mennyiségben találtattak ott emberi csont maradványok, kard csatok kar perecek és ezüst gyűrű. d.) Követ völgy: melly szinte az említett táborozási hely szomszédságába áll, hol alkalmasint az illetők követei össze jővén béke alkudozásokat tettek, se neveztetett el e helyiség Követvölgynek. e.) Perenye. Ezen helyiség még ebbe századba is igen szép erdőség volt. A fellyebb emiitett csatározási helyektől másfél órányi távolságba a' község határának nyúgoti oldalán a Thassi határ szomszédságában áll. A nép ajkán Perenye nevet nyert. Itt alkalmasint csatározások küzdelmei és fáradalmai után meg enyhülni vonulhattak a küzdök mit ma is gyanithatni mert e tájra déli oldalról egy nagy rétség mai nap lórét neveztettek védi, északról pedig egymásból folyó több homok hegyek, mellyeknek mint egy az apjok az úgy nevezett Öreghegy szép szöllökkel beültetve, mellyek amannak mit [!] egy védbástyáúl szolgáltak. Melly Perenye nevezett a Perenyhéből alakúihatott át a nép ajkán. Karász Maj 4 1864 Ladányi Sándor Jegyző Helynevek Kékese községből, Zabólch megyéből az 1-ső kérdésre Zablóch Megye, Nagy Váradi Kerület, Kvárdai járás. Kékese község. 2-k A' köznép ajkán Kékese, de valóságos nevén Kékese. 3-k A' felkérdett helybeli idősebbek nyilatkozatai szerint e község helye és határa egyedül erdő lévén néhány czigányok kecskét legeltettek e' helyen 's arról azon időben neveztetett Kecskeszállásnak 's később a' Kecske szállás nevezettől vette volna a' Kékese nevet a' község. 4-k Körül belől Száz évekkel, a' föledes uraság volt B. Vay István ur, ki azon időben az akkori erdőnek egy részét kiirttatván körözés által tétette közönségessé, hogy bizonyos szolgálmányok mellett a' beköltözőknek bizonyos föld birtok adatik át, külömben e' birtok adatik át mint egy 500 éve hogy a B. Vay birtokában van. 5-k Leginkább a' közel Zemplén megyei községekből költözködtek be az akkoriak, és lettek az érdekelt földesuraság jobbágyai. 278 6-k pont 3-k a név eredete megfejetetett. 7-k A' Puszta Rozsály szél mellett Ujcseri föld ez erdő volt, most már szántó és kaszáló föld, ez előtt Nádas és legelő volt, Ikerszeg, Kánánszeg, Nádas és kaszálók, Demeterszeg szántóföld körűlete lapos. Galambos szeg, Varga szeg szántóföld, körűlete Kasza tó és Egres, Kis és Nagy Alamór Szántóföld Egres és Nádassal körül véve Kis Várdai határig. Dázsverme. Szántóföld Nádassal körűi kozoros szeg, részint szántóföld, részint kaszáló és Egres. Nagyszeg a' Berencsi határszélben szántóföld kaszálló, és égressel körűi véve. Élesszeg Szántóföld kaszálóval és égressek körűi véve. Fodorkert Szántó és kaszáló föld. Gyertyános ér egy kis tó körülötte szántó kaszáló föld és egres. Párom erdőirtás szántóföldel. Kis és Nagy Ónszeg Szántóföld, körűlete Egres és Nádas. Búzás szeg a' Pátrohai, Berencsi és Kanyári határokkal szomszédos, Szántó és kaszáló földek, Egresekkel körűi véve. Farkasszeg szántóföld, kaszáló és Egres. Szárhegy a' Kanyári határ szélben szántóföld, egres és kaszáló, Külső és Belső Oszlód Szántóföld, egres és kaszáló. Körtvélyes Sipos Szigetével együtt Szántóföld és vizenyős hely. Csemény nagyobb részint szántóföld, körös körűi mocsáros helyek. Dinnyés szeg egy láp, melly jelenleg legelő. Tölgyes szeg a' Veresmarti határszélben, dombos szántóföldek, allyas körűlete kaszáló. Kopasz szőllőhegy, a' határban legnagyobb domb — külömben szántóföld, északi részén lent mocsáros, zsombékos, egy része kaszáló. Palaj — szántóföld, körűlete zsombékos. Nyírjes szeg. Egres és lápság, mind ezen le írt határ részek dombos hegyes homok földek. Hely nevek Kis Baka Községből, Szabolcs Megyéből 1-ső Kérdő pontra. Kis Baka Község fekszik Szabolcs Megyében, Kis Várdai Járásban, Nagy Baka Községgel szoros és folytatólagos kapcsolatban áll, daczára annak, hogy Kis és Nagy Baka politicai úton Külön egy egy falut képez, külön 's ön álló Községi birája tanácsa, valamint szomszédos ugyan, de Külön határa lévén, egy szersmind, Gyula háza, Gemzse és L. Petri Községek határaival is szomszédoltatik, Egyházilag mind azon által eggyé forr, Csak egy temploma, egy Lelkésszé, és egy Tanítója lévén a Két Községnek. 2-ik K. pontra. Hogy e községnek hajdan más neve lett volna, nem tudatik azonban még is emlékeznek az öregek hallomásból, hogy Kis és Nagy Baka hajdan egy falu volt, és Baka név alatt volt ösmeretes. Később a birtokosok változtával, Báró Bemer után Báró Döry lévén birtokossá — ez idő