A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos Következik a' kis mezőben a' fordulós birtokosságnak örökös legelő helyek a' nevezett Canális nyugotti oldalába végig, és az Anarcsi határral végei — déli oldalába van az ujj fogás szöllők, B ezen legelő hely, miután homok dombos 's völgyes hely, csak júh páskumnak való és marhákkal, nints mit rajta enniek, tehát probálgatódik,s 's forgatják, olykor olykor szántják vetik 's két lábba fel osztatott, és évenkint hol edjike, hol másika szántatik. Ezen páskum földön keresztül vág az Anarcsi 's K. Várdai Karászba járó ország út, de van még itt az Anarcsi határ szélén egy lapos hely, hói hajdant Csárda volt, nem emlékszenek ugyan reá mikor, 's azt Csengőnek nevezték — ezen legelő nyugotti oldalába a' homok Kijetteröbenni szántó földek — az Anarcsi s Ajaki határ szélhez nyúló forduló földek, homok hegyek, völgyek, e' helyen egy homok butzkó, ugy neveztetik feketéné szöllője, ennek eredetét hallomásból, nem másból ugy tudjuk, hogy feketénenek, csak ugyan ott szöllője lett volna régenten, de mely időbe azt nem tudni — ezen lább földekkel nyugott oldalában van kivágva egy 3 ölesnyi rét végellik az Ajaki határ szélhez, az ugy nevezett ajaki fogathoz, 's hogy ezen ajaki fogaton egy major v. tanya volt, ezelőtt csak amúlt évekbenis, 's e' tanya hivatott Les háznak erről neveztetik ezen düllö v. lább föld Lesházi düllőnek — 2-ik Al lesházra járó düllö nyugotti oldalába fekvő aly földek, ugyan az Ajaki határ szélen végei, a' fogatra, nyugotról a' Tasi határ szél mentébe ki szegellik ezen helyüség ezelőtt mintegy 100 évekkel sürü nagy erdőség volt össze szakadva az Ajaki fogat erdővel, gyilkos kertnek hívták, 's máigis ugy hívatik. 3-ik láb forduló földek a' Kis mezőben a 2-ik láb déli végének végellik, oldalába nyugotról a Tasi határ szélébe, délnek a 4-ik kis mezei lábra végellik, keletrül megyén a' 2-ik és 1-ső láb földek közti leshatári düllőre, oldalba nyúló düllö ut mentin. 4-ik láb kis mező nyugotti oldalában a' lesháti düllőre végei járó düllö ut mentiben, délrül végellik az ugy nevezett Istenhegy düllőre, keletrül nyúlik a' forduló örökös legelő nyugotti oldalánál. — elő számítódnak az úgynevezett Istenhegybe lévő láb földek — 1-ször a' falúbúi vezető Tasi országút mentibe lévő és a' Canálison túl felölli ujj fogás szöllők, mely keletrül, délrül az ugy nevezett nagy réttel szomszédoltatik, nyugotrúl egy tagos birtok, északrúl a' fordúlóbani 4-ik láb földekkel, és a' páscumal, ezen ujj szöllö fogás mint egy 80. hóid 3 darabba szagatja az ország utak nevezett a' nagy Rét, szomszédságában a' falúbúi vezető Tasi ország út keresztül vittele, keleti és déli oldal szöllös kert neveztetik írásban, A' kertek közönségesen pedig hívatik rét allyainak, nyugoti Tasi 274 ország út mentibe levő B Szöllö — közönségesen közép szöllő, ennek nyugotti oldalában van a K. Várdai és Karászi ország út vonal, ennek nyugotti oldalában ismét áll a C. alatti szöllő, közönségesen hivatik Anarcsi szöllönek. Miután ezt egyedül az anarcsiak birják — hajdan pedig lóúszó hegynek hívták, hogy a' közel levő rét sarokban nagy víz volt, és ott a' lovakat usztatgatták. a' nevezett B. szakasz szöllö nyugotti oldalánál vágatotki egy tagbeli birtok, mely csak mindig rosszabb része a' határnak, sivatag homok szántóföld szélhordós butzkákkal végellik a' fordulós birtokosok Istenhegyi láb földjökre, nyugotról a' kis mezői, délről pedig a' Nagy rétre végellik — mely az 1-ső lább kerettüli Istenhegy düllöbenne, ezen tagbeli birtok, s ennek észarktúli oldal mesgyésse a' kis mezőbeni forduló düllö, nyugotról a' Tasi határ szél, délről ugyan az Istenhegy, de Tasi ország útra járó láb, mely helyüségek szintén homok hegy völgy, még pedig oly fel emelkedett hegyek vannak itt um. a' veresses, veres homok és rossz terméketlen soványabb mint a' más homok földek a' fentebb tagbeli is ily természetű, 's csak harmadába szántják, vetik — felébe senkinek sem kell — ittvan egy Ménes látó hegy: oly magasságú, keletrül reá menni egy embernek feladat, északrúl délnek nyúlik, nyugotrúl nem oly magas mivel errül több apróbb hegyekkel köttetik össze, ezen homok hegynek tudomás szerént egész Zabolch Vármegyébe nintsen ez helyrül számtalan községek körül belől láthatók, — ezen helyüség is ezelőtt hajdant, de nem említhető mikor, csak hogy erdő volt, hol páscuáltattak, 's a' pásztorok e hegyről nézték marháikat, így maratt e' nevezeten — Ménes látó, — itt van éhez közelesen nyugotrúl Galambos hegy, ez miért neveztetett annak, nem tudni, van egy Csipkés hegy e' nevezeten azért maradt, hogy igensok csipkebokor volt itt. Van egy hosszú hegy, mert hosszan nyúlik. — Az Isten hegy düllöbe van még egy láb északi végi a' fordúlóbanni, ugyan csak Isten hegy béli lábbföldek, nyugoton a' Tasi határ szél, délrül a' Tasi és Gyulaházi ország ut, keletrül mesgyék, a' túl lapon írt B. szakasz melletti veresses, és harmados tag bélivel, — ezen lább vannak szinte sok hegyek völgyek, szél fúvásos butzkok, olyanok, amely nem szántható, mely mint pintze mélységűre hordja a' szél, a' többekközt legnevezetesebb lább közel a' Tasi Gyulaházi ország úthoz, az a' hegy, mely Isten hegynek neveztetett 's mostís enéven áll, ettül vette eredetét, 's errül hivatik a' düllöis, kik éhez közelegnek, van egy csak nem olly magas és terjedelmes hegy, mely szöllös kert, a' Tasi Gyulaházi ország úthoz közel, mely szöllöskert ugy neveztetik vén v. öreg hegy, ennek fel fogásárúi 200 évek, vagy valamivel kevesebb említtetik — mintegy [üres hely] holdnyi területű kert.