A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában A' falu nyugotti oldal sor kertjei alatt a' déli falu vég keresztsortul kezdve van egy kis keskenyen nyúló tagbeli birtok helybe ennek előtt 3. 4. évekkel is apró mocsáros Zsombékos helyek voltak, de csikót bőven fogdostak, most szárazba van kaszálló és szántó földé lett, végig nyúlik a' nyugotti kertek alatt egész a' Tasi Gyulaházi lóuszói hidig, ezen kis tagbeli birtok nyugotti oldalában van egy 4 öles düllö ut, ezen útnak nyugotti oldalában van egy nagy rét, most csónak ösvénynek nevezik, melynek ki terjedése a' község nyugotti keresztút falubúi vezető Tasi ország útba az A' szakasz v. rét alyai szöllö kezdeténél kezdődik, 's a' Karászi kert alatt kezdődő Karászi 's Gyulaházi rét közép talyán végződik, hol e' középen egy dombotska van, mint egy vékásnyi hely, melynek felét Gyulaháza, más felét Karász tartja Magáénak, ez neveztetik Oh batárnak — ugy láttzik ily helyen, hogy körül vót ez aszályos időkig nagy rét és vizel nádlóval, hogy készült volna valamikor, de nem tudni rólla semmit, most szárazba van, e' rét, ezelőtt itt volt a' Kender ásztató hely , a' lápokon kutak ásva, gödrök, és oly mélységűek voltak, hogy egy kútostor sem érte némely helyen a' fenekét, — most már az aszályos múlt üdők ólta, és hogy Canalissa.1 keresztül metszetett, a' Karászi északi kertje aljától a Gyulaházi ló úszónál levő hidig, és innét az Anarcsi határig, mint homok földön keresztül deszkázot egy darabb részbe — e' két akadek miatt annyira ki száradt, hogy szélyel menetett birtok aránylag és kiki a' magáét szántja, veti, kaszálja, vagy pascualtatja, — mely rét régebben a' legszebb 's legjobb nádat termetté, csak egy kévét sem terem, — ittis abba az időbe, hal esik, nagy menyiségbe fogatva, és nadály — most semmi, ezen Nagyrét mos a' Commassatio ólta hivatik, Csónakösvénynekis — azért pedig, hogy a' Commassatio ólta és valamikor a' ló úszóhoz közel állott a' Csónak, 's innét vezettetett be a' nádion keresztül és Zsombekon egy menetelen a' csónak ösvényen, ezen rét mintegy 300. holdnyi menyiségü. Ezen nagy rét oldalában van egy tagos birtok, mely birtok nyugotról, délrül a' Karászi határra jár, keletrül csak nem a' falú nyugotti oldal végéig, 's kert allyaig, — itt van egy hely mely ugy neveztetik, daru állás v. szállás, ezelőtt midőn az egész rét vizbe volt, a' vizi ludak, darvak ide jártak ki szárazra, itt egy hajnal domb, hogy mért van e' Néven, bizonyost nem tudni, — itt van Csikgát nevű lápos, hol hajdant az erekbe és csekély bokáig erő vizben is helyenkint gombolygattak 's mint gát látszottak. A' falu déli végénél lévő mező neveztetik Madai kátyúnak, itvan a' Gyulaházáról vezető és K. Várdai ország út (mely város Gyulaházához egy mérföld) Madának ez útnak két belső oldalába ezek előtt szinte viz volt e' köz utis igen sáros és elülepedett volt, 's elneveztetett Madzag szer a' Karászi halom 's határ szél keleti végére nyúlik — ezért mondják közönségesen Madzag szernek hogy itt sok lapossak vannak, 's ezelőtt régebben 15. 20. évekkelis öszve vissza tekergő csavargó apró erek, 's abba vizek folytak le eresztve a' Nagy rétbe mint a bontott madzag nézetki a' hely, hol azon időbe csak kaszáltak valamit — de inkáb pascuáltatták, ez után keletrül van az ugy nevezett Veres haraszt, a' hol a vad fü és veres füvek teremtek, mint lapossakon — ezek most szárazba vannak és felszántattak nagyob részbe, — tagos birtokok, ezeket követi és hasitja északrúl délnek a' Nagy és Kis Bakai Madara vezető ország út, mely útnak keleti oldalába van az ugy nevezett liget oldal, a gemzsi határ szélig és Madai határ szélig, ez a' hely egyenes alyás és részint, részint homokos, apró dombokis vannak helyenkint benne, vanitt ugy nevezet Vad Meggyes helyüség. Neveztetet el onnat hogy még a' most élő emberek is tudnakitt cseresznyefákat 's megy fákat, dehogy erdő volt mégpedig sürü 's nyírjes 's tövisses, mely erdő levágatott, 's kiirtatott, hogy mikor azt bizonnyal nem tudni 's mint tagos birtok szántás vetés által használtatik. elö számláltatik az ugy nevezett Fürmetzi düllöbe lévő lább földek. 1-ső láb keleti oldala a Kis Bakai határ szél délrűl veres haraszt tagos birtok és nyugotrúl a' falu alatti keleti gyeptelek, északrúl ugyan a' fürmetz, 2-ik lább fürmetz, itt van Bálint sor, bödönös kút melyek hogy hangzik arról neveztetik, ezen fürmetz nevű mező az Urbarialistákkal el osztott birtokjok. — ezen lább földekhez egy fajta már elébb az ugy nevezett kis és Nagy Vizes földek mint lapossak, és vízzel el terült heljek — itt régebben ezek előtt, vályog és tégla vetés folyt, de a' mostani idő járásba mint kaszállónak adott helyeket fel törték és szántogatják. 2-ik lább a' falu keleti oldal gyep telkek végébe lévő út mentén van elosztva az örökös legelöföldekböl a' Zsellér Urbarialistákkal egy darabb B. vékás birtok, ezen apró földek végében az 1-ső láb béli Urbarialis kaszállóföldeket, 's azitt lévő öszve szakadva a' másókéval, hívták Kis és Nagy Vizes földnek, a' maga eredeti nevén, mert itt sehol víz nints, a' gyep felszántatott, csakis egy kis kerekdék forma gyep van meg, melyhez a' Földes uraság v. is a' birtokoság tart just, mint olyan helyre, amely a' Commassatiokor fenn hagyatott mind mély víz kender áasztatónak — 's ezen apró úrbéres földek keleti oldalában ismét áll az urbarialis pascumnak déli végi az 1-ső lábbeli paskum földekkel nyúlik öszve 's e' pascumnak keleti oldalánál ismét az Urbarialis közép lább szántó földek megy a' Kis és Nagy Bakai határ szélig. 275