A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában Tatár futás alatt, és mikor Csehek voltak itt, — akkor is ezen a' néven volt. — Népesitetett pedig tiszta igaz eredeti Magyar fajból. Egyéb tudomás nemis vehető, a népesitéseröl, mint valóságos eredeti Magyar fajból — 's még mostis abbúl áll. Van a' helység határában egy homok magaslat északrúl, mely hajdan erdővel volt be nőve, — alatta is jó távolságra, és körös körül — neve a' régib időkből mostanáig Ménes látó begy. Mely alkalmasint onnét származhaott, hogy a' Pásztorok a' Ménest és Gullyákat, innen visgálták — ott Páscuáláskor, ezen magaslat Szabolts Vármegye homok hegyei közt tudomásunk szerint — alkalmasint legfel emelkedetteb. Van még itt egy ugy nevezett nagy rét körülbelül 300 holdnyi, melyis roppant jó Nádat termett, melybül csak a' tornyot látni volt — itt van egy szándékosan készült mintegy 300

# ölnyi dombotska — mely hely szárazba állót 's áll, de nem tudatik kik csináltatták valaha, e' rét mostmár Nádat nem igen terem és mintehogy az a' domb Karászi—Gyulaházi szélbe van Óh határnak hivatik. Egyébb megjegyzendő itten nints. — Ki adta Filep Ágoston mp. Jegyző Helynevek! Gyulaháza Községből, Zabolch Megyéből Gyulaháza község fekszik felső Zabolch megyébe, tartozik a' K. Várdai járás III-ik szakasz Sz.birói hivatalhoz, székhelye K. Várda, szomszédoltatik, Kárász, Thas, Ajak, Anarcsa, K. és N. Baka, Gemzse és Madai határjaikkal. Gyulaházának csak ez az egy neve van, más néven nem neveztetik csak e magyar nyelven. Gyulaházán senm ezek előtt, régebben, ugy máig más neve nem tudatik — Gyulaházának korábbani emlitéséröl mintegy 500 vagy 600 évek tudatnak. Gyulaházának e' neve honnan eredt, azt sem köz tudomásból, sem hagyományból, írott, vagy nyomtatot emlékekből nem tudni. Gyulaháza népesittetett nagyob részbe magábúl a' községi alkosokból, régi tors Magyarokból, és néhány jövevény oroszok 's Izraelitákból. Élő neveztetnek a' Község határában düllök, um. a' belső telekbeli, vagy házi kertek — a falu fekszik — és nyúlik Anarcs falú szomszédsága irányába, Madának irányozva egy hosszan nyúló uttzával, és két végén kereszt ki uttzákkal 's lakokkal be töltve. Gyep telkek van osztva a' község körüli falú kertjei alatt, kelet, dél, észak és nyugotról egy tábla, de keletrül két láb méretett — neveztetik felső és alsó gyeptelek. Mely alsó gyeptelek helyüségbe régibb nevezett szerint kecskevágóis említtetik, de hogy honnan eredt, bizonyot nem tudni. A' határban van egy Ritka nevezetű hely, tagbeli birtok több birtokosé, töbnyire homok butzkák, kevés jó völgyes van benne, itt van egy újból most fel állított kerülő egy szobai ház — Kút és egy régi Zsidó temető körül árkolat, melyben 10. v. 12. sir halom aliglátható, az Anarcsra és K. Várdába járó útvonal keleti oldalában épen az út félen nevezetesebb homok butzkák Dacskai hegy, Csücsüllös hegy, hoszú hegy, de több apróbb szél megkezdte hegyek — melyek a' szeles idők elő fordultával megszagattatnak, és a' mellété lévő jobb rész sem használtatik, mert akkor a' veteményt is be hordja, mint a' hó fúvás, és örökre el temeti. — e' hely azért neveztetik máig is Ritkának, hogy még ezelőtt 100 évek elmúltával Ritka fás erdő volt, van még itt nevezetbe egy kis köpödék kerület, mely hely Bolond Mihók gazának hivatot, s 's hivatik e' helyhez kevés távolságra áll még egy kerülő ház. — A' falú napfel jötte végén keresztút ut mentiben lévő községi Régi temető helybe töltve, éppen egy mesgény a' szélső lak helyei, ugyan tsak ennek végibe és a kert alyán együtt, egy községi ujj temető — mely uj temető hegy, régebben dinnyés neveztetettt, mostis igy neveztetik — melybe ma temetődnek, ennek naplementi oldalában az Anarcsi határig és K. Várdi ország út mentiben ugyan az itt lévő lakó kert alyáig van egy kijelelt homok hordó hely, ezen homok hordó helynek a' végibe kívülről van egy kis árokkal körül vett Zsidó temető újból, melybe most kezdtek temetkőzni. — Előszámlálodik az ugy nevezett Forúlós birtokosokkal mezejekbeni düllök — Um a' Papp völgye, ez nyúlik a' falú vég északi oldal sorainak Anarcs, s a K. Várdai ország út vonal északi oldalba, az Anarcsi határig, ezen düllőben a' földek 3 lábba tétetnek, 's leg inkáb ugy nevezik az Anarcsi határra járó láb, közép düllő, 's kert aljai, ezen Pappvölgye neveztetik hogy a' közép düllőben van egy most csak lapos és gyep, de e' hely a' múlt aszályos idők ólta lett ilyen és víz nélköli, de az előtt viz állásos és kender ásztató hely volt Papéé vagy Papp nevezetű birtokos birtoké honnat ezt a' nevet nyerte, hogy Papp völgye — nem tudatik. — e' 3 lábba el osztott földekkel a' többi fordulós birtokosságnak földjei elkülönittettek — nyugotról egy mélyen kisásott széles Canálissú, mind homok helyen kideszkázot, a' falú nyugotti kereszt utszájától vezető Tasi ország utján, az ugy nevezett ujj szöllösnél levő hidig. 273