A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos népesitetett a Község, szinte nem tudatik. 7-ik pontra. E Község határa bár tagositás közbe jöttével düllökre osztatott fel, a düllökben előforduló régi topographiai nevek mindazon által mig most életbe vannak, ugy a nép, mint a birtokosság ajkain nevezetesen. a) Déli düllö — Ez délnek feküdvén — tagositáskor nyerte elnevezését. Van ezen düllöben egy Rózsás kert, mely hajdanában árokkal volt keritve, fák vagy kertnek tenyésztése nézetéből mi azonban életbe nem jött ugyan — mindazon által a régiek által mint keritett tér, Rózsás Kertnek neveztetett. — E mellett van egy Matskás hegy nevű domb, hol hajdanában a juhászok tanyáztak, és általok egy Matska végeztet ki, — hihető Zsutskonak, ez okon a régiek által matskás hegynek neveztetett. Ugyan e düllöben van Eperfa tájéka. Ez egy hajdan történetesen felnöt Eperfárol vette nevezetét. — E dűlő átaljában homok dombok, szélfuvások is, ugy silány termésű a lentebbi földek, bár homok vegyületü — még közép termésű. b) Közép düllő: szinte tagositáskor nyerte e nevét. Hajdan azonban Kis és Nagy szállás nevet viselt, melly elnevezés különben még most is él, a nép ajkán. — Ez hajdan egyik kissebb, a másik nagyobb Erdő lévén, nem csak a Községi marhák legeltettek, a régiek által, hanem a Gyürei Országút vonulván keresztül, az utasok azon helyeken rendesen kifogván egész biztonságba legeltettek — 's mint egy megszállották, innét nyerte e két fentebbi elnevezését. Különben völgyes és dombos, homokos föld — közép termésű. — Továbbá van még e mellett Egy Kalaphegy ez kerek ded formájától nyerte elnevezését. Különben sovány homokdomb. Végre nem távol ettől fekszik az ugy nevezett Pap hegy. Ez régenten a Pap földei közt lévén, innét nyerte nevének eredetét. — Egyébb iránt szélfuvásos homok hegy. — c) Északi düllö tagositástól —, hajdan Kaszakintses. Ez erdős hely lévén, ott legeltettek is — de a laposabb helyeket kaszálták régente a honnét Kasza Kintsesnek nevezték. Ez irtás egyenes vegyes fekete homok, biztos termésű. Van itt Szarka szökő nevének eredetét azonban nem tudjuk. — Szélhordásos homok hegy. — Ugy szinte van ott Tetveshegy ahol a juhászok tanyája volt hajdan. A juhászokban a tisztátatlanságot tételezvén fel a régiek — ezért nyerte a hely fentebbi elnevezést. Különben ez is hasztalan homok hegy. — d) Kalodás e névnek származását nem tudják az idősebbek se. Különben csupa homok föld, nagy javitást kivan. Ugyan itt van Haragos völgy. Ez harang alakú mélyedés lévén, honnét elnevezése származik. Ez is csak homok föld. e) Bikás tó. E rétes és vizállásos hegy lévén, a Szarvas marha, különössen a községi bikák itt kaptak legelőbb legelőre, itatásra pedig rendesen oda járultak, igy neveződött el a régiek által e terület Bikás tónak. Különben savanyus posványos hely — feltételes termésű. f) Berekenye hegy. Itt berekenye bokrok tanyáztak hajdan, honnét elnevezése is származott. — Régenten kaszálló volt, most azonban szárnó föld — de igen szél hordásos lévén, bizonytalan termésű. g) Gerebenes. Ez régenten erdős hely volt, minthogy pedig a töviskes bokrok olly sűrűséggel tanyáztak mint a gereben fogai. Közzéjök s marha sem hatolhatván, a régiektől a fentebbi elnevezést nyerte. Most szántó föld, szinte homokból áll, közép termésű. h) Puszta szöllö. Itt hajdan szöllö tőkék díszlettek — honnét a hely nevét vette, de ez szinte régenten elpusztulván, most szélhordásos homok szántó föld. i) Csonkás alja. Ezen területen régenten erdő volt, melly többek által birtokoltatván, erdő vágatás által mindég csonkult — a kerületet pedig felszántatván — innét Csonkásnak neveztetett. Van itt az Ördöngös. Ez sürü magas Bokrokkal körül font — Kupás viz állásos hely volt, hová a hajdani fiatalság fürdeni szoktak járni. Pajkosságból hol egyik hol másik a bokrok közzé meghúzódván a vizben levőktől nem láttatva, ijesztegette, — innét nyerte elnevezését e hely. Ez részint lapossas viz állás, a Környéke pedig homokos. — Hogy fentebbiek hallomásból szerzett legjobb tudomásunk szerint adattak elö bizonyítjuk általam. Kelt Gemzésn Április 24/894. Emmer Endre Jegyző Varga Tamás fő biro ör. Miklovicz János kX id. Miklovicz Ferencz X Pecsét 894. April 20 Hely nevek! Szabolts Megye Gyulaháza Községéből Gyulaháza Szabolts Megye K. Várdai Járáshoz tartozik. Gyulaházának neve mind eddig csak ezen a' néven nevezettetett. Gyulaházának hajdan nem hallatik hogy más neve lett volna. Gyulaházárul, legkorábban hogy említtetnék, annyit vettem tudomásul, hogy ezek előtt több százakkal még az ellenségeskedések előtt — a Török, 272