A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában lapájos föld — Keskenyrét, forgó Mező — szép és lapájos kaszáló, néhol gazos. Csonkás, forgó rétt lapályos és gazos kaszálló, Ezellőt Erdő volt. Csaronda köz, Erdőföld, lapájos vizenyős legelő. Ezellőt Erdő volt, határos Gejőtz, Szűrte és Ágtelek községekkel. Aboga köz, szép Gorondos hely, az Abogya vize foja körül, jelen legelőnek használják, halydan szép Erdő volt, viz állássos, lápos helyek is van benne. Az egész határ lapájos, erdős saras, Kevés fent föld halydan mind Erdő volt. Kelt Eszeny Április 23-iki 864 Balogh Gábor jegyző [Fényeslitke] 1. pontra Fényes Litke falu esik Szabolcs megyében tartozik a Kis Várdai járáshoz. Székhelye Kis Várda. 2. pontra: A községnek jelenlegi neve Fényes Litke, ember emlékezet ólta ezen néven ismeretes ország szerte és ezen név elterjedéssel bír. Fényes Elek statisticai gyűjteménye szerént van még Magyar honban két község, de csak Litke név alatt. A Fényes Litke név hihető azzért ragadt reá, hogy a boldogabb időben a község béli lakosok Marhákkal, sertésekkel kereskedvén jó módúak voltak. Tisztaságra, öltözetre épületek fenntartására más községbeliek felett áltak alkatra azok kifejezésre kitűntek. 3. Nem tudhatni. 4. Nem tudhatni, annyi ál, hogy a Reformátusoknak már ez előtt több mint 150. évvel templomjok volt, a Rcatolicusoknak templomjok Pózsa István által építve mintegy 88 éves. 5. Többen fő képpen a Rcatolicusok Zemplén és Ung megyéből jöttek által 's időnként mint munkát keresők települtek le. A' reformátusok honnan történt bejövetelük nem tudható. 6. Sem köztudomásból, sem írott emlékekből a név eredetéről semmit tudni nem lehet. 7. A községben a tagosítás 1841-ik évben bevégeztetvén a határ áll Szántó, Kaszálló és Cseretes részből, düllőre nézve a Kaszállók és Cseretes helyeken, Tiszai, Esztoró szántó földekre Mézes Szeretse, a kaszálló és cseretes helyeken különös elnevezések: Erdő Korpa homok, Szilatska, Külső esztoro - Huza szántó földeknél: Czakó hegy, Márta hegy, No hegy, Komorói homok, Lapos tájéka, Biter környéke, Pallér hegy, Mózes hegy, utóbbi két helyen szöllök díszlenek a' tagosítás ólta. Hegy láncz, szikla tag nints, egy tava: Tömlős, melly a közös legelő közepén van, dágvány és motsáros más tava Örvény név alatt ismeretes, mellyen a Tisza árja Zsurktól Berczelig folyt hajdan, de a' Tisza folyam reguláztatásán csak a fakadások és a' víz megyén bele - onnét egy készített csatornán az alsó vidékbe. A községnek van három utszája, mellyen van mind a református, mind a Rcatholicusok imaháza, Közép utsza, Kert aljai utsza, van még egy utszája, melly Czigánysor név alatt ismeretes, a lakosok elszórt házakban laknak. Ami a' mező dűlőket illeti, megemlítendő a' Tiszai dűlő, mellynek egy részén nyugat fele a lakosok tiszai tiszai töltés vonatott. Keresztül sík, magas dombok, az aljasabb részek szénát teremnek, a fentesebb részek most kezdenek vetetni, szántás alá tengerivel, gabonával miveltetni. Ugy az esztori dűlő és szántóföldek, majd sík, majd dombos tájon terülnek a' tájak elnevezésével semmi sem fordul elő, melly a név honnét lett elnevezését felderítené. Megemlítendő, hogy van a' Községben egy olaj és szeszgyár. A községgel határos Szabolts Megye béli Döghe, Veresmart, Komoró, Mándok M. Város, Pálcza, Jéke, Papp faluk és Kis Várda M. Város, Zemplén megyei Agárd, Leányvár községek. A' Községben nagyobb földbirtokosok Herczeg Eszterházy Pál, Eröss Lajos, Mikecz János, Perinyi Bertalan, Báró Horváth. Fekete József biró Kováts József hites Helynevek Gemzse Községből, Szabolcs megyéből. 1-ső Kérdő pontra. Gemzse Községe fekszik Szabolcs megyében, a Kis Várdai Járásban, Keletről Gyüre és Jéke, délről Mada, nyugotrol Gyulaháza, és Kis Baka, Északról pedig L. Petri községek határai által szomszédoltatik. 2-ik K. pontra. E község régtől fogva Országszerte Gemzse név alatt ösmeretes. 3-ik K. pontra jóllehet hogy Gemzse maga nevét régtől fogva megtartotta, megjegyeztetik mindazon által, hogy hajdan Korban Póka Gemzse nevet viselt, mire a mostani idősebb emberek is emlékeznek. — Előadásuk szerint — hihető, a név megrövidítése tekintetéből ez előtt m: e. 50—60 évekkel a Póka mellék nevet elhagyták, csak Gemzsének íratott. 4-ik K. pontra. Arra, hogy mikor telepíttetett meg e Község, igen régi lévén, ugy irott, mint szóbeli hagyományok hiányában, nem emlékezhetnek a lakosok. 5-ik pontra. Hogy honnan, és kiáltal s mikor 271