A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos hol téglából 's kövekből álló omladványos maradványai a

5 régi helység épületeinek mai is láthatik. — 6.) Köz tudomás szerint 's a' jelenlegi nemzedékre is által jött szájról szájrai hagyomány tanúsága szerint, az előbbi pont alatt emiitett helyen feküldt anya község nagy térségen terült el 's számos lakosokat számlált, — valószínű, hogy nevét is, — melly a' helység ki terjedését 's népességét, bár csak a' múltra vonatkozólag, de elég világosan jellemzi, — innen vette. — Az első település idejét homály fedi: — gyanithatolag vissza esik az a (:magyar:) nemzet Ázsiából lett beköltözése korszakára, midőn az ősök a' történelem tanúsága szerint, ős hazájokból magukkal hozott faj szokást követve, örömest üték fel sátraikat, — mint azon korban nomád nép, — a' nagy kiterjedésű 's gazdag legelővel bövölködö 's így baromtenyésztésra kíválólag alkalmas folyók partjain. — A régi helység elpusztulása vissza esik azon korra, melly népünk előtt kurucz világ név alatt máig is ismeretes. — 7.) A község határában elő forduló többi hely rajzi (rtopographiai:) elnevezések következők: — a.) Nagy szőllős domb, jelenleg szántó föld, a' hajdani domb csak egy föld csúcs által jelezve, egy kor nagy szöllős kertet képezett, ki irtatván, hogy ekével mívelhető legyen, elegyengették (:planierozták:). b.) Vaskapu, egy hosszan nyúló 's csaknem hegyet képező halom, jelenben szőlővel beültetve, nevét a' hagyomány szerint onnan vette, miszerint egykor a' felvillongások, vagy talán a' török 's német had járatok alkalmával azon részen, hol jelenleg a' Tokaj—Nyíregyházi ország út rajta keresztül vonul, szintén át lévén metszve, a' közlekedés nehezítése illetőleg meggátlása nézetéből egyik hadviselő fél által a' másik ellen át törhetetlenül eltorlaszolva, vagy épen vaskapuval elzárolva volt. — c.) Hosszú hát más néven német szállás, egy hosszan nyúló domb, mellynek leg kiemelkedettebb részén jelenleg egy diszes mezei lak áll, környékén számos gazdasági épületekkel jól rendezett 's virágzó mezei gazdasággal — Virányos néven. Német szállás nevét onnan vette mivel egy kor, állítólag Nagy Leopold korában a' német császári hadak a' határ azon részén, mi különösen az ágyúk felállítására (:stellierozására:) lehetett nagyon alkalmas, huzamosabb ideig táborozatak. d.) Vén ember hatja a' határnak szintén egy emelkedettebb része, a' hagyomány szerint hajdan valamelly elvonult magányzó — hihetőleg remete által bírva és lakva. é.) Kis szőllős, egykor szöllövel be ültetett halom, jelenben szántó föld. — f.) Rókájuk a' határnak szintén egy része, nevét vette azon dombtól, mellyen vájt üregeikben egykor számos rókák tanyáztak. 242 g.) Kasza völgy egy dűlő fenekes helyen leg inkább kaszálóból álló honnan nevét is vette. Nagy falu Május 20. 1864 Molnár Lajos sk közs: Jegyző Vágó Mihály fő biro Hely nevek Nagy Halász Községből Zabolcs Megyéből 1. Zabolcs Megye Dadái járás, a' helység tartozik Nagy Kállai Megye törvény székhez. 2. A' községnek Nagy Halász a' neve más neve nincsen, azért N. Halász mivel Magyar honban több Halász nevezetű a' [!] falvak vannak. 3. el nevezése Halász Községnek nem volt soha más mint Halász — 4. a' Község említetik lenni leg korábbnak mint egy 500 éve 5. nem tudni — 6. Kőz tudomásból azt lehet tudni a' név eredetéről, hogy azért nevezik Halásznak mivel 25000. hold területű határból csak 5000. lévén szárazban, a' többi mind víz állás volt és itten a' lakosság töbnyíre a' Halászattal kereste Kenyerét és abból élt, de már most a' tisza szabályozással ezen földek mind szárazak és ár tér név alatt a' leg jobb tengeri és Zab árpa tiszta búza, len, kender, Gabona termő földek, vannak meg lap fenekes, és Zsombékos földek is, de az aprodonként irtatnak. — Nagy Halász Magyar falu Zabolcs Megyeben utolsó posta Nyiregy háza 2 1/2 mértföld a' tisza Mocsárjai mellett szomszéd falvai határosok Dombrad, V. Megyer, Rád, Kemecse, Kotaj v. Keresztút, Ibrány — ezen Községben a' tagosítás az 1863-k évben Decemb. havában ment végbe, határa 22000 holdból ál 17000.szántó és arter 8000 pedig részint haszónvehetetlen lápok viz állások utak és Kanálisok, ezen földeket gyakran a' tisza árja is borítja, a leg első és leg nagyobb birtokossai jelenleg Tekintetes Csuha Tamár Ur, Nsg Lonyai Menyhért Ur, Fejér Lajos Ur, Nsg Gencsy Ferencz Ur, T. Fráter Miklós Ur, özv. Laskay Bálintnö, Vatter Ferencz és Jezérnyiczky Tóth János Ur és több apró nems birtokosok. Kelt Nagy Halászban, Máj 14-n 864 Vajda Miklós biro népeségre nézve van 1989 lélek ref. 1600, Rcat. 300, Zsidó 89 és két templom egy ref anya Szentegyház és egy Rcath.