A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Történelem - Solymosi László: Szabolcs és Bereg vármegye gonosztevőinek lajstroma 1435-ből

Solymosi László keltezést sem írtak rá. Mindezek feljegyzésére nem volt szükség. Egyfelől a nádori közgyűlés résztvevői tudtak róla, másfelől a levelesítésről készített nádori oklevél pótolta ezeket a hiányosságokat. Mivel ez az oklevél elpusztult, a beregi jegyzék összeállításának időpontját közvetett módon lehet meghatározni.

5 Az 1435. június 20-án kelt nádori oklevél bevezetőjében Szabolcs és Bereg vármegyei személyek levelesítéséről szól, de csak Szabolcs vármegyei gonosztevők felsorolását tartalmazza. Ezzel szemben a keltezetlen lista kizárólag Bereg vármegyei bűnözőkre vonatkozik. Ennek alapján nagyvalószínűséggel feltehető, hogy az 1435. június 20-án kiadott oklevél és a lajstrom összefügg egymással. Ezt a feltevést erősítik meg a mindkettőben szereplő nádor személyével kapcsolatos adatok. A keltezetlen beregi jegyzék szerint Ardó és Csomonya birtokosa a Palóci család, nevezetesen a nádor és rokona, Palóci László volt (vö. CSÁNKI 1890. 426. és JAKUBOVICH 1923. 96.). Palóci Máté, a család egyetlen nádor tisztséget viselő tagja 1435 februárjától 1437 elején bekövetkezett haláláig töltötte be ezt a méltóságot (FÜGEDI 1970. 105., ENGEL 1996.

1. 5. vö. MOL DL 13008, 54907, MOL DF 222109.). A beregi lajstrom tehát csak ebben az időszakban keletkezhetett. Az intervallum az 1435ös évre korlátozható, mert kicsi a valószí-nűsége annak, hogy ugyanazon vármegyében egymást követő években szükség lett volna a gonosztevők összeírására. De erre nem is kerülhetett sor, mert 1436-ban közgyűlés tartására alkalmas tavaszi-őszi időszakban a nádor nem járt ezen a tájon.

6 Ennek megfelelően a beregi jegyzék Szabolcs és Bereg vármegye 1435 nyarán tartott nádori közgyűlése alkalmával jött létre. A közgyűlés első napja (1435. június 9.) és az itt kibocsátott szabolcsi levelesítő oklevél dátuma (1435. június 20.) közti napokban állította össze a vármegye tisztikara a nádor, illetve a nádori közgyűlés számára.

7 Az 1435. évi nádori közgyűlés alkalmával Bereg vármegyében 71 személyt írtak össze. Tényleges vagy egykori ismert lakóhelyük a következő 25 beregi település volt: Ardó, Atya, Bégány, Bene, Büke, Bisztra, Bobojscsa (Bubuliska), Bótrágy, Csarnavoda (Csaroda), Csomonya, Dercén, Ezdete (Izsnyéte), Gelénes, Ignéc, Kálnik, Kismuzsaly, Kölcsény, Lucska, Munkács, Ökörmező, Rákos, Szász (Beregszász), Szentmiklós (Szolyvaszentmiklós), Szernye, Tarpa. Szabolcs vármegyében ugyanakkor több mint 237 személyt levelesítettek. (A pontos szám az oklevél anyagának hiányossága miatt nem állapítható meg.) ők az alábbi 26 szabolcsi település valamelyikén éltek, illetve tevékenykedtek: Aranyos (Aranyosapáti), Ártánháza, Baka (Szabolcsbáka), Bolt, Böszörmény (Hajdúböszörmény), Dada (Tiszadada), Egyek, Eperjes (Eperjeske), Hugyaj (Érpatak), Jéke, Kalló, Kércs (Nyírkércs), Komoró, Mada (Nyírmada), Mihály (Nyírmihálydi), Nábrád, őrmező, Pálca (Tornyospálca), Pericse (Piricse), Perked, Pilis (Nyírpilis), Rád (Tiszarád), Sáp, Szoboszló (Hajdúszoboszló), Téglás, Zelemér.

8 Mindkét vármegyében zömmel jobbágyokat, köztük mezővárosi polgárokat levelesítettek. Beregben 17 földesúr 46 jobbágyát (65%), míg Szabolcsban a hugyaji nemesek és további 9 földesúr 204 jobbágyát (86%) írták össze.

9 A többiek jogi státusát nem rögzítették. Kifejezetten nemesi származású bűnöst nem neveztek meg, de Beregben 4, Szabolcsban pedig 11 familiárist és a debreceni-böszörményi uradalom tiszttartóját is levelesítettek. ők minden bizonnyal nemesek voltak. Bár Szabolcsban 3 tanult {litteratus) embert nyilvánítottak bűnösnek, a két vármegyében egyetlen egyházi személyt sem proskribáltak. A földesurak között sem akadt egyházi földesúr. Krizogonusz vikárius nem tasnádi vikáriusként, hanem Csarnavodai György fiaként volt jobbágybirtokos a faluban (MOL DL 54935). A levelesítés általában a települések egy vagy néhány lakóját érintette. Brankovics György szerb despota böszörményi és dadái, valamint a Losonci család pálcái és aranyosi birtokán viszont tömeges méretű volt a proskripció. Böszörményen a bíróval és az egyik esküdttel együtt 32, Dada faluban pedig 36, míg Pálcán legalább 73, Aranyoson pedig 54 jobbágyot sújtott a súlyos büntetés. A nők aránya a levelesítettek körében jelentéktelen volt: Beregben 5 hölgyet (7%), 5 A lajstrom első említője és hasznosítója szerint a jegyzék 1435 és 1437 között készült, továbbá Zemplén- és Bereg megyei személyekre vonatkozik (JAKUBOVICH 1923. 96.) A MOL DL gépi segédlete Jakubovich véleményétől annyiban tért el, hogy a jegyzék keletkezését két évre (1435—1436) szűkítette (vö. TRINGLI 1998. 31.). 6 A nádor 1436 tavaszán a Dunántúlon (MOL DL 86340) járt, nyáron Budán (MOL DL 55031-55034, 55037-55040, 57640) időzött, majd az ország észak-keleti részébe ment (MOL DF 222073), ahol szeptember 5-től kezdődően októberbe nyúlóan Patak mellett Zemplén és Ung megye számára tartott közgyűlést. Ezúttal Meszesi Pál volt a székesfehérvári káptalan küldötte (MOL DL 12962, 55043). 7 Elvileg elképzelhető, hogy a beregi lajstrom néhány nappal később készült el, mert a nádori közgyűlésről keltezve még június 26-án (MOL DL 54942) is adtak ki oklevelet. Ennek azonban kicsi a valószínűsége. Mivel a lista összeállítása volt a legfontosabb teendő, Beregben is azonnal hozzáláttak a munkához. Bizonyára itt sem kellett több idő annál, mint amennyit a nagyobb kiterjedésű Szabolcs vármegyében fordítottak a lajstrom elkészítésére. A nádor egyébként 1435 nyarán, augusztus 19-től kezdve Várad mellett Bihar és Kraszna megyék számára tartott közgyűlést. A királyi ember Zádori György, a nádori Iszkázi Balázs, a székesfehérvári káptalan küldötte pedig litteratus Péter volt (MOL DL 30434). 8 Egy település hiányzik, mert az oklevél csonkasága miatt nevét nem lehetett megfejteni. 9 A két vármegye településeinek és földesurainak, továbbá a familiárisoknak és uraiknak azonosításához lásd GYÖRFFY 1963. 519—550., CSÁNKI 1890. 409-428., 503-544., MAKSAY 1990 I. 169-189, II. 681-713., NÉMETH 1997. passim. 140