A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Képző- és iparművészet - Patay Pál: Beregi harangok

Patay Pál EKKLESIA ÖNTETTÉ AMAGA KÖLTSÉGEN 1823". 0 68,5 cm. 276 font. Az egykorú feljegyzés szerint „Fülesden lakó Harang öntő Mester emberrel Szathmári Antallal" öntettek. A mester az átöntésért az egyház által adott érc (a régi harang) után fontonként 2 garast „váltó czédulákban", a saját maga által adott után 2 rajnai forintot számolt. A harang ma is megvan (18. kép). 18. kép Gergelyi, ref. 1823 Abb. 18 Gergelyi, ref. 1823 4. 1834-ben öntötték. A legkisebb volt. Ez is az első világháború áldozata lett. 5. Harangművek R.T., Budapest, 1925. 5472 sz. 0 98,5 cm. Az első világháború során elvitt két harang helyett készült. Conscriptio 1809. III.3. -Anyakönyv II. 19. és 31. p. -KELEMEN 1939.393. -Helyszíni adatfelvétel 1965. V.14. és 1997. VIII.6. Vásárosnamény, Ugornya, ref. Három harangjáról van tudomásunk: /. Régi, 174 font súlyú harang, amelyet 1784-ben átöntöttek. 2. „Az Ugornyai Reformata Ekklesia vette 1784dik Esztendőben". Fontjáért 1 vonás forintot fizettek. Sorsa ismeretlen. 3. Szlezák László, Budapest, 1922. 0 68,4 cm. Talán az első világháború során hadi célokra beszolgáltatott egyetlen harangjuk helyett öntettek. Jelenleg is megvan. Conscriptio 1808. - KELEMEN 1939.393. - Helyszíni adatfelvétel 1997. VIII.7. 38. Lásd az 5. jegyzetet! 39. Az 1808. évi összeírás idején a Beregi Egyházmegye kiterjedt Ugocsa vármegyének a Tisza jobb partjára eső részére is. Mivel ez a terület is beletartozik az említett földrajzi tájegységbe, az itteni református egyházak harangjairól is adunk hírt. Vásárosnamény, rk. A két világháború között épített templom jelenlegi harangjai: 1. Szlezák Rafael, Rákospalota, 1948.0 92 cm. Feltehetőleg egy, a második világháború során hadi célokra rekvirált harangot pótolt. 2. Szlezák László, Budapest, 1933. 0 77,5 cm. Helyszíni adatfelvétel 1997. VIII.6. Vásárosnamény, Gergelyi, rk. A néhány éve épült templom egyetlen harangja: 1. Gombos Miklós, Őrbottyán, 1989. 0 67,5 cm. Helyszíni adatfelvétel 1997. IX.9. A vizsgált területen 25 településen 19 református, 5 római katolikus, 2 görög katolikus templomtoronyban, 3 református műemlék és 2 egyéb fa .harangtoronyban, 1 római katolikus haranglábban és 3 római katolikus vas harangállványon összesen 65 harang található (református tulajdonban 46, római katolikusban 15, görög katolikusban 4). Ezen kívül egy erről a területről (Barabásról) származó harangot őriz a Tiszántúli Református Egyházkerület Múzeuma Debrecenben. Felsoroltunk még 47 olyan, ma már nem létező harangot, amelyről hosszabb vagy rövidebb adat maradt fenn. A többé vagy kevésbé kiértékelhető harangok száma tehát 113. Végül említést tettünk 3 olyan harangról is, amelynek csak egykori létére találtunk a forrásokban utalást. Történeti áttekintés A történelmi Bereg vármegyének alföldi része eléggé elkülönülő földrajzi tájegységet alkot a Tisza, a Latorca mocsárrengetege és a Kárpátok előterét képező dombok, alacsony hegyek között. De egységes képet nyújt abból a szempontból is, hogy - eltekintve az északi és részben a keleti peremétől - szinte kizárólag magyarok és zömében reformátusok lakják. Ha az utolsó 80 évben a trianoni országhatár ezt a területet ketté is vágta, korábban az történelmileg is egységet képezett. így, ha történeti áttekintést óhajtunk adni a Beregnek a mai Magyarország területén lévő harangjairól, azt helyesen csak akkor tudjuk megtenni, ha figyelembe vesszük a határon túli rész harangállományát is. Erre az 1808-at megelőző időket illetően módot nyújt a református egyházak javainak ebben az évben végzett összeírása.

38 Ezért az 1. függelékben kivonatosan ismertetjük az abban szereplő adatokat.

39 Az azt követő időkre vonatkozóan tájékoztatást nyerhetünk a Református teológiai doktorok Kollégiumá426