A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténet - Bene János: V. Lázár Sándor zászlós fotóalbuma az 1941-es ukrajnai hadjáratról

V. Lázár Sándor zászlós fotóalbuma az 194l-es ukrajnai hadjáratról Bene János 1997-ben az USA-ban élő Jármy Jánosné, Lázár Mária a Jósa András Múzeum huszárgyűjteménye részére átadta két bátyjának Lázár Sándor főhadnagynak és Lázár Péter István hadnagynak nála őrzött hagyatékát. Mindkét Lázár-fiú a II. világháborúban halt hősi halált, Sándor Lengyelországban, Péter pedig Magyarországon, a Vértes hegységben 1945 januárjában. A kitüntetések, verseny díjak, fotók mellett a múzeumba került Lázár Sándor 194l-es ukrajnai fotóalbuma és 1944-es naplója, melyet a frontra indulástól - 1944 június közepétől - vezetett majdnem halála napjáig. Vitéz csíktaplóczai Lázár Sándor 1920. november l-jén született Temesváron, ahonnan hathetes korában a család Magyarországra, a nyíregyházi rokonsághoz települt át. Iskoláit Egerben, Nyíregyházán és Kisvárdán végezte. Érettségi után, 1939. február 1jén vonult be tényleges katonai szolgálatra a nyíregyházi magyar királyi Hadik András 4. honvéd huszárezredhez mint karpaszományos önkéntes. A tartalékos tiszti tanfolyam elvégzése után tartalékos zászlósként tovább szolgált és kérte felvételét a hivatásos tisztikarba, ahová 1941-ben helyezték át. A Bolyai Műszaki Főiskola főtiszti tanfolyamának (1942. június 1-szeptember 30.) elvégzése után hadnaggyá léptették elő. 1944. július l-jétől főhadnagy. A4. huszárezred lengyelországi harcainak idején már a 4/4. lovasszázad parancsnoka volt. Augusztus 26-án a Varsó melletti Ossow községben egy orosz támadás során fejsebet kapott. A kötözőhelyen az orvos felszólította, hogy menjen hátra kórházba, ám ő azzal a válasszal, hogy „Nem lehet, nincs több tiszt a századnál", visszament az első vonalba, ahol augusztus 28-án egy ellentámadás során egy harckocsin fekve éppen egy kézigránátköteget élesített, amikor a harckocsit találat érte és az felrobbant. A haláláról szóló korabeli jelentésen még ez áll: „A harchelyzet az eltemetést nem engedte." Lázár Sándor fotóalbumának képei a korábbi, az 194l-es hadjáratról szólnak. A nyíregyházi m. kir. 4. honvéd huszárezred 1941 nyarán az 1. honvéd lovasdandár alárendeltségében vett részt a magyar gyorshadtest ukrajnai hadműveleteiben. E hadjárat során a nyíregyházi huszárok a Dnyeper folyóig értek el, ott mentek át védelembe és onnan szállították haza őket 1941 októberében. Lázár Sándor zászlós e hadjáratban előbb a 4/1. lovasszázad 4. szakaszparancsnoka, majd pedig az ezred ló nélkül maradt huszáraiból szervezett gyalogszázad szakaszparancsnoka volt. Fotóalbumában a huszárezred menetének, harcainak minden lényeges mozzanatát megörökítette, kezdve a kárpátaljai felvonulástól, a Kárpátokon való átkelésen keresztül, a Sztálin-vonal áttöréséig. Lefényképezte a hatalmas ukrajnai síkságon való menetelés állomásait: Halajkovce, Tulcsin, Kapitanovka, Pervomajszk, Krivoj Rog és legvégül Dnyepropetrovszk településeket, azok környékét. A több mint száz felvételt tartalmazó album képei széles skálán mozognak: személyek, életképek, tájképek, temetések, hadifoglyok, fegyverek stb. E fotókból most 25 darabot mutatunk be, s hozzájuk - ahol erre lehetőség van - a 4. huszárezred korabeli harctudósításából közlünk részleteket. A 4. huszárezred hadinaplójának egy eredeti és egy javításokkal teletűzdelt munkapéldánya a Jósa András Múzeum történeti gyűjteményében található, s 1993-ban meg is jelentettük (BENE 1993.). Az idézett oldalszámok e kötet megfelelő helyére utalnak. A fotók kiemelt címe a képek eredeti, Lázár Sándor által írott feliratai. Irodalom BENE 1993. Bene János: A nyíregyházi huszárok hadinaplója (1941). JAMK35.1993. BENE 1998. Bene János: Az utolsó lovasroham. Hadik huszárok a nyikolajevi csatában 1941 augusztusában. [Die letzte Reiterattacke.] NyJAMÉ XXXIXXL.1997-1998. (1998) 245-257. BENE János Jós a András Múzeum Nyíregyháza H-4401,Pf.57. A Jósa András Múzeum Évkönyve XLI. 1999. 367-380. 367