A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)
Helytörténet - Ulrich Attila: Török hódoltság Szabolcsban a XVII. században
UlrichAttila Gyulaj SJ 1674 Omer szpáhi Omer szpáhi Várad 2100 Ft 84 Apagy 84 1675 AI bég Albég Szentjób 3223 Ft Petneháza 1674 Batiar szpáhi Szálé szpáhi 85 Várad 1500 Ft 83. Uruk 1680-ban rajtuk ütött, 2 rabot vitt el. Eves adójuk 200 Ft, búza, vaj, túró, egy tábla szappan, rókabőrök. 84.,, ...eő Felsége méltóságos fő tisztjei s mind az végházbéli Tisztek Tilalmaztak bennünket az Török[ne]k való holdulástól, meg nem mertünk hódolni, hanem a jövő ősszel immár hét esztendeje lészen, hogy a szentjóbi Olaj Bék (sic/,)... váradi és szentjóbi törököket ráküldtek a falura... " 19 rabot vittek el, ebből egy megszökött. Mindössze kettőt sikerült kiváltaniuk 1300 Ft-on. A falu lakossága panaszkodott a magas adó miatt is, majd vallomásuk végén megjegyezték: „ az mely Szentjóbi Török urnák és Olaj Bék urunknak az egész végekenfelül való retteneteskegyetlensége miatt falunk végképpen való pusztulasrais kelletéik jutni". 85.Az első uruk a rabláskor 100 tallért „vött rajtuk", de „a maga kezéhez váltotta a váradi Szálé Iszpaia ki ezelőtt is volt már Petneházán ". Irodalom ACSÁDY1898. Acsády Ignác: Magyarország története I. Lipót és I. József korában (1657-1711). A Magyar Nemzet Története. Szerk. Szilágyi Sándor. Atheneum, Budapest 1898. ANGYAL 1898. Angyal Dávid: Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig. A magyar nemzet története. VI. Szerk. Szilágyi Sándor. Atheneum, Budapest 1898. HEGYI 1983. Hegyi Klára: A várak és katonaságuk szerepe a törökök magyarországi berendezkedésében. In: Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században. (Tanulmányok) Szerk. Bodó Sándor-Szabó Jolán. Eger 1983.71-86. NYAKAS 1987. Nyakas Miklós: A szabolcsi hajdúvárosok helyzete Várad eleste után a kassai főkapitányhoz írt levelek tükrében 1668. [Die Lage der Hajdu-Städte im Szabolcs nach dem Fall von Várad im Spiegel der Schiften an der Hauptkapitän im Kassa, 1668.] HMÉ 6.1987.23-57. Poor 1973. Poór János: Hajdúböszörmény mezőgazdasága a XVII. és XVIII. században. In: Hajdúböszörmény története. Szerk. Szendrey István. Debrecen 1973.284-343. SUGÁR 1987. Sugár István: Heves megye és Eger visszafoglalása a töröktől. [Die Zurückeroberung des Komitats Heves und der Stadt Eger von den Türken.] Studia Agriensia 8. Eger 1987. SZABOLCS 1900. Szabolcs vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Borovszky Samu. Apollo Irodalmi Társaság, Budapest 1900. SZAKÁLY 1981. Szakály Ferenc: Kettős adózás a török hódoltságban. Budapest 1981. SZAKÁLY 1969. Szakály Ferenc: Parasztvármegyék a XVII. és XVIII. században. Értekezések a történeti tudományok köréből 49. Budapest 1969. SZALÁRDI 1980. Szalárdi János: Siralmas magyar krónikája. Sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Szakály Ferenc. Magyar Helikon, Budapest 1980. ULRICH 1995. UlrichAttila: Szabolcs és Szatmár vármegyék 1617. századi pénzforgalma levéltári források és pénzleletek alapján. [Der Geldverkehr der Komitate Szabolcs und Szatmár im 16-17. Jahrhundert aufgrund von archivalischen Quellen und Geldfunden.] In: SzSzBMÖL Kiadványai. Evkönyvek 11. Sorozatszerkesztő: Nagy Ferenc. Nyíregyháza 1995.21-28. VERES 1960. Veres Miklós: Szabolcs megye adózó népessége a XVI-XVII. században. Történeti Statisztikai Évkönyv, Budapest 1960.5-32. ULRICH Attila JósaAndrás Múzeum Nyíregyháza H-4401, Pf.57. 340
