A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténet - Ulrich Attila: Török hódoltság Szabolcsban a XVII. században

Török hódoltság Szabolcsban a XVII. században 2. függelék Hódolt falvak 1681 -ben Szabolcs megyében (nem teljes) Helység Mióta hódol Első hódító Jelenlegi Honnan Adó Rabváltság Baktalórántháza 1666 fő kincstartó Várad 1650 Ft

66 Jákó

67 1674 Váradi basa Váradi basa Várad 500 Ft 150 Ft Laskod

68 Várad i basa Váradi basa Várad 870 Ft Ramocsaháza 1675 Váradi basa Husszein aga Várad 1150 Ft Ramocsaháza^ 1675 Váradi basa Hajdar bég Szolnok 250 Ft Pályi 1666 Váradi eming Szalontai eming Várad 1296Ft

7(l Pócspetri 1672 Juszep szpáhi Juszep szpáhi Várad 570 Ft 330 Ft Kércs? 1676 Tatár csausz Murtuzan Jani Várad 200 Ft

TI Ibrony 1674 Teszter Tihai aga Teszter Tihai aga Várad 1800 Ft

73 Levelek 1674 Hoszmán szpáhi Hoszmán szpáhi Várad 1400 Ft

74 Ófehértó 1674 Albég Muszain szpáhi Szentjób 3000 Ft

75 Kállósemjén 1674 Csaffer szpáhi Csaffer szpáhi Várad 1050 Ft 100 Ft* Or 1673 Kinál Ali bég

77 Kinál Ali bég Várad 1650 Ft 250 Ft Vaja 1674 Váradi aga Váradi aga Várad 2150 Ft"

78 Pócs 1674 Arnót Husszein Arnót Husszein Szentjób 2310 Ft

79 Kércs 1673 Váradi basa Váradi basa Várad 800 Ft 1017 Ft

80 Szamosszeg 1675 Váradi basa

81 Váradi basa Várad 1000 Ft Kisléta

8

" 1674 Izmai! Rez Mahmut szpáhi Várad 1750 Ft 66. A befizetett összegben a rabváltság is benne van. Kara deftertár, a váradi kincstartó mellett egy bizonyos Sajn aga is megrabolta a falut, akinek 500 Ft-ot fizettek. 67. A váradi basa két emberét Murtuzam agát és egy Kanizsai nevű - vö. az 1. függelékkel - törököt küldött rájuk. 11 rabot ejtettek, 9 akkor is rabságban volt, csak egy főt váltottak ki. 68. A falut a basa embere Murtuzan aga rabolta ki, egy asszonyt vittek el fiával együtt, akik még mindig rabságban voltak. 69.Ramocsaházáról a török az 1675-ös rabláskor 19 rabot vitt el, amelyből 5 főt váltottak ki. A rabok a váradi basa tulajdonába kerültek. A rabok kiszabadítása ügyében embereket küldtek Váradra, de „ akkori uttyukban csak közel Varadhoz azon varadi Törökök azokat is le vágtak". Az adójukat két helyre fizették, Husszein agának Váradra és Szulejmán vagy Hajdar bégnek Szolnokra. 70.1666-tól a váradi töröknek (basának?) 1200 Ft adót fizettek a „ császár adójával" együtt, ezenkívül 6-6 Ft-ot az „Emingeknek", akik most külön hódoltattak. 71. A hódolás idején kétszer rabolták meg őket a törökök három év alatt. Mindkét alkalommal a rabok közül l-l főt sikerült kiváltani 150 és 180 Ft-ért. A „császár adójával", a rablásokkal esett káruk és adójuk 900 Ft. 72. A falu hódoltatása nem volt tisztázott, mivel az első uruk (Tatár csausz) és a másik (Murtuzan Jani) veszekedett rajtuk. Az utóbbi a váradi basa számára akarta a falut elfoglalni. 73. Az éves adójuk 120 Ft volt, de uruk Debrecen táján elfogott egy falujukból származó asszonyt, és „ ezen alkalmatossággal hódolt sanczokat reajok fellyebb verte másfél száz forintokra ". 74. A hét év hódoltság alatt török uruk rabló törököket küldött rájuk, 2 férfit és 4 ökröt vittek el. Az állatok odavesztek, a rabokat sikeresen kiváltották. A török adóba a pénzen kívül adtak búzát, vajat és „egyéb mindent". 75. A szentjóbi albég 2 évig hódoltatta őket. Neki évi 300 Ft sarcpénz, császár adója (40 Ft), vágómarha, vaj járt. Ezután egyik hűséges emberének adta a falut, kinek halála után bírja őket jelenlegi uruk. 76. A 4 rab közül három rabságban volt. 77. A bégnek társa is volt a hódoltatásban: Husszein szpáhi. Az elvitt 8 rabból csak kettőt váltottak ki. 78. A hódító „Nándorfehérvári Oszmán aga" 200 Ft sarcpénzt, 42 Ft császár adót követelt, „ miolta már feljebb verte adójukat". Vay Ábrahám birtoka külön adózott. 79. A hódolás után egyszer még rajtuk ütött török uruk, 4 rabot vitt el (3 rabságban), 2 főt pedig megöltek. 80.Hódolásuk alatt 1678-ban uruk „el rabolta" őket, 15 rabot ejtett, közülük 14-et kiváltottak. ?>\.„Az edgyik basárólpenigh mas Basára maradtfalujok. " 82. Az első török uruk egyszer kirabolta őket, egy rabot ejtett. Később eladta „ őket ismét mas Varadi kiis az előtt Szolnoki volt Mahmuth Iszpaja Törk[ne]k". Az éves adóba készpénzt, 5 üszőt, vajat, egyéb javakat és a „császár adaját" kellett adniuk. 339