A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténet - Ulrich Attila: Török hódoltság Szabolcsban a XVII. században

Török hódoltság Szabolcsban a XVII. században 1608 1609 1610 1618 1619

6 1622-23

7 1626 1631 1636 1647-48 Lök 8 10 8 2 2 2 0,75 Dada 6 8,5 9 3 2 1,5 1,5 1 0,5 Eszlár 3 4 6,5 4 dúlt 2 2 2 2 Dob 3 5,5 3 2 1 1 1 1,5 1,4 Prügy 2 3 2,5 2,5 1 1,25 1 1 1,1/12 Sz.mihály 1 3 2 2 2,5 1,5 0,5 P.ladány 1 2 2 1,5 1.5 2 2,5 Szoboszló 1 1,5 1,5 1 1 1 1,5 1 Tetétlen 0,25 0,5 0,25 0,75 1 1 1 Tedej 2,5 0,5 1,25 Kenéz 0,5 1/8 1,5 0,5 0,5 Büd 1 0,5 1 1,25 Sz.miklós 1 1 Nádudvar 6 5 Újváros 3 5 Csege 2 Ohat 1,5 Egyek 1,5 Összesen 23 31 23 30,25 4 10.75 ll

5

* 18,25 28 21

u;i2 szeres pusztításon alapult, hanem gazdasági érdekeiket szem előtt tartva - hosszabb távra előre tervezve szervezték meg egy terület rendszeres adózás alá vonását. Évente tehát kevés alkalommal jelentek meg e térségben és az adó beszedése után békén hagyták az embereket. Az adóztatás annak ellenére is folytatódott Szabolcs területén, hogy lényegében az 1621-től az Erdélyi Fejedelemség része volt. 1628-ban a nádor körlevelében követelte meg a megyéktől, hogy a töröknek hódoló falvakat írják össze. Az is jellemző tendencia volt a XVII. században, hogy a megyéken kívül az országos méltóságok is szigorú büntetés terhe mellett tiltották a falvakat a behódolástól, általában kevés sikerrel. Az 1628-as összeírás azért kitűnő forrás a török hódoltsági terület változásainak felméréséhez, mivel a falvakban megkérdezett idős emberek még emlékeztek arra, hogy a XVI. század második felében milyen volt településük viszonya a hódítókhoz. Az összesen 59 faluról készült felmérés a megye nyugati - tehát a Hódoltsághoz közel eső - részét térképezte fel. A megkérdezés időpontjában mindössze 8 település - Szentmihály, Lök, Buly, Dob, Dada, Kenéz, Prügy, Eszlár - hódolt a töröknek.

8 A vallomások alapján azonban kiderült, hogy a XVI. század utolsó harmadában - főleg a kallói vár felépítése után - sok település felszabadult a hódoltság alól, illetve megtiltották azt a falvak lakóinak, csökkentve ezzel az eredetileg a szolnoki várhoz tartozó hódoltsági terület nagyságát.

9 A füleki vár felszaba331 A táblázatból látható, hogy Szabolcs megye déli és keleti része volt kitéve a török állandó zaklatásainak, hiszen Egerből és Szolnokról gyorsan elérhető volt e térség. Tehát minden béke és egyezség tiltása ellenére a vármegye egy része török befolyás alatt állt, ugyanakkor rendszeresen adózott a királyi kincstárnak is. A korabeli források úgy kezelték ezeket a falvakat és hajdúvárosokat, mintha teljes békesség lenne a vidéken. Ezt azért tehették meg, mivel a török hódoItatási politikája nem elsősorban a nyers és rend6. Az összeírásban 47 olyan helységet szerepeltettek, melyet nem tudtak összeírni. Valószínűnek látszik, hogy 1618 körül egy nagyobb portya lehetett a területen, ezzel magyarázható a feldúlt települések számának növekedése is. 7. A dicajegyzéket érdemes összevetni a SzSzBMÖL IV.A.l. Fasc. 40. No. 13. 1622, illetve a Fasc. 41. No. 23.1623 forrásaival is. Az utóbbiak rögzítették a falvak taksás adózását, amiből az derülhet ki, hogy ezek a települések a kettős adózású terület részei voltak. Pl. Lök 29 Ft. 40 d. adót fizetett, amellett megjegyezték, hogy „subjecta", tehát a török által feldúlt település. Szinte biztosak lehetünk azonban abban, hogy az ilyen jelzővel illetett falvak nem egy török portyát jelentettek, hanem a török adó befizetését! 8. SzSzBMÖL IV.A.l. Fasc. 46. No. 13. 1628. Szentmihály 7 vég karasiát és 4 borjús tehenet, Lök 1500 Ft-ot, Buly 50 Ft-ot, Dob 200 Ft-ot, Dada 300 Ft-ot, Kenéz 100 Ft-ot, Prügy 50 Ft-ot, Eszlár 50 Ft-ot adott hódoltsági adó fejében a töröknek. 9. Ugyanezen forrás szerint Nyíregyháza, Balkány, Guth, Adony, Acsád, Gelse, Szakoly, Piricse,Apagy, Bogát, Kállósemjén, Petneháza, Ábrányfalva, Petri szabadult fel Kalló építése után, ebből az utolsó két település a szolnoki szandzsákhoz tartozott.