A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Régészet - Olekszandr Dzembasz: Előzetes jelentés a nevickei vár feltárásáról

Olekszandr Vasziljovics Dzembasz A nevickei vár régészeti leletei között vannak patkótöredékek is (XV. tábla 26-26., 31.; XIV. tábla 14.). Európában még a La Téne idején kezdték a lovak patkolását. A nomád népek - köztük a magyarok - és később, a XIII. században a tatárok nem patkolták a lovat. Ruszban a patkót a XI. századtól kezdték használni (KIRPICSNYIKOV 1973.83.) és az ungvári várban például a IX-XIII. századi rétegben kerültek elő (BERNYAKOVICS 1957.441.). A XII. századtól kezdve a Magyar Királyságban is patkolták a lovakat. A patkót egy szokványos falusi kovácsműhelyben is elő lehetett állítani és nem igényelt speciális ismereteket, ezért nincs szükség gyártásának részletes elemzésére. Annak ellenére, hogy a patkók nagyon hasonlítanak egymásra, rengeteg mind formai, mind súlybeli - változatuk van. A kézműipari és gazdasági tevékenység tárgyi emlékei Külön csoportot képeznek a kézműipari és gazdasági jellegű eszközök. A vár kultúrrétegéből előkerült egy fúró (XV. tábla 8.). Elsősorban famunkához használták, de szolgálhatott bőrlyukasztóként is. Slivka a kelet-szlovákiai lelőhelyekről származó összes fúrót két típusra osztotta: a T-alakú nyéllel ellátottakra és azokra, amelyeknek a nyélvége volutaszerűen visszahajlik. A mi példányunk egy harmadik formát képvisel. Nyele derékszögben hajlik meg. Slivka szerint a fúrók a XV. századtól jelentek meg (SLIVKA 1980.214.). Meg kell azonban jegyeznünk, hogy formájuk a további évszázadok során gyakorlatilag nem változott, s ezért kronológiailag nem meghatározhatók. Egy faásó vaspapucsát (XIV. tábla 35.) a várt kerítő árok ásásánál használhatták. Hasonló ásókat találtak Zaluzanyban és Tőketerebesen/Trebisov Kelet-Szlovákiában (SLIVKA 1980.220.). Az ilyen típusú faásók megjelenésének idejét nem határozták meg, csak annyit tudunk, hogy a XV. század végétől-XVI. század elejétől már teljes egészében vasból készült ásókat használtak. Az egyik a füleki várból származik (KALMÁR 1959.15., 14. tábla 5., 15. tábla 1.). Valószínűleg egy bizonyos ideig párhuzamosan mindkét ásótípus használatban volt. A gödöregyüttesben talált tárgyak közül felhívjuk a figyelmet egy masszív csapra (XIII. tábla 31.), amely valószínűleg kocsirúd alkatrésze volt. A várban széles körben alkalmazták a pántokat (XIII. tábla 32., XIV. tábla 18., XV. tábla 19., 20.), amelyek többféle funkciót is betöltöttek, így pl. szolgáltak ablak- és ajtóreteszként. Egyes töredékek (XV. tábla 29-30.) ajtópánt részeire emlékeztetnek. A XIV. tábla 52. szám alatt valószínűleg egy ajtólakat alkatrészét láthatjuk. Leleteink között a legkülönfélébb rendeltetésű és külsejű szögek fordulnak elő. Egyes formák rendkívül egyszerűek és primitívek, más példányok az alapfunkciójukon kívül díszítő szerepet is betöltöttek (pl. XV. tábla 35-36., XIII. tábla 52., 56.). Kiemelhetők a patkószögek (XIII. tábla 51., 53-54., XIV. tábla 32, 34.). Használatban voltak továbbá masszív ácsszegek is (XIV. tábla 27-29.), amelyek közül a legnagyobbik hossza eléri a 35 cm-t. Több tárgy rendeltetését nem sikerült megállapítanunk (pl. az 1. gödör leletei közül: XIII. tábla 26., 30., 34., 43.; az R-II. szelvényből: XV. tábla 17., 21.). A vár kultúrrétegében két rugóra emlékeztető fémtárgy (XIV. tábla 23., XV. tábla 18.) került elő. Két helyről is származik lapos végű vaskampó, végük töredékes (XIII. tábla 28., XV. tábla 16.) Igen érdekes egy hosszában tagolt felületű pecek, amelynek keresztmetszete hatágú csillagszerű (XV. tábla 10.). Különösen furcsa a közepén üreges, két végéről nyitott, hatélű, kúpos bronztárgy. A hatszög két ellentétes oldaláról ovális lyuk látszik (XV. tábla 43.). A fémtárgyakhoz tartozik még az ónplomba (XV. tábla 45., 3. kép 2.). A gyártó bélyege volt és a minőségi áru igazolásának felelt meg a flamand szöveteken. Itt kell megemlítenünk még egy bronztűt (XV. tábla 48.), amelynek mind a Hallstatt időkből, mind a középkorból van analógiája. T. Stefanicova szerint hasonló tű került elő a pozsonyi vár mellett talált 111. sírban, amelyet egy Kálmán pénz keltez (STEFANICOVA 1975.85.). Kerámia A nevickei vár feltárása során talált teljes kerámiaanyagot két nagy csoportra oszthatjuk fel. Az elsőbe soroljuk az asztali és konyhai edényeket, a másodikba az un. „technikai" rendeltetésű kerámiát (mázas csempe, mécses, öntőforma, tisztázatlan rendeltetésű tárgyak). Edények Mielőtt elkezdenénk a nevickei vár középkori edényeinek tipológiai-kronológiai elemzését, ki kell emelnünk a Hallstatt kori kerámiát. Főként kézzel formált, gyengén vagy közepesen égetett edényekről van szó. Agyagukat apróra vagy közepesre őrölt homokkal vagy durva, kavicsos homokkal, olykor samottal soványították. A konyhai edényeket elsősorban kézzel formált, vastag falú edények képviselik, amelyeket gyakran díszít az egyenes perem legszélén elhelyezkedő, hosszanti, rátett, ujjbenyomásos borda 278