A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Régészet - Olekszandr Dzembasz: Előzetes jelentés a nevickei vár feltárásáról

Olekszandr Vasziljovics Dzembasz A nevickei vár régészeti leletei között vannak pat­kótöredékek is (XV. tábla 26-26., 31.; XIV. tábla 14.). Európában még a La Téne idején kezdték a lo­vak patkolását. A nomád népek - köztük a magyarok - és később, a XIII. században a tatárok nem patkol­ták a lovat. Ruszban a patkót a XI. századtól kezdték használni (KIRPICSNYIKOV 1973.83.) és az ungvári vár­ban például a IX-XIII. századi rétegben kerültek elő (BERNYAKOVICS 1957.441.). A XII. századtól kezdve a Magyar Királyságban is patkolták a lovakat. A patkót egy szokványos falu­si kovácsműhelyben is elő lehetett állítani és nem igé­nyelt speciális ismereteket, ezért nincs szükség gyár­tásának részletes elemzésére. Annak ellenére, hogy a patkók nagyon hasonlítanak egymásra, rengeteg ­mind formai, mind súlybeli - változatuk van. A kézműipari és gazdasági tevékenység tárgyi emlékei Külön csoportot képeznek a kézműipari és gazda­sági jellegű eszközök. A vár kultúrrétegéből előkerült egy fúró (XV. tábla 8.). Elsősorban famunkához hasz­nálták, de szolgálhatott bőrlyukasztóként is. Slivka a kelet-szlovákiai lelőhelyekről származó összes fúrót két típusra osztotta: a T-alakú nyéllel ellátottakra és azokra, amelyeknek a nyélvége volutaszerűen vissza­hajlik. A mi példányunk egy harmadik formát képvi­sel. Nyele derékszögben hajlik meg. Slivka szerint a fúrók a XV. századtól jelentek meg (SLIVKA 1980.214.). Meg kell azonban jegyeznünk, hogy formájuk a to­vábbi évszázadok során gyakorlatilag nem változott, s ezért kronológiailag nem meghatározhatók. Egy faásó vaspapucsát (XIV. tábla 35.) a várt ke­rítő árok ásásánál használhatták. Hasonló ásókat ta­láltak Zaluzanyban és Tőketerebesen/Trebisov Ke­let-Szlovákiában (SLIVKA 1980.220.). Az ilyen típu­sú faásók megjelenésének idejét nem határozták meg, csak annyit tudunk, hogy a XV. század végétől-XVI. század elejétől már teljes egészében vasból készült ásókat használtak. Az egyik a füleki várból szárma­zik (KALMÁR 1959.15., 14. tábla 5., 15. tábla 1.). Va­lószínűleg egy bizonyos ideig párhuzamosan mind­két ásótípus használatban volt. A gödöregyüttesben talált tárgyak közül felhív­juk a figyelmet egy masszív csapra (XIII. tábla 31.), amely valószínűleg kocsirúd alkatrésze volt. A várban széles körben alkalmazták a pántokat (XIII. tábla 32., XIV. tábla 18., XV. tábla 19., 20.), amelyek többféle funkciót is betöltöttek, így pl. szol­gáltak ablak- és ajtóreteszként. Egyes töredékek (XV. tábla 29-30.) ajtópánt részeire emlékeztetnek. A XIV. tábla 52. szám alatt valószínűleg egy ajtólakat alkatrészét láthatjuk. Leleteink között a legkülönfélébb rendeltetésű és külsejű szögek fordulnak elő. Egyes formák rendkí­vül egyszerűek és primitívek, más példányok az alap­funkciójukon kívül díszítő szerepet is betöltöttek (pl. XV. tábla 35-36., XIII. tábla 52., 56.). Kiemelhetők a patkószögek (XIII. tábla 51., 53-54., XIV. tábla 32, 34.). Használatban voltak továbbá masszív ács­szegek is (XIV. tábla 27-29.), amelyek közül a leg­nagyobbik hossza eléri a 35 cm-t. Több tárgy rendeltetését nem sikerült megállapí­tanunk (pl. az 1. gödör leletei közül: XIII. tábla 26., 30., 34., 43.; az R-II. szelvényből: XV. tábla 17., 21.). A vár kultúrrétegében két rugóra emlékeztető fém­tárgy (XIV. tábla 23., XV. tábla 18.) került elő. Két helyről is származik lapos végű vaskampó, végük tö­redékes (XIII. tábla 28., XV. tábla 16.) Igen érdekes egy hosszában tagolt felületű pecek, amelynek ke­resztmetszete hatágú csillagszerű (XV. tábla 10.). Kü­lönösen furcsa a közepén üreges, két végéről nyitott, hatélű, kúpos bronztárgy. A hatszög két ellentétes oldaláról ovális lyuk látszik (XV. tábla 43.). A fémtárgyakhoz tartozik még az ónplomba (XV. tábla 45., 3. kép 2.). A gyártó bélyege volt és a minőségi áru igazolásának felelt meg a flamand szöveteken. Itt kell megemlítenünk még egy bronztűt (XV. táb­la 48.), amelynek mind a Hallstatt időkből, mind a középkorból van analógiája. T. Stefanicova szerint hasonló tű került elő a pozsonyi vár mellett talált 111. sírban, amelyet egy Kálmán pénz keltez (STEFANICOVA 1975.85.). Kerámia A nevickei vár feltárása során talált teljes kerá­miaanyagot két nagy csoportra oszthatjuk fel. Az el­sőbe soroljuk az asztali és konyhai edényeket, a má­sodikba az un. „technikai" rendeltetésű kerámiát (mázas csempe, mécses, öntőforma, tisztázatlan ren­deltetésű tárgyak). Edények Mielőtt elkezdenénk a nevickei vár középkori edé­nyeinek tipológiai-kronológiai elemzését, ki kell emelnünk a Hallstatt kori kerámiát. Főként kézzel for­mált, gyengén vagy közepesen égetett edényekről van szó. Agyagukat apróra vagy közepesre őrölt homok­kal vagy durva, kavicsos homokkal, olykor samottal soványították. A konyhai edényeket elsősorban kéz­zel formált, vastag falú edények képviselik, amelye­ket gyakran díszít az egyenes perem legszélén elhe­lyezkedő, hosszanti, rátett, ujjbenyomásos borda 278

Next

/
Thumbnails
Contents