A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Régészet - Olekszandr Dzembasz: Előzetes jelentés a nevickei vár feltárásáról

Olekszandr Vasziljovics Dzembasz A metszetek alapján világosan követhetők a gödör betöltésében megfigyelt rétegek (VII-VIII. tábla), melyek az objektum középső részében kicsit lesüllyedtek. A gödör betöltésének felső része (1.) sárgásbarna agyag, benne jelentéktelen számú, különböző korú apróra törött cserép. A következő réteg (2.) sötétbarna, itt sok kerámia, csont, fémtárgy és közepes nagyságú kő került elő. A 3. réteg gyakorlatilag steril: sárgásbarna agyag jelentéktelen mennyiségű apró kerámiatöredékkel. A 4. réteg a leghumuszosabb. Igen sok cserép, faszén, csont került elő belőle, valamint fémtárgyak és kavicsok. Az 5. réteg barna homokos agyag jelentéktelen mennyiségű régészeti anyaggal. Az utolsó (6.) réteg erősen humuszos, faszenes foltokkal. Betöltésében kerámia és rendszertelenül bedobált nagy és közepes méretű kövek voltak. 4. kép R-I. szelvény. Az 1. gödör alja É-ról Abb. 4 Quadrant R-I. Sohle der Grube 1 von Norden Mint arra már utaltunk, az 1. gödör aljának középső részén kisebb mélyedést figyeltünk meg (4. kép, IV. tábla). A gödör falának és aljának jellege, valamint a középső részén található mélyedés arra az eljárásra utal, amelynek segítségével a múlt mesterei áttörték a sziklás talajt. A sziklás kőzetet spirálszerűen szedték ki kisebb, 15-20 cm-es rétegekben. A vizsgált gödör formája és helyzete arra enged következtetni, hogy a második feltételes építési periódus idején itt kutat próbáltak kialakítani, de felhagytak a próbálkozással. Ennek valószínűleg az volt az oka, hogy beleütköztek a sziklamonolitba. Egy ideig a kutat kétségkívül esővíz gyűjtésére használták. A gödör betöltésének legalsó rétegébe bekerült nagy kövek nyilván a kút valaha létezett felső, négyzetes részének falából szakadtak le. A későbbiekben ezt a felső falazást szétszedték, a kutat pedig hulladékgödörként használták. Erre utal az, hogy több fázisban töltődött fel hulladékkal. Legalább két fázist választhatunk szét. Az első a 6., 5. és 4. rétegnek felel meg, a második pedig a 3., 2. és 1. rétegnek. Ezt támasztja alá a betöltésből származó kerámiaanyag és egyéb tárgyak elemzése is. Az elemzés során feltétlenül szem előtt kell tartanunk, hogy a korábbi tárgyak szemétként bejuthattak a későbbi rétegekbe is. Ezért itt az általános statisztikai törvényszerűségek, továbbá a betöltés korai rétegeiben néhány elem teljes hiánya az, amit meghatározónak kell tekintetünk. így például, míg az alsó három rétegben csak 3 apró zöldmázas csempetöredéket találtunk, a felsőkben már 13-at. Az alsó rétegekben szürke, kerekded alsó részű és négyzetes peremű kályhaszemnek 8, a felsőkben pedig 26 darab töredéke került elő. Ezeket a „technikai" kerámiához sorolják (XIX. tábla 23., 25., 26.). Figyelemre méltó egy négyzetes peremmel és az alján kerek lyukkal ellátott tárgy (XIX. tábla 24.). Érdes fehér kerámia csak a felső három rétegben fordult elő. Itt összesen 125 töredéket találtunk. Egyes darabokon megőrződtek a zöld, ritkábban sárga máz nyomai. Ez alapján a sajátos, érdes fehér kerámiát a mázas edényekhez sorolhatjuk, amelyekhez 5 fazékperem tartozik (pl. XXV. tábla 9.). A gödörbetöltés fázisai közötti jelentős különbségre utal a téglavörös, sima kerámiatöredékek koncentrációja az alsó, korábbi rétegekben (az arány 59:19). A szóban forgó összes meghatározható töredék asztali edényekhez, korsókhoz tartozott (XX. tábla 29., 30.). A további kerámiaanyagban nem vettünk észre komolyabb különbségeket. A gödör 6., 5. és 4. rétegében összesen 5857 edénytöredéket gyűjtöttünk össze. Barna, piszkosvörös és piszkosszürke érdes kerámiához tartoztak. Anyagukban jelentős a nagyszemű homokos soványítás. Sok töredéken koromnyomok látszódnak, ami alapján a konyhai edényekhez sorolhatjuk őket. A töredékek 413 fazékhoz (XXI-XXIII. tábla), 26 fedőhöz (XIX. tábla 3-21.; XXI. tábla 30., 31.) és 2 tálhoz (XXVI. tábla 3-4.) tartoztak. A felső rétegekben 3218 darab hasonló érdes konyhai kerámiatöredék került elő, amely 254 fazékhoz (XXIV-XXV. tábla) és 3 fedőhöz (XIX. tábla 1-2.) tartozott. Egy ugyanilyen agyagból készült tálat (XXVI. tábla 2.) minden valószínűség szerint mécsesként alkalmaztak, s ezért a „technikai" kerámiához sorolandó. Az alsó rétegekben 290 darab sima fehér kerámiatöredéket találtunk, a késői felső rétegekben pedig 141 darabot. Mivel gyakran meghatározhatatlan egy töredékről, milyen típusú edényhez - pohárhoz, vázához vagy tálhoz - tartozott, kénytelenek vagyunk elhagyni a statisztikai összehasonlítást. Annyit jegyeznénk csak meg, hogy mindegyik rétegben jelen vannak ugyanannak a hat fajta korsónak a töredékei. Ennek az edénycsoportnak minden tagját kizárólag kisszemű homokkal soványítva készítették. Felüle270