A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Régészet - Dani János: A Gáva-kultúra urnatemetője Vencsellő–Kastélykert lelőhelyről

Dani János tábla l.,2.,4-5.). Ltsz.: JAM 62.87.1. (Ш-1320/а) A következő pontban leírt fedővel volt lefedve a földdel és hamvakkal telt csésze és benne találták meg az 1913/7 szám alatt szereplő (III-1321) bronzkarikát (III. tábla 2.,4.,6.), amint az gróf Dessewffy Jósa Andráshoz írt táviratából és a leírókartonokból kiderül. Közeli párhuzamát Baks-Temetőpartról közölte V. Szabó Gábor (SZABÓ 1996.13. kép 12.). Hasonló formájú, díszített belsejű csészét ismerünk a Lausitzi kultúraPartizánske/Simony lelőhelyen feltárt 15. urnasírjából (PORUBSKY 1958.87-88.tab.II.8.) ésNitraDrazovce/Nyitra-Darázsi lelőhelyről, bár ez a pereme alatt díszített (FURMÁNEK-VELIACIK-VLADÁR 1991.0br.l6.5.). Talán egy Radzovce/Ragyolcról közölt csésze is ebbe a típusba sorolható (FURMÁNEK 1990.Obr.27 jobbra). 6. Barna, ívelten csonka kúpos testű, a tetején fordított csonka kúpos, homorúan kiképzett végű, gomb alakú fogóval oWáXoüfedő. Azonos a Kalicz által ismeretlen lelőhelyről közölt Szabolcs megyei fedővel (KALICZ 1968.Taf.XVII.5.) (III. tábla2-5.). Ltsz.: JAM 57.223.1. (Ш-1320

/b) Hasonló formájú, de fogógomb nélküli darab ismert Kiszomborról (SZABÓ 1996.49. kép 6.), hasonló típushoz tartozik a talpas tálként leírt, NyíregyházaÉr alatti szőlőkből és Taktabájról ismert több példány (KEMENCZEI 1984.Taf.CXXXI.5., Taf.CLVHI.15

., Taf.CLX. 17.). Hasonló fedő ismert a Kyjatice kultúra formakincséből Ózd-Kőaljáról (KEMENCZEI 1984. Taf.XCII.2.) Radovceről (FURMÁNEK-VELIACIKVLADÁR 1991.Obr.20.5., FURMÁNEK 1990.Obr.24

.14.). Ezek alapján szintén a Gáva kultúra körébe sorolhatunk egy ismeretlen lelőhelyű Szabolcs megyei, és egy Tiszadada-Vályogvető lelőhelyről előkerült szórvány - Kalicz N. által a Nyírség kultúrába sorolt - példányt is (KALICZ 1968.66.Nr.40

., 68.Taf.XVI

. 12., Taf.XVII.4.). 7. Éles szélű, lapított bronzkarika. Átmetszete 7-8, illetve 3 mm (III. tábla 2.,4.,6.). Ltsz.: JAM 58.146.1. (III-1321) Bronzkarika került elő a taktabáj i 14., és egy ugyanott 1929-ben feltárt urnasírból (KEMENCZEI 1984.163165 .Taf.CLXI.5., 18.). Hasonló öntött bronzkarikákat ismerünk Szentes-Szentlászló 21. számú sírjából (SZABÓ 1996.23.7. kép 4.). A Kyjatice kultúra szajlai urnasírjai közül a 17. és 53. sírban is voltak ilyen karikák (KEMENCZEI 1984.140., 142.Taf.LXXXIII.3., Taf.LXXXVII.2.). Ezeken kívül főként a Kurd-horizont depot-leleteiből (pl. Mátraverebély, Kurd, Tállya, Palotabozsok, Füzesabony, Szentes-Terehalom) és néhány gyermelyi depot-ból (pl. Gyermely, Somogyszob) (MOZSOLICS 1985.119-122.,140-141.,149,166168.,187.,193-194.,200-20 l.Taf. 149.3-10., Taf.24.7.,Taf.75.17-18., Taf. 145/29, Taf. 162.9-12., Taf.225.5., Taf.241.14., Taf.242.32., Taf.249. 15.,18.) ismerünk hasonlókat. 8. Sötétbarna, ívelten csonka kúpos alakú, kis füles csésze. (IV. tábla la-b.) Ltsz.: JAM 57.397.23. (HI-1322) Több hasonló ismert Taktabáj urnasírjaiból, Szabolcsból, Tiszaeszlárról, Szeged-Öthalomról, Debrecen-Nyúlásról (KEMENCZEI 1984.Taf.CXXV.6-7

., Taf.CXXXI.22-23.,25., Taf.CLVIII.18

., Taf.CLIX. 11.,15., Taf.CLXI.8,,11,), Hódmezővásárhely-Gorzsa-Török tanyáról (SZABÓ 1996.32. kép 1.). Úgy tűnik, hogy a forma általánosan ismert és elterjedt volt a Piliny kultúrában-Patvarcról, Szécsényből, Szurdokpüspökiből, Bodrogszerdahelyről került elő (KEMENCZEI 1984.Taf.XI.21

., Taf.XIII.14.,24., Taf.XXXIII.12

.)és főként a Kyjatice kultúrában: igen gyakori a szajlai urnatemetőben, de Ózd-Kőalja lelőhelyen is került elő (KEMENCZEI 1984.Taf. CLXXV.12.,22., Taf. LXXVIH.9.,16., Taf.LXXXIII. 24., Taf.LXXXVI.9-10., Taf.LXXXVII.15

., Taf.XC.13

.). 9. Narancsvörös kis csőtalpas edény (tál?) töredéke (IV. tábla 2.). Ltsz.: JAM 58.250.1. (III-1323) Az alacsony csőtalpon álló tálak nem túl gyakran, de előfordulnak a Gáva kultúrában, amint azt a BaksTemetőpartról (SZABÓ 1996.19. kép 21-22.), Tiszatardosról, Prügyről, Taktabájról (KEMENCZEI 1984. Taf.CXXXIV.17

., Taf.CLV.4., Taf.CLIX. 19., Taf. CLXI.3.,16.), Sanisläu-Livada 1. urnasírjából (NÉMETI 1982.52.Pl.

XVII.5.) előkerült ilyen edények mutatják. Más csőtaipon álló edények ismertek Taktabájról, Alsóbereckiről a Gáva kultúra leletanyagából (KEMENCZEI 1984.Taf.CLIX

. 13., Taf. CXXXIII.2,). Igen elterjedtek voltak az alacsony csőtalpon álló edények a Kyjatice kultúrában (Lásd pl. KEMENCZEI 1984.Taf.LXXII.l.,21.,Taf.LXXIII. 14.,20. stb.). 10. Külső részén homorú szalagfül. Talán az 1913/5. sz. csészéhez tartozott. Nem sikerült megtalálnom (IV. tábla 3.). Ltsz.:III-1324 7 7.Narancsvörös, ívelten csonka kúpos, csúcsos aljú, egyíulű kis csésze (IV. tábla 4a-b.). Kiss L. leírókartonjáról kiderül, hogy egy kb. 3mm átmetszetű, 37mm hosszú kis bronzkarika vagy -drót töredéke volt benne, melyet nem sikerült megtalálnom (IV. tábla 4b.). Ltsz.: JAM 57.406.1. (III-1325) Pontos analógiáját nem ismerem. Formailag talán egy Körömről ismert csésze hasonlít hozzá leginkább, 112