A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)
Régészet - Dani János: A Gáva-kultúra urnatemetője Vencsellő–Kastélykert lelőhelyről
A Gáva-kultúra urnatemetője Vencsellő-Kastélykert lelőhelyről bon található, melynek K-i részén a zsidó temető volt. A két terület összefügg egymással, közöttük egy mélyebben fekvő lankás rész található. A lelőhelyek összetartozása a részben azonos időszakot képviselő leletanyag alapján is valószínű. Arról lehet szó, hogy a Kastélykert területére temetkező késő bronzkori közösség egy onnan nem messze lévő, hozzá kötődő homokdombot is temetkezőhelynek használt. A térképen is látható, hogy az út által keresztülvágott egykori dombot ma már szinte teljesen elhordták, ugyanis homokbányaként használták. Amint az idézett jelentésből kiderül, Kiss L. őskori telep nyomait is megfigyelte ennek a dombnak a metszetében. A helybeliek állítása szerint a homokbányászás miatt bolygatott dombon cserepeket lehetett gyűjteni még a közelmúltban is. 7 A Vencsellő-Kastélykertben előkerült leletek közül a következőket közölték: A Jósa András igazgatósága idején bekerült leletanyagból Kalicz Nándor egy fordított csonka kúp alakú, befelé duzzadt peremű tálat (KALICZ 1968. Taf. XVII.9.), egy négy füllel ellátott amforát (KALICZ 1968.Taf.XV.10 .) és egy agyagpecsétlőt (KALICZ 1968.127.,184.,Taf.CXVI.8.) közölt. A Kiss Lajos igazgatósága alatt bekerült anyagból a következő tárgyakat publikálta Kalicz: két ritkán, szabálytalanul seprűzött testű amforát (KALICZ 1968.Taf.XV.l.,3.), egy ívelten csonka kúpos aljú, függőleges seprűzéssel díszített, igen töredékes urnát (KALICZ 1968.Taf.XVA ), egy másik fordított csonka kúp alakú, befelé duzzadt peremű tálat (KALICZ 1968.Taf.XVII.7.) és egy-a pereme alatt négy szimmetrikusan elhelyezett, rövid, benyomkodással tagolt fogóbütyökkel ellátott -fazekat (KALICZ 1968. Taf. XV. 8.). A leleteket az agyagpecsétlő kivételével - amit a Hatvan kultúra hagyatékának tartott - a Nyírség kultúrába sorolta (KALICZ 1968.66.,73-74.,127.,159160.). A lelőhelyről Kemenczei Tibor monográfiájában említ - a Gáva kultúrához tartozó - bekarcolt hullámvonallal díszített fazéktöredékeket szórványként (KEMENCZEI 1984.155.Nr.39d.). Emellett Vencsellőről (közelebbi lelőhely nélkül) 4, Szabolcs megyéből (ismeretlen lelőhelyűként) pedig 10 - szintén a Gáva kultúrába sorolható - edényt ismertetett, amelyek közül néhány azonosíthatóan a Vencsellő-Kastélykertben talált urnasírokhoz tartozik (KEMENCZEI 1984.156. 7.1d. Huszka Imre szíves szóbeli közlése. 8. A tárgyak leírását követő jelenlegi leltári szám után zárójelben a Jósa által adott leltári számok szerepelnek. Nr.39f.,Taf.CXXXII.4.,6.,10.,ll., 162.Nr.106 ., Taf.CXXXII.9.,12-20.). A leletanyag ismertetése, azonosítása 8 és analógiái 1913-ig bekerült tárgyak: 1. Vörös színű, csonka kúpos aljú, ívelt hasú, tölcséres nyakú, kihajló peremű, rövid, vízszintesen bekarcolt vonalkötegekkel díszített mély fazék (I. tábla la-b.). Ltsz.: JAM 63.61.4. (III-1316) Hasonló díszítésű töredéket ismerünk Baks-Temetőpartról (SZABÓ 1996.12. kép 7.). Formailag hasonló a Sanisláu-Livada/Szaniszló-Gyümölcsös 4. számú hamvasztásos urnasír urnája (NÉMETI 1982. Pl. XVIII/8). 2. Barna, bekarcolt hullámvonalkötegekkel díszített oldaltöredékek - csak a I. tábla 2b. rajzon látható töredék van meg (KEMENCZEI 1984.155 Nr.39d.) (I. tábla 2a-b.). Ltsz.: JAM 57.374.3. (III-1317) Ez a díszítés teljesen általános a Gáva kultúrában. Ilyen díszítésű darabokat ismerünk például PoroszlóAponhátról (KEMENCZEI 1984.Taf.CXXVII.3., Taf.CXXVIII.2.,8.), Körömről (KEMENCZEI 1984.Taf. CXLII.7.,CXLVII.9.), Prügyről (KEMENCZEI 1984. Taf. CXLVIII.3., Taf.CXLIX.9.,12., Taf.CL.19 ., Taf.CLI.13 ., Taf.CLII.4., Taf.CLIV.l 8., Taf. CLVI. 17, Taf.CLVII.25 .), Baks-Temetőpartról (SZABÓ 1996.12. kép 17.), Nagykálló-Telekoldalról (KEMENCZEI 1982.Abb.5:10, Abb.9:2), Erkávásról/ Cauas-„Sighetiu" (NÉMETI 1982.P1.XIV.4.). 3. Sötétbarna, ívelten bekarcolt, egymást metsző vonalkötegekkel díszített, csonka kúpos aljú edény aljtöredéke (II. tábla la-c). Ltsz.: JAM 57.374.4. (III-1318) Szintén a Gáva kultúra ismert díszítése, ismerjük Hódmezővásárhely-Solt-Palé, Égető-tanyáról (SZABÓ 1996.41. kép 4.), Baks-Temetőpartról (SZABÓ 1996.12. kép 12,18.), Nyíregyháza-Ér alatti szőlőből (KEMENCZEI 1984.Taf.CXXXI.l.), Prügyről (KEMENCZEI 1984.Taf.CLIV.20,21.), Nagykálló-Telekoldalról (KEMENCZEI 1982.Abb.8.8.). 4. Sötétbarna, ritka, vízszintes bekarcolásokkal díszített csonka kúpos aljú edény alj töredéke (II. tábla 2a-c). Ltsz.: JAM 57.374.5. (III-1319) Hasonló díszítésű a 16. szám alatt leírt edény. Ilyen díszítésű töredék ismert Prügyről is (KEMENCZEI 1984.Taf.CLVII.4.). 5. Barna, ívelten csonka kúpos alsó részű, omfaloszos aljú, ívelt nyakú, kihajló peremű füles csésze (III. 111
