A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)

Helytörténet - Dikán Nóra: Adatok az MSZMP személyzeti- és káderpolitikájához (1956–1957)

Adatok az MSZMP személyzeti- és káderpolitikájához (1956-1957) Dikán Nóra 1956 után a káderkérdés - amelyet a kommunista pártok mindig is kiemelt fontosságúként kezeltek - az MSZMP számára ismét elsődleges hatalmi kérdéssé vált. Az Ideiglenes Központi Bizottság (1KB) 1956. november 11-i első ülését követően megkezdte apparátusának kiépítését, és a Szervező Bizottság javaslata alapján létrehozott Párt- és Tömegszervezetek Osztályon belül (eleinte Szervezési Osztálynak is nevezték) felállított egy - négy politikai munkatársból és egy adminisztrátorból álló - kádercsoportot, amely az 1957. február 26-i ideiglenes központi bizottsági ülést követően önálló Káderosztállyá bővült.

1 1956 november-decemberében az MSZMP vezető testületeinek értekezletein többször elhangzott, hogy hiba volt 1952-ben megszüntetni a Káderosztályt, de egyetlen felszólaló sem vitatta, hogy nem ott kell folytatni, ahol négy évvel ezelőtt abbamaradt, azaz a káderekkel való foglalkozás nem összpontosulhat egyetlen országos pártszerv kezében. A Káderosztálynak a KB osztályaival együttműködve kellett dolgoznia, s feladata volt számba venni a párt 1956 október-novemberében megméretett kádereit. Az MSZMP vezetői között teljes volt az egyetértés, hogy a túlméretezett pártapparátust le kell építeni. Nem csupán azért, mert a november-decemberben regisztrált párttagok száma az MDP tagságnak 5-8%-a között mozgott, hanem mert eleve egy kisebb, élcsapat jellegűbb pártban gondolkodtak. Az Ideiglenes Központi Bizottság november 11-i határozata értelmében az MDP 8300 fős apparátusát (ebből 6225 volt a politikai munkatárs) 34%-ra, összesen 2075 főre kellett csökkenteni.

3 A Párt- és Tömegszervezetek Osztályán (PTO) belül létrehozott kádercsoport feladata novemberben az volt, hogy utánanézzen az apparátusból kikerült munkatársaknak, s az időközben létrehozott elhelyezési bizottsággal karöltve álláslehetőségeket kutasson fel számukra. Az MDP Párt- és Tömegszervezetek Osztályán például 79 fő dolgozott, s közülük összesen öten maradtak az MSZMP KB apparátusában. 1956 novemberében az Ideiglenes Intéző Bizottságra (IIB) hatalmas nyomás nehezedett a Szervező Bizottság részéről, hogy az elbocsátott munkatársak sorsa megnyugtatóan rendeződjék. A Szervező Bizottság már a november 14-i első ülésén határozott arról, hogy az osztályok vezetői rögzítsék, mi történt az elbocsátott munkatársakkal. A pártszékházi alapszervezet egyenesen azt javasolta az IIB-nak, hogy hívják össze az elbocsátott volt apparátusi dolgozókat.

5 Ezt ugyan nem fogadták el, viszont január elejére elkészültek a listák az elhelyezkedni nem tudókról annak ellenére, hogy a december 3-5-i KB ülésen Kádárral együtt Sándor József, a PTO későbbi vezetője még elutasította azt a gondolatot, hogy központilag intézzék a KB apparátusából kikerültek ügyét. Az Intéző Bizottságban végül felülkerekedett az az álláspont, hogy a volt pártalkalmazottak ügyének rendezése és a pártszervező munka hatékonysága egymással összefüggő politikai kérdés. A megyékben a volt apparátusi tagok számbavétele és elhelyezése valamivel később öltött szervezettebb formát, amikor a végrehajtást a Szervezési Osztály instruktorai a megyéktől is számon tudták kérni. A kádercsoport ezekben a hónapokban nem foglalkozhatott az MDP-ben vezető szerepet betöltő személyek káderezésével, bár törekedett erre. Azonban az Ideiglenes Intéző Bizottság - amely nagyjából a Politikai Bizottságnak felelt meg - a maga hatáskörébe vonta ezt, az akkor perdöntő politikai kérdésnek számító feladatot. Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága (1KB) 1956. november 11-i határozata (közli: A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei. I. kötet. 1956. november 11-1957. január 14. Szerk. Némethné Vági Karola és Sipos Levente. Intera Rt. 1993-51.) alapján létrehoztak egy szervező bizottságot és egy agitációs bizottságot széles politikai felhatalmazással. A Szervező Bizottság (SZB) - amelynek alapító tagjai voltak Kiss Károly, Földes László és Sándor József - első ülését 1956. november 14-én tartotta. Az SZB a kádercsoport feladatául szabta a munkalehetőségek felkutatását és az új káderek munkába állítását. A Párt- és Tömegszervezetek Osztálya (PTO) helyett egy ideig a Szervezési Osztály elnevezést is használták, mert az első hónapokban a Szervezési Bizottság fontolgatta egy önálló tömegszervezeti osztály felállítását. (MOL 288. f. 6/10. ő. e.) 1956 tavaszán (lásd erre 1956. május 24-i PB határozatot - MOL 276. f. 53/288. ő. e.) történt kísérlet arra, hogy életre hívjanak egy önálló Káderosztályt, amely azonban nem jelentett visszatérést az 1952-t megelőző időszakhoz, azaz nem foglalkozhatott közvetlenül a káderek kiválasztásával és elosztásával, meg kellett hagynia azt az egyes osztályok hatáskörében. Ez - a még fél évet sem élt Káderosztály - az MDP Központi Vezetősége osztályaihoz tartozó, annak hatásköri listáján szereplő legfontosabb párt, állami, tömegszervezeti vezető káderek anyagainak központi nyilvántartását volt hivatva biztosítani és a kádermunka elvi kérdéseinek kidolgozása, ellenőrzése, koordinálása lett volna a feladata. Az Ideiglenes Intéző Bizottság 1957 februári határozata után felállított Káderosztály az 1956 májusi PB határozatnak a szellemében kezdte meg a munkát, és a kádermunkában továbbra is a decentralizálás híve maradt. MOL 288. f. 5/1. ő. e. MOL 288. f. 6/8. ő. e. MOL 288. f. 6/6. ő. e. MOL 288. f. 6/8. ő. e. A Jósa András Múzeum Évkönyve XXXIX-XL. 1997-1998. 259-264. 259