A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)

Helytörténet - Bene János: Az utolsó lovasroham. A Hadik huszárok a nyikolajevi csatában 1941 augusztusában

Bene János A Nyíregyházán állomásozó 1. lovasdandár állományába az alábbi alakulatok tartoztak: 3. honvéd huszárezred (Nagyvárad) 6 lovasszázad, távbeszélő szakasz, árkász-, géppuskás-, gépvontatású páncéltörő ágyússzázad, egy huszárüteg 4 db fogatolt 7,5 cm-es hegyi ágyúval. 4. huszárezred (Nyíregyháza), szervezete ugyanaz, mint a 3. huszárezredé. 13- és 14. kerékpáros zászlóalj Szilágysomlyón, illetve Kolozsvárt. A zászlóaljak hadrendjébe 3-3 kerékpáros- és l-l kocsizó géppuskásszázad, l-l könynyű tarackos üteg, l-l kis harckocsiszázad, árkász-, távbeszélő szakasz és l-l gépvontatású páncéltörő ágyússzázad tartozott. 1. lovas tüzérosztály (Nagyvárad) 2 üteggel. 3- gépvontatású tüzérosztály (Nyíregyháza) 2 üteggel. 1. lovas-páncélos zászlóalj (Nyíregyháza) 1 kis harckocsi-, 1 könnyű harckocsi- és 1 páncélgépkocsi századdal. 1. lovas-légvédelmi gépágyús üteg (Nyíregyháza). 1. lovas-híradószázad (Nyíregyháza). 3. gépkocsizó utászszázad (Huszt).

13 1941 június utolsó napján a gyorshadtestet, a 8. határvadász- és az 1. hegyidandárt Kárpát-csoport néven Szombathelyi Ferenc altábornagynak,

1

' a kassai VIII. hadtest parancsnokának rendelték alá. Ebbe a csoportba ekkor mintegy 40000 katona tartozott, ebből 25000-t tett ki a gyorshadtest létszáma. A gyorshadtest fegyverzete, felszerelése elmaradt ugyan a hasonló német alakulatokétól, de magyar viszonyok között modernnek számított. Fegyverzetét és felszerelését a honvédség összes alakulatától egyenlően elvont anyagokból állították össze. Mozgékonyságát, gyorsaságát a gépkocsizó lövész, kerékpáros és lovas alosztályai jelentették, a modernségét leginkább a kis- és könnyű harckocsiszázadok és a páncélgépkocsik jelezték. A korszerűséget leginkább jelentő önálló páncélos alakulat anyaghiány miatt nem szerepelt a gyorshadtest hadrendjében. Ezen különböző menetsebességű alosztályoknak

15 az egymáshoz rendelése némely esetben előnyt is jelentett a keleti hadszíntér gyér és rossz minőségű úthálózatán való előretörések, a terepakadályok leküzdése során. Radnóczy Antal vezérkari százados,

1 aki a Hadiakadémia hallgatójaként vett részt a gyorshadtest harcaiban azt írta, hogy a határt átlépő gyorshadtest számára előbb a kelet felé enyhén lejtő széles hátak közé szakadékszerűen bevágott, erősen kanyargó folyók jelentették az akadályt, majd a Dnyeperig lapos terep húzódott, mely a gyakori esőzésektől néha úgy felázott, hogy még a lovak is alig jutottak előre, nemhogy a kerékpárosok, vagy a gépkocsik. Mindenesetre, ahol a gépkocsik elakadtak, ott a kerékpárosok jutottak előre, s ha ezek is lemaradtak, a huszárok voltak bevethetők (RADNÓCZY 1972/74. 158-159.).

17 A Kárpát-csoport mozgósított seregtestjei 1941. június 30-án érték el a menetkészültséget, s megkezdték a felvonulást a határra. Az 1. lovasdandár alakulatai Máramarossziget-Técső körzetébe meneteltek. A 4. huszárezred 1941. június 27-én hajnali 4 órakor kapta meg a mozgósítási parancsot, s a már előre kidolgozott felriasztási terv alapján kézbesítették a behívókat. A vállalkozó és igénybevételes lovak

1 behívóit még 27-én gépkocsikon szétvitték az illetékes községi elöljáróságokhoz, így a lovak nagy része már másnap a laktanyában az ezred rendelkezésére állt. A legénység bevonultatása a vasúti szállítások torlódása és a legnagyobb nyári dologidőben elrendelt mozgósítás miatt lassabban haladt előre, s így 29-én a legénységi létszám 60 %-a még hiányzott. Az ezredparancsnok, Ehrlich Géza ezredes

19 betegsége 11 A könnyű tarack űrmérete 10,5 cm alatt volt. 12 Az 1. lovas-páncélos zászlóalj hadrendjébe 3,2 tonnás 1935 mintájú Ansaldo kis harckocsik, 8,5 tonnás 1938 mintájú Toldi könnyű harckocsik és 5,9 tonnás 1939 mintájú Csaba felderítő páncélgépkocsik tartoztak. 13 HL. Honvédelmi Minisztérium 40.400./eln. l./a. 1940. A m. kir. honvédség békehadrendje. 14 Szombathelyi (Knausz) Ferenc vitéz (Győr, 1887. máj. 17. - Újvidék, 1946. nov. 4.) altábornagy, 1941. nov. 1-től vezérezredes, okt. 23tól titkos tanácsos. 1939- jan. 16-tól a kassai VIII. hadtest, majd a Kárpát-csoport parancsnoka, 1941. szept. 6-tól 1944. ápr. 19-ig a Honvéd Vezérkar főnöke. Német nyomásra mentették fel beosztásából és helyezték nyugállományba. 1946 augusztusában a magyar hatóságok kiadták Jugoszláviának, ahol halálra ítélték és kivégezték. 15 A korabeli katonai terminológia az alosztályokon századokát és szakaszokat értett. 16 Radnóczy Antal vitéz (Budapest, 1912. febr. 17.) vezérkari százados. Eredeti fegyverneme: gyalogság. 1934. aug. 20-án avatták hadnaggyá a Ludovika Akadémián. 1941. máj. 1-től százados. Ugyanettől az évtől a vezérkari tisztképző Hadiakadémia hallgatója. E minőségében vett részt a Gyorshadtest 1941. évi hadműveleteiben. Az akadémia elvégzése után 1942-1943-ban a Donnál harcoló 2. magyar hadsereg III. hadtestének, majd a korosteni Megszálló Csoport (VII. hadtest) szállásmestere. A frontszolgálat után 1944-1945-ben alosztályvezető a Vezérkari Főnökség Személyi Csoportfőnökségén. Jelenleg Münchenben él. 17 A gyorshadtest 1941. évi oroszországi hadjáratának tanulmányozásához bőséges anyagot nyújtanak még TÓTH 1985-, SPLÉNYI é.n., ADONYI-NÁREDY-NAGY 1990., BENE 199318 A vállalkozó ló már kiképzett huszárló volt, melyet a környékbeli gazdáknak adtak ki és évente lószemlén ellenőrizték. Ha a ló ápolása, vasalása mindig kifogástalan volt, 5 év múlva a gazda tulajdonába ment át. Ezeken kívül minden község elöljárósága köteles volt a területén lévő lóállományt nyilvántartani és az illető kiegészítő parancsnokságnak jelenteni. Ezeket a lovakat a helyszínen a lónyilvántartó tisztek ellenőrizték, megállapították az értékét és azt hogy hátas, hámos vagy málhás lónak alkalmasak-e. Ezek voltak az igénybevételes lovak, melyeket a lószükségletnek megfelelően behívtak, s árukat a kincstár kifizette a tulajdonosoknak. 19 Ehrlich Géza (Resicabánya, 1890. febr. 15. - Budapest, 1968. nov. 26.) ezredes, 1943. okt. 5-től vezérőrnagy. 1939- nov. 1-től ezredparancsnok Nyíregyházán. 1941-ben megbetegedett, felgyógyulása után ezred- majd hadosztályparancsnok a keleti fronton. 1944-ben nyugállományba vonult. 1945-ben az oroszok elhurcolták, s a hadifogságból csak 1956. jún. 5-én tért haza. 246