A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)

Természettudomány - Legány András: Madárnati kontrollvizsgálat a tiszavasvári Fehér-sziken bekövetkezett faunaváltozás tisztázására

Madártani kontrollvizsgálat a tiszavasvári Fehér-sziken... 1984 21,- % 20,9 % 1996 45,- % 1997 A különbség látványos, a tendencia egyértelmű. A korábbi nedves periódussal alig mutat rokonságot a jelenlegi állapot, mert alig van közös faj. S ha ezt a rokonsági vizsgálatot tovább folytatjuk és elvégezzük a Renkonen-féle index segítségével a domináns fajok azonosságának értékelését, akkor hasonló eredményre jutunk: 1984 18,3% • 18,-% 1996 66,7 % 1997 Tehát nemcsak minőségi, hanem mennyiségi változások is vannak. A dominancia viszonyok ilyen jelentős különbsége ugyanis az egyes fajok arányának teljes átrendeződésére utal. Ugyanakkor a tendencia itt is érvényesül a két egymást követő esztendő magas rokonsági fokában. Ha a kapott adatokat grafikusan is ábrázoljuk, akkor a kapott görbék is jól szemléltetik a változásokat és azok irányát (4. kép). 4. kép A fészkelő fajok és párok számváltozása a vizsgált időszakban Fig. 4 Change of number of nidatory species and couples in the examined period Ezek után azonnal felvetődik a kérdés, hogy mi változott meg, mennyire és miért. Ehhez az egyes évek állományának további elemzését végeztem el. Megállapítottam, hogyan oszlanak meg az egyes fajok és az azokhoz tartozó párok a fészkelési szintek alapján. Itt találtam jelentős különbségeket. A phragmitidikol - nádszintben költő - és a terrikol - talajszintben költő - fajok esetében jelentkezett a mai állapotokat meghatározó változás. Ha a kapott adatokat itt is grafikusan ábrázoljuk, világossá és egyértelművé válik, hogy mi is történt. A nádszintben költő fajok száma nagyságrendekkel csökkent, míg a talajon fészkelőké alig (5. kép). Ez a csökkenés a phragmitidikol fajoknál még katasztrofálisabb, ha a fészkelő párokat vizsgáljuk. 5. kép A fészkelő phragmitidikol és terrikol fajok számváltozása a vizsgált időszakban Fig. 5 Change of number of phragmitidikol and terrikol species in the examined period 6. kép Fig. 6 A fészkelő phragmitidikol és terrikol párok számváltozása a vizsgált időszakban Change of number of phragmitidikol and terrikol couples in the examined period Ugyanakkor a terrikolok párszáma, ha nem is erőteljes, de kétségtelen növekedést mutat (6. kép). E változást még jobban kifejezi, ha a madáregyüttes szerkezeti felépítésére utaló százalékos arányokat ábrázoljuk, ahol a terrikol fészkelők abszolút dominanciához jutnak a phragmitidikol fajokkal szemben (7. kép). Nos itt adódik a válasz a miértre. Az aszályos éveknek - a bevezetőben említett - krónikus vízhiánya miatt a nád kiritkult, jórészt tönkrement, szárazra került és alkalmatlanná vált arra, hogy a vizet - főleg a mély vizet - kedvelő fajok rajta fészkeljenek. Végső ok tehát a víz hiánya, mely a vegetáción keresztül hatott. Hasonló változásokat, átrendeződéseket találtam, amikor a fogyasztott táplálék alapján vizsgáltam az 7. kép A fészkelő phragmitidikol és terrikol párok százalékos aránya a vizsgált időszakban Fig. 7 Change of percentage of phragmitidikol and terrikol couples in the examined period 423