A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)

Természettudomány - Legány András: Madárnati kontrollvizsgálat a tiszavasvári Fehér-sziken bekövetkezett faunaváltozás tisztázására

Legány András avifaunát. Itt a húsevők - gerinceseket fogyasztók számának és arányának jelentős csökkenése és a rovarevők szerepének megnövekedése jelzi a változást. Ismét feltehetünk egy kérdést: hogyan kell ezt az átalakulást értelmezni természetvédelmi szempontból? Ennek érdekében a Shanon-Weaver index segítségével kiszámítottam mindhárom vizsgált esztendő diverzitás értékeit. Abból a meggondolásból, hogy ennek nagysága és a különbségek tendenciája segít választ adni a kérdésre. Annál is inkább, mert ezek az értékek a biológiai sokféleségnek - biodiverzitásnak -, valamint a természetes vagy természetközeli állapotnak is kifejezői. Az alábbi eredményeket kaptam: 1984: 2,7804 1996: 2,2551 1997: 2,2843 Nos, a kapott értékek - a meglévő különbségek ellenére - nem utalnak arra, hogy itt a természetes madárállomány összeomlásáról lenne szó. Inkább egy olyan átrendeződésnek lehetünk tanúi, ami a szikes mocsártól a szikes puszta irányába halad. Állításomat az is alátámasztja, hogy a BirdLife International (TUCKER-HEATH 1994.) által az európai madarak természetvédelmi helyzetével kapcsolatban kiadott munka alapján elvégeztem a vizsgált évek madáregyütteseinek értékelését. A kapott eredményeket a 2. táblázatban foglaltam össze. Itt is grafikusan ábrázoltam a végeredményt (8. kép). Mind a táblázat, mind pedig a diagramm alapján egyértelműen állíthatjuk, hogy e téren nem romlás, hanem javulás következett be. Megnőtt a védett és veszélyeztetett fajok és párok száma. Úgy tűnik, nagyobb veszély fenyegeti a szikespusztai madarakat, mint a 8. kép A veszélyeztetett fajok és párok megoszlása a vizsgált időszakban Fig. 8 Distribution of endangered species and couples in the examined period mocsárlakókat. Tehát a változás tendenciája természetvédelmi szempontból nem értékelhető rossznak. Mint arról a „Vizsgálati módszerek" fejezetben írtam, az állomány pontos megállapítását a revír térképezés módszerével értem el. Ennek eredményeként nem csupán az állomány nagyságáról, hanem annak területi eloszlásáról is jó képet kaphattam. Tekintettel a hely szűkére, csupán az 1996. évi eredményeket adom meg (9-11. kép). A korábbi évekhez hasonlóan a 36. sz. műút mellett csak nádi énekesek telepedtek meg. A zavarásra érzékeny fajok ezt a területet elkerülték. A Falco tinnunculus • Perdix perdix • Coturnix coturnix A Phasianus colchicus И Charadrius dubius % Vanellus vanellus \y Tringa totanus • Cuculus canorus О Asio otus П Coracias garrulus 9. kép A fészkelő párok megoszlása 1996-ban Fig. 9 Distribution of nidatory species in 1996 424