A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)
Helytörténet - Hegedűs Ágota: Tanítók és iskolák helyzete a XIX. században a beregi falvakban
Tanítók és iskolák helyzete a XEX. században... színű kabátot kötelesek hordani az alsóbb évesek. A lelkészképzésben résztvevőknek ez kiegészült egy fekete Zrínyi dolmánnyal (zsinóros felsőrész), ebben kellett templomi szolgálataikat teljesíteniük, feljebbvalóikat hivatalos helyen megtisztelniük. A már kikerült tanítóknak sem volt mindegy, hogyan jelennek meg: nem viselhettek színes kaputsukot 28 , mancsétot 29 , hanem fekete vagy sötétkék prémes mentét, s a hajuknak is rendesen nyírottnak kellett lennie. 30 Egy 1812-es iratból még a viselkedésre is találunk utalásokat. „Némely prédikátorok és tanítók a vásárokban pipázva járnak. Ez illetlen botránkoztató dolog, mely büntetést von maga után" 51 Első olvasásra igazán furcsa és érthetetlen, miért botránkoztató az utcán dohányzás, még ha lelkész vagy tanító is az illető. Pedig igazán egyszerű a magyarázat: a pipázás elkerülhetetlen velejárója a köpés - vagy másképpen pökés -, ami egy egyházi személy részéről - de még másoktól is - nagy nyilvánosság előtt valóban nem méltó cselekedet. A tanító, rektor szerepe egy helység életében A tanítók, rektorok voltak a lelkész után a település első emberei. Ezt leginkább a templomban elfoglalt helyük példázza. (A szokás, hogy nem mindegy, ki hol ül, még ma is megvan a falvakban.) Eszerint a rektornénak a prédikátorné mellett volt a helye. Ez az egyik legelőkelőbb hely a templomban, az épület nagyságától függően vagy közvetlenül a szószék mellett, vagy a szószékkel szemben található. 32 (így mindenki rálátott, akárcsak a szószéken prédikáló lelkészre.) A megkülönböztető tisztelet nem volt hiába a falvak lakóitól. A tanítónak ugyanis nemcsak a gyerekek fejlődésével kellett törődnie, hanem a hívek életével is. 1844-ben a senior így határozta meg a tanító feladatait. „Egy tanító feladata: - a lelkész távollétében az imádkoztatás, - istentiszteleten kántorság, - a Consistorium 53 által meghatározandó szegények gyermekeinek ingyen való tanítása."^ Ám ez a felsorolás korántsem teljes, bár valóban ezek voltak a legfontosabbak, legfőképpen a kántorság a tanítás mellett. Csiszár Árpád volt ref. lelkipásztor visszaemlékezéseiben így ír erről: „A tanító megválasztásánál a legfőbb szempont az éneklés volt, fontosabb, mint a pedagógiai gyakorlat vagy tudás, mert a jó hangú, szép hangú kántornak szép jövője volt. Nemhiába mondták: 'a papot meg a kutyát a szaváért tartják, a tanítót a hangjáért'^ Minden úrvacsoraosztás után is kötelező volt számukra a prédikálás, de ennek is megvoltak a szabályai: „Azok a tanítók, akik Theológiai kurzust nem végeztek, csak úgy prédikálhatnak, ha a lelkész által írt prédikációt olvassák fel a gyülekezet előtt, különben vagy valami léha, botránkoztató prédikációt mondanak, vagy rosszul tanulván meg, valami oda nem illőket elegyítenek közbe." 5 A kisebb falvak nemigen tudtak sok hivatalt fenntartani, ezért a jegyzői (nótáriusi) feladatok is a tanítóra - mint írástudó emberre - hárultak, nem is bízhatták másra ezeket az írásokat, s az erre felhasználható idő is meghatározott volt. 37 Ez persze a tanító javát szolgálta, hogy minél kevesebb időt vegyen el elfoglaltságaiból, s nehogy oda nem illő dolgokkal szégyenítse az iskolát. 38 „A rektorok intessenek meg aziránt, hogy amikor velük a Bírák leveleket íratnak, az oskolát dorbézolás helyévé ne tegyék'. 59 27 Gergelyi protokollum 1846. 95.sz. Főtiszteletű Püspök úr őnagysága múlt évi. nov. 3-án költ levelében köztudomásra juttattni kívánja, hogy az októberi gyűlésen az oskolai törvények megállapíttattván, azok között a beöltözött ifjak öltözekéről szóló czikk, általában mindnyájokra nézve magastetejű kalapot, fekete vagy fejér nyakravalót, fekete mellényt és nadrágot, sötét színű köpönyeget határoz, a felsőbb évesekre nézve pedig, kik már templomi szolgálatot is tesznek: díszruhául fekete Zrínyi dolmányt, melybe minden templomi szolgálataikat tejéndik, minden jóltévőiket látogatandják. 28 Kaputsuk = hosszú felsőkabát városi viseletre. 29 Mancsét = mandzsetta. 30 Tivadar, 1794. május 19- Az oskolát tanítók tisztességesfekete, vagy setétkék, persiabárány, vagy más fekete prémes mentét, vagy ancepset szerezzenek, színes kaputsukot, tászlit, mancsétot, nyírott üstököt teljességgel ne viseljenek, a nagyobb helyeken, s egyebütt is ahol lehet, a szolgálatot hosszú ruhákban tegyék, prédikátorokhoz, patrónusokhoz, eklésia-gyűlésbe, esperes elejibe abba menjenek. 31 Tivadar 1812. szeptember 932 Gergelyi prot. 1830. február 17. ... a Prédikátomék székiben senki se járjon a Rectornékon kívül, de a Rectornék is csak ott, ahol abba elférnek, és eleitől fogva abba járnak. Mindazáltal, ha a többi székek tele vágynak, akármelly üres székbe mehet, aki kiszorul. 33 Consistorium = helyi tanács. 34 Gulács, 1844. február 25. 35 Csiszár Árpád visszaemlékezései. Beregi Múzeum adattára. Mérk Iskolai prot. 1829- március 24. 6.sz.; Beregdaróci Iskolai protokollum 1795. A tanítók kötelességei 9§- A szokás szerint prédikáltam köteleztetnek a mesterek minden Úr vacsorája után, és egyébkor, mikor az elmúlhatatlan szükség kívánja, hasonlóképpen könyörögni, mikor a prédikátor a templomba nem mehet be. 37 Tivadar, 1827. július 25. Ahol nótáriusok nincsenek, és a rektorokat keresik meg holmi írások eránt, a hallgatók ott a rektornak a maga házán kívül menni valahova az írás végett teljességgel nem lesz szabad, mely dologba ha a rektorok ellenkezőképpen cselekesznek, meg fognak büntettetni. 38 Tivadar, 1827. július 25. Folyó esztendő 13.sz. alatt költ végzéshez magyarázatul adatik, hogy a rektorok, akkor is mikor valamit currenst elolvasnak, vagy valakinek instanciát (kérvényt) írnak, azzal legfeljebb is egy-két fertálynál több időt ne töltsenek az oskola házánál. Azonban jól megnézzék, hogy botránkoztató tárgyba ne menjenek instanciát írni, mert arról felelni fog a traktuális széken. 39 Gergelyi prot. 1831. február 24. 227
