A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)
Helytörténet - Hegedűs Ágota: Tanítók és iskolák helyzete a XIX. században a beregi falvakban
Hegedűs Ágota A fenntartásnak ez a módja biztosította, hogy minden arra alkalmas gyerek az elemi iskola elvégzése után eljuthasson az egyházak anyaiskoláiba. így lehetőséget kaptak a szegény gyerekek is a továbbtanulásra, lehetett belőlük tanító, jogász, lelkész vagy jegyző. Az elkövetkezőkben a tanítókkal kívánok részletesebben foglalkozni, tanulásukkal, kötelességeikkel, tanításukkal, az iskola rendjével és követelményeivel. A tanító Mindenekelőtt azt szükséges tisztáznunk, mi is a különbség a tanító, az oskolamester és a rektor között. Mert ezt a három fogalmat sokan összekeverik, pedig nem ugyanazt jelentik. Az alsóbb iskolák elvégzése után a továbbtanulni szándékozó ifjak beiratkozhattak vagy a debreceni vagy a sárospataki kollégiumba. A kollégiumban az akadémiai tagozati képzés 6 éves volt: 2 év bölcsészet, 1 év jog s 3 év lelkészképzés. Az, hogy ki milyen hivatalban dolgozott a kikerülése után, attól függött, hogy hány évet végzett el ebből a hatból. A diákok tanulmányaikat bármelyik év végén megszakíthatták, s gyakorlásképpen kimehettek falvakba tanítani vagy külföldi egyetemekre tanulni, tapasztalatokat szerezni. Akár több éven keresztül is tanítóskodhatott valaki, de ez nem volt általános, mivel nőtlen tanító nem maradhatott egy helyen 2 évnél tovább. Az iskolában a 2 év bölcsészet elvégzése után dönthetett a diák, hogy befejezi-e tanulmányait vagy sem. Ha igen, vizsgát kellett tennie, s megkapta Testimoniumát 9 , s ezzel együtt egy Academiai Promotiót, mely az iskola elvégzését tanúsítva mintegy beemeli az egyház szolgálatába oskolamesteri címet nyújtva neki. Ha nem 2, hanem 3 vagy 4 év elvégzése után döntött úgy, hogy elhagyja az iskolát, s tanítani fog, ugyanúgy kikapta a bizonyítványt s az Academiai Promotiot, de most már rektori címet kapott. Ebben az esetben rektori fizetéséből egy bizonyos összeget össze kellett gyűjtenie, s beadnia az anyaiskola fenntartásához. Erre azért volt szükség, mert „feleslegessé" vált az a plusz néhány év, amit az iskolában eltöltött, „elfoglalta" más elől a helyet, s az „ingyen vett ajándékokat" így kellett visszafizetnie. Tanítónak lenni tehát annyit jelentett, hogy az illető még nem végezte el az iskolát, nem kapta ki a Testimoniumát. A tanítóskodással eltöltött évek nemcsak a gyakorlás céljából voltak jelentősek, hanem a tandíjhoz szükséges pénz megszerzésében is. De nem egy esetben fordult elő, hogy valaki még a tanítás mellett is pénzszűke miatt kénytelen volt befejezni az iskolát. Az egyik legszerencsétlenebb tanító - bizonyos Falusi Sámuel -, ki nemcsak hogy szegény eklézsiában volt, de lakására is betörtek, s elvitték az összes pénzét, így nem lévén tandíjra valója, rákényszerült, hogy kikérje a bizonyítványát. „Kabai volt iskolamester Falusi Sámuel, mindazért mivel az első klassisnak közé számlálni a kabai rektoriát nem lehet mind kivált azért, mivel a kabai elöljáróknak bizonyságlevelek szerint háza felverettetvén summáspénze elvitetett: nem lévén módiában az ő reá vetett taksát most letegye: kéri oskolai Testimoniumának reverzális 11 mellett lejendő kiadattatásáf'. A tanítók az egyházmegye seniorának 13 beleegyezésével kerültek ki a falvakba, településekre. Igaz ugyan, hogy a község elöljárói választották ki a nekik tetsző diákot, de személyéről a seniornak is tudnia kellett. Mert ha kitudódott, hogy az ő engedélye nélkül alkalmazták, az illető tanító nem számíthatott semmilyen állásra az egyházvidéken. 1 De nemcsak ezért kellett megjelenni az esperes előtt: mint láthattuk, mindenki - ki több, ki kevesebb év tanítás után - a tanítási évek számának megfelelően kapta a falvakat. Egy szegényebb gyülekezet nemigen kapott öreg diákot, s fordítva: a módosabb eklézsiák nem a kezdők között válogattak. Az iskola a diákokat egy Reverzálissal és egy Recomendatioval engedte ,.., 16 utjara. A Reverzálisban kötelezte magát az ifjú, hogy munkáját rendesen, az iskola hírnevéhez méltóan végzi, nem keveredik „gyanús társaságba", s a keze alá bízott gyerekekkel szelíden, s „fenyítékben is mértékletesen" fog viselkedni. 17 A Recomendatió bizonyságlevél volt az illető jó erkölcseiről. Mind az anyaiskola seniora, mind az iskolaigazgató írt a távozó számára egy RecomendaTestimónium - bizonyítvány, bizonyságlevél. Rektoria = szegény gyülekezet. Reverzális = kötelezvény. Tivadari anyakönyv 127. No.204. Senior = esperes. Tivadar 1812. március 4. Némely eklézsiák consensus nélkül hoznak magoknak oskolai tanítókat a Collégiumokból. Ez eránt végeztetett: Hogyha valamely ifjú a Tr. Tiszt. Senior úr Consensusa nélkül jut hé a Tractusba, az olyannak ezen Tiszt. Egyházi Vidékbe semmi promótióhoz sem lehet reménysége. Recomendatió = ajánlólevél. Tivadar 1826. október 30. Azok a deák ifjak, akik a kollégiumból esztendőnként oskolai rektoroknak szoktak bocsáttatni, eddig az ideig rendszerint Recomendatiora és Reverzális mellett mentenek ki a tanítói hivatal viselésére, és amikor Rectorságot végeztek, akkor vették ki a rendes oskolai testimoniumot. Reverzális 1849-ból: Én alább írt a Ns sáros Pataki Anya Iskolának mostani érdemes Igazgatójától a Gulácsi Oskola Tanítójává és a kezem alá adott tanulóknak oktatására kibocsájtatván, szentül fogadom, hogy azon oskolának nevekedésére egész erőmmel és tehetségemmel vigyázni fogok, a reám bízatandó tanulókat mind a Helv. Conf szerént való keresztyén vallásra mind tanításnak rendi adományoknak a nevezett fő iskolába bevétetett tanításnak rendi szerint fogom tanítani. És e mellett a fenyítékben is a mértékletességet fo224
