A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)

Néprajz - Viga Gyula–Viszkóczky Ilona: A nagydobosi sütőtök

A nagydobosi sütőtök Az utóbbiak sorsa szorosan összefügg az Ecsedi-láp rendezésével, a Kraszna új med­rének kialakításával (NYÁRÁDY é.n.278­294.). Luby Margit, a szatmári nép művelt­ségének kitűnő ismerője kéziratos munká­jában 5 - egyebek mellett - Nagydobos pél­dáján mutatta be, hogy a Nyírség és az Ecsedi-láp községei a XX. században, a vízrendezés után alapozhatták meg gazda­sági fejlődésüket, s hogy azon a tájon, ahol azelőtt „még a madár is sírva repült áf, a XX. században már dúsan termő gabona és burgonya földek dicsérik a gazdát. A dobosi határ azonban nem szabadult ilyen könnyen a víztől. A község képvise­lő-testülete 1932. április 28-án tárgyalta a Kraszna áradásainak ügyét. A testület jegy­zőkönyvét érdemes idéznünk, mert arra is rámutat, hogy mindez összefügg a tök gaz­dasági jelentőségének növekedésével is. A képviselők megállapították, hogy „...a községnek a Kraszna mellett fekvő legjobb szántóföldjei, minden oly esetben, midőn a Kraszna csatornán áradás van, mindany­nyiszor víz alá kerülnek. Megtörténik, hogy a víz, nemcsak több napig, de hetekig rajta van a földeken s ekkor az évben az ott lévő földekbe vetett búzát ki kell szántani. Folyó évi Kraszna áradáskor ismét ezen eset ál­lott elő... hogy a Kraszna bal partján elte­rülő összes fekete földekből a búza vetést jó részben ki kellett szántani." A község gazdálkodásáról, annak vál­tozásáról számos részletet árulnak el a ha­tárhasználat statisztikai adatai is. (Lásd lentebb!) 8 A tök az emlékezetben megragadható és a forrásainkban szerelő adatok alapján a háromfordulós határhasználat rendjében kapott helyet, ahol vetésével fokozatosan Év Szántó Kert, gyü­mölcs Szőló Rét Legelő Mező­gazd. terület Erdő Nádas Művelés alól kivett Össze­sen 1895 3411 46 9 732 165 4363 76 ­250 4689 1913 3748 32 99 269 233 4370 63 ­249 4682 1935 3666 38 118 229 234 4285 93 ­304 4682 1962 2749 298 157 168 260 3632 669 1 380 4682 1966 2667 376 180 96 260 3579 712 1 390 4682 2. kép „Tengeri dinnye": újvilági tökfajta ábrázolása (Fuchs 1542.) SELMECZI KOVÁCS 1993. nyomán Abb. 2 „Seemelone": Darstellung einer Kürbisart aus der Neuen Welt (Fuchs, 1542) foglalták el az ugarföldek területét. A há­rom dűlőre osztott úrbéres forduló földek használata lényegében megérte a kollekti­vizálás időszakát. 9 A Nyírség középkötött homoktalajain máshol is jellemző volt, hogy a nyomáskényszerrel összekapcsolt három fordulóban az őszi gabona, a tava­szi gabona és kapás valamint a pihentetett ugar forduló váltotta egymást a határhasz­nálatban. Amíg a „feketén" (a fekete földe­ken) századunkban már szabadgazdálko­Luby Margit 1953-54. A szatmármegyei parasztság társadalmi rétegződése (kézirat). Luby Margit 1953-54.11. (kézirat.) Nagydobos Képviselő-testületének jegyzőkönyvei, 1928-1936. SzSzBML V.363.183-184. Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény 1870-1970. III. Községsoros adatok. Budapest 1970. A feldolgozás során haszonnal forgattunk két kéziratot, amelyek a nagydobosi sütőtök termesztésének változásait taglalják. Varga Lász­ló pályamunkáját (Hogyan tükrözik a lakóhelyemen található és a mindennapi életben használatos tárgyi és írásos emlékek koruk tár­sadalmi életét. 1973-) a Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattára őrzi (Ltsz. 17788). Halajkó Sándornénak személyesen kell megköszön­nünk, hogy 1979-ben készült főiskolai szakdolgozatát készséggel rendelkezésünkre bocsájtotta (HALAJKÓ 1979). 187

Next

/
Thumbnails
Contents