A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 39-40. - 1997-1998 (Nyíregyháza, 1998)

Néprajz - Viga Gyula–Viszkóczky Ilona: A nagydobosi sütőtök

Viga Gyula - Viszóczky Ilona 3. kép Sütőtökfajták a XIX. század derekán (Falusi Gazda 1864.) Abb. 3 Backkürbisse Mitte des 19. Jahrhunderts (Falusi Gazda, 1864) dás folyt, addig az úrbéres földeken megmaradtak a nyomások. Az ugar területét azonban fokozatosan kapásnövényeknek adták át, más részüket pedig a csürhe, a sertésnyáj járta. A kapások betakarítása után, mint Nagydoboson a tökszabadításkor, ráhajtották a csordát, a növendék jószágokból verbuvált tinógulyát az ugar földjére, s a jószág legelte a muhart, dudvát, tökszárat, össze is vágta, valamelyest megtrágyázta a talajt a gabona alá való leszántás előtt. Megfelelő adatok híján nehéz rekonstruálni a töktermesztés elterjedésének folyamatát. A helyi hagyomány szerint már az 1880-as években elkezdtek foglalkozni a tök más vidéken való kereskedelmével is. „Az apám szerint az 1880-as években mérték ki az úrbéres gazdáknak a földeket, onnan kezdve volt meg a három fordulós határhasználat. Abban kezdtek el a tökkel is foglalkozni. Az apám legénykorában kezdtek el jobban a töktermeléssel foglalkozni, ahogy elmesélte. A feketeföldi részen - a nagy áradások miatt, amit főleg a nyírvíz okozott-, olyan éhínség volt, hogy egyszerűen nem volt mit enni. A gémet kimentek megfogni, azt hozták haza rúdon, mint a csizmadiák a csizmát a vásárban, azt a gémet ették; nem volt más ennivaló. A homokon meg éppen akkor termettjói, mikor esős év volt... Apám mesélte, hogy még a monarchia idején, mikor nem volt vasút ezen a részen, hordták a dobosiak a tököt, meg a krumplit szekerén Beregszász környékére, meg egészen ki Galíciába. Visszafelé meg leginkább fát, deszkát, fűrészelt árut hoztak, vagy ha nem volt semmi más, hozták a követ. Üresen soha nem jöttek vissza. Sok embernek az volt a megélhetés, hogy lovat tartott és azzal fuvarozott. Egészen Galíciáig eljártak a krumplival, tökkel, hazafelé mindig szállítottak valamit. De nem volt elég takarmány a lovaknak, ezért éjszaka sorban legeltették azokat a határban. Akkor még jobban csak krumplit termeltek: volt tök, de nagyban akkor kezdtek foglalkozni vele, mikor a vasút kiépült?™ Forrásaink, elsősorban a képviselő-testületi jegyzőkönyvek az adatközlők szavait erősítik meg: a nagydobosi sütőtök az 1920-as évek végére, 1930-as évek elejére vált valóban meghatározó gazdasági tényezővé, ekkorra lett valódi márka név. Ennek folyamatát tanulságos részletesen is dokumentálnunk, hiszen a község jeles termeivénye már nem csupán mezőgazdasági kiállításokon szerepel, hanem jövedelméből „folyik be" az adó 90%-a. A Testület először 1934. szeptember l-jén tárgyalja a sütőtök termesztésének és márka-védelmének problémáját.

1 „Képviselőtestület... megállapítja, hogy Nagydobos községnek fő terménye ma már csaknem a sütőtök... a Budapest-i vásárcsarnokban a Nagydobosról származó sütőtököt Nagydobosi sütőtök elnevezés alatt árulják. Minthogy a kereskedők ezen a néven nemcsak Nagydobosról, de más községből vett és Nagydobos vasúti állomáson feladott tököt is ily címen hoznak forgalomba, azért a nagydobosi sütőtök hírét rontják. A lakosság állandóan foglalkozik sütőtök termeléssel, s évente mintegy 60-80 vagon tököt ad el, s ennek átlagos ára q-kint 5. Pengő szokott lenni. Ebből világos, hogy Nagydobos község főterménye csaknem a sütőtök. A sütőtök nemesítése érdekében az volna elkerülendő, hogy a fordulóban és a töröskei dűlőben más tököt, mint sütőtököt ne lehessen termelni s akkor kiváló minőségű és fajú tök kerülne forgalomba. Képviselőtestület a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara segítségét kéri, hogy eddig a község saját erejéből nemesített s már Budapesten is keresett sütőtök termését nagyobb mértékben előmozdítsa, s a községet megfelelő utasítással lássa el. Megállapítja a képviselőtestület azt is, hogy a környékbeli községekben ily minőségű tök nem terem. A sütőtök termesztési helye sárga homok; altalaja veres agyag. Elrendeli, hogy ezen határozat a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának megküldessék azzal, hogy az évi várható termés 60-80 vagon." Ugyanakkor sütőtök mintákat küldenek elemzésre is a Magyar Királyi Országos Chemiai Intézetnek.

13 Mivel a községben minden adófizető foglalkozik sütőtök termesztésével, azért a márkázás és a vegyelemzés költségeit - a birtokosság pénztárából - a testület megtéríti, az ügyben eljáró tag útiköltségével együtt. 4 Nagy György adatközlő, szül. 1934. Megjegyezzük, hogy az 1895. évi mezőgazdasági összeírás szerint a dobosi gazdák szállítását öszszesen 93 lófogat - 5 egyes, 65 kettes, 16 hármas és 7 négyes - szolgálta, ugyanakkor csak 37 kettős ökörfogatot tartottak számon. Vö. A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája I. 487. Budapest 1897.! Képviselő-testületi jkv. 308. Képviselő-testületi jkv. 287-288. Képviselő-testületi jkv. 294. Képviselő-testületi jkv. 1936. 371-372. 188