A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 37-38. - 1995-1996 (Nyíregyháza, 1997)
Régészet - Szathmáry László. A Nyírség kultúra (korai bronzkor) három hamvasztott humán csontvázleletének vizsgálata
A Nyírség kultúra (korai bronzkor) három hamvasztott humán csontvázleletének vizsgálata Szathmáry László 1. Vencsellő - Kastélykert (57.207.1. számú edény) A leletanyag 90 gramm súlyú. Nagyság szerinti megoszlása a következő: 0 -5 cm = • 220-xdb 0,5-1 cm = • 95 db. 1 -5 cm = 34 db, 5 -7 cm = 2 db, 7 -x cm = 0. A kiégetettség közepes. Az egyes elemek színe általában világosbarna. Szürkés elszíneződés csak a csöves csontok diaphysiseinél a velőüreg felől figyelhető meg. A tetem kiégetettsége közel egyenletesnek ítélhető, bár a mellkas táján és az alsó végtag közepén valamivel intenzívebb lehetett. Ezzel összefügg, hogy a maradványok hangzása a medence töredékeinek zöménél tompa, a végtagelemeknél, a bordáknál és a koponya esetében kifejezetten éles. A törés szilánkos, a repedezettség és a hasadás általában hosszanti. Haránt irányú hasadási tendenciák főként a humeruson és a tibián figyelhetők meg. A deformáltság a koponyatető egyes elemeinél inkább csak felszíni jellegű, míg a humerus és a bordák esetében többnyire tengelyük körül csavarodó. Az azonosítható csontvázelemek a következők: neurocranium: 8db, viscerocranium: 3db, vert. cerv.: ldb, vert. th.: 0, vert. lumb.: 0, costa: 7db, scapula: ldb, clavicula: 2db, sternum: 0, humerus: 6db, radius: 2db, ulna: 2db, manus: ldb, femur: 3db, tibia: 4 db, pes: 2db, pelvis: 9 db (ebből sacrum 2 db) dens: 0. A nem bizonytalan. A szemüreg kissé torzult formájából következtetve viszonylag kicsiny és ovális (feminin). A processus zygomaticus margó supraorbitalisának átmetszete ívelt (masculin). A facies maiaris tagolt (masculin), de kis felületű és alacsony dimenziójú (feminin). A humerus, a femur és a tibia egyes ismert töredékeinek corticalis vastagsága közepes mértékű (indifferens). Az agykoponya falának vastagsága az átlagosnál némileg mérsékeltebb (feminin). A végtagelemek alkatra is utaló robuszticitása közepes (indifferens). A fenti ismeretek birtokában még egy hamvasztatlan egyénnél sem határozható meg a nem kellő biztonsággal. Ha mégis dönteni kellene, inkább az alkat nőies vonásai döntenének. Az elhalálozási kor a néhány centiméternyi koponyavarrat egyes szakaszai és a caput femoris kis töredéke alapján 30 és 50 év közé tehető. Megjegyzés: az urnában 3 db egymáshoz hasonló cserép is volt. Konklúzió E közepes mennyiségű leletanyag akár a hamvak szelektív összegyűjtésének, megőrzésének tipikus példája is lehet. A koponyából ugyanis szinte teljes épségben tanulmányozhatók a még hamvasztás nélkül is igen sérülékeny járomív és a szemüreg bal oldali része, valamint a koponyaboltozat egyes darabjai. A fogazat viszont hiányzik. A vázelemek karakterisztikus részei sem nyújtanak kellő támpontot a szexus megítéléséhez. Mindemellett azon eredeti törekvés határozottan érezhető, hogy a tetemet teljes egészében azonos hőfok mellett hamvasszák el. Az eltérések feltehetően véletlenszerűek. 2. Vencsellő - Kastélykert (57.207.2. számú edény) A hamvasztott csontvázlelet tekintélyes súlyú: 625 gramm. A maradványok nagyság szerinti eloszlása a következő: 0 -5 cm = • 750-x db ; 0,5-1 cm = 600 db ; 1 -5 cm • • 220 db 5 -7 cm = 41 db. 7 -x cm = 5 db. A meso- és makrofragmentáltság tehát jelentős mértékű, ami arra is utalhat, hogy a kiégetettség nem lehetett a közepesnél erőteljesebb. A továbbiakban részletesen ismertetett érvek szerint a csontváz alapjában véve gyenge kiégetettségű, sőt a medence és a gerincoszlop egyes elemeinél az elégtelen fokozatot is eléri. A csontvázelemek színe általában a világosbarna és a homoksárga árnyalatok között variálódik. Szürke szín, azaz alacsony kiégetettségre utaló vonás a medence egyes töredékein, illetve a végtagok (humerus, femur, tibia) jobbára bal oldali elemein észlelhető. A hangzás általában tompa, de a vékony compact állományú töredékek esetében éles. A törés zömmel darabos, csak az éles hangzású elemeknél szilánkos. A hosszanti hasadás általános. A nagyobb csöves csontoknál, egyes bordákon és a medencelapáton haránt irányú vonalak is megfigyelhetők. A sugaras hasadási képletek csak az os parietale kis darabjain fedezhetők fel, amely néha kagylós repedezettséggel párosul. A repedezettség egyébként nem jellemző, ha van is, inkább ívelt. Deformáltság nem jellemző a csontvázra, de kis mértékben szinte minden alkotóelemét érinti, amely A Jósa András Múzeum Évkönyve 1997 73
