A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 37-38. - 1995-1996 (Nyíregyháza, 1997)

Régészet - Szathmáry László. A Nyírség kultúra (korai bronzkor) három hamvasztott humán csontvázleletének vizsgálata

Szathmáry László nem túl magas hőfokon és nem túl gyors hamvasztást és egyenletes hőhatást idéz. A váz anatómiáikig azonosítható elemeinek megoszlása a következő: necrocranium: 55 db, viscerocranim: 3 db, vert. cerv.: 6db, vert. Ül.: 18 db, vert. lumb.: 22 db, costa: 12 db, scapula: 2db, clavicula: 3 db, sternum: 0, humerus: 18 db, radius: 10 db, ulna: 11 db, manus: 2db, femur: 25 db, tibia: 17 db, fibula: 3 db, pes: 4 db, pelvis: 84 db (ebből sacrum 12 db) dens: 0. Az egyén neme nagy valószínűséggel nő. A caput femoris átmérője maximum 42 mm (feminin), a processus concyloideus capitulum manclibulae maximum 14 mm (feminin), a glabella mérsékelt (feminin), az arcus superciliaris kifejezetlen (indifferens), a protuberantia occipitalis externa elsimuló (feminin), a regio praeauricularis igen nőies (hyperfeminin). Az os frontale és az os parietale boltozata nőies, vékony compact állományú. A nyakcsigolyák és a hátcsigolyák testei alacsonyak, keskenyek. A sacralis csigolyák gracilis ívet alkotnak, a medence öblös, széles, de kis dimenziójú. Az elhalálozási kor 25-35 év közé tehető. A maradó fogak alveolusai mind a maxilla mind a mandibula ismert részein a felnőtt kornak megfelelő fejlettségűek. Legalább 6-7 fog területét ölelik fel, amelyek a vizsgált anyagból hiányoznak. Az alveolusok peremén osteophyta képződés nincs. A koponyavarratok nagy valószínűséggel nyitottak, csak a sagittalis varrat két középső negyedében lelhetők fel az elcsontosodás első fázisának ismérvei. A crista iliaca pereme egyértelműen elcsontosodott a hosszúcsontok epi- és diaphysiseivel egyetemben. A caput humeri és caput femoris trajektóriumrendszerének szerkezetében bekövetkezett elváltozások a II. fokozatot alig érik el, azaz a fiatal kori állapottól némileg eltérők. Az alkat gracilis. A radius circumferentia articularisának legnagyobb átmérője cca. ló mm, amiből maximum közepes testmagasságra következtethetünk. A végtagelemek minőségi jellegeiből ítélve a csontváz közepesnél valamivel mérsékeltebb robuszticitású. A Grimm-féle felosztás szerint a radius és a fibula izomreliefjei gyengék, és csak az ulnán, a tibián és a femuron nyilvánulnak meg olyan anatómiai képletek, amelyek az egyén közepes mértékű fizikális adottságait reprezentálhatják. Megjegyzés: az urnában 6 db különböző kerámiatöredék is volt. Konklúzió Az egyén teteme gyengén, illetve elégtelen mértékben kiégetett. A bizonyosan női csontváz maradványaiból kitűnik az egyenletes elhamvasztás igénye, bár a bal oldalon valószínűleg a véletlennek köszönhetően kevésbé volt erőteljes az égés. Pozíciója bizonytalan. A hiányzó fogazat viszont feltűnő jellemvonás lehet, hiszen ilyen mértékű hamvasztás mellett begyűjthető a fogazat. Valószínűleg a máglyára helyezést megelőzően vagy a maradványok összegyűjtésekor szelekciós akarat húzódhatott meg emögött, hiszen viszonylag jól megmaradtak a maxilla és a mandibula igen törékeny részei is. 3. Tiszavasvári (Büdszentmihály) - Dankó tanya (57.204.1. számú edény) A vizsgált csontvázanyag két részre különíthető: a. humán leletek (180 gramm), b. gyaníthatóan zoológiai leletek (3,5 gramm). A továbbiakban a humán leletek elemzésének eredményeit ismertetem. Nagyság szerinti megoszlásuk a következő: 0 -5 cm - 500-xdb, 0,5-1 cm = 150 db, 1 -5 cm = 60 db, 5 -7 cm = 3 db, 7 -x cm = 0. A kiégetettség közepes és gyenge. A szín általában a szürkésbarna és a világosbarna fokozat között variálódik. A szürkésbarna töredékek főként a medence összetevői. A hangzás éles, ezáltal egy általános közepes kiégetettséget tételezhetünk fel. A törés elsősorban a végtagelemek proximalis részein és a bordákon szilánkos, némely esetben (pl. tibia) kagylós. A hasadás általában hosszanti, kevés esetben haránt irányú. Sugaras hasadás sehol nem fedezhető fel. A repedezettség főként a végtagelemek esetében ívelt. A deformáltság a leletek 60%-ában felszíni. Tengelyeltéréssel csavarodott fragmentumok főként a femur felső részén fedezhetők fel. Az azonosítható csontvázösszetevők a következők: necrocranium: 14 db, viscerocranim: 0, vert. cerv.: 0, vert. th.: 1 db, vert. lumb.: 3 db, costa: 8db, scapula: 0, clavicula: 2 db, sternum: 0, humerus: 6 db. radius: 4 db, ulna: 4 db, manus: 0, femur: 12 db, tibia: 6 db, fibula: 2 db, pes: 0, pelvis: 22 db, (ebből sacrum 2 db), dens: 0. 74 A Jósa András Múzeum Évkönyve 1997