A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 37-38. - 1995-1996 (Nyíregyháza, 1997)
Helytörténet - Bene János: Jékey Ferenc I. világháborús naplója
Jékey Ferenc I. világháborús naplója Bene János 1993-ban a Belgiumban élő Jékey Elemér a. Jósa András Múzeum huszárgyűjteményének ajándékozta édesapja, dr. v. bulyi és jékei Jékey Ferenc I. világháborús naplóját, kitüntetéseit és azok szalagsávjait. 1 Jékey Ferenc több szállal is kapcsolódott Szabolcs és Szatmár vármegyékhez. Fehérgyarmaton született 1895. május 4-én. Apja, Jékey Sándor, a fehérgyarmati járás főszolgabírója, az I, világháború utolsó két évében pedig Szatmár vármegye főispánja volt. Anyja alsócsernátoni Damokos Margit. Középiskoláit Szatmárnémetiben és Kassán végezte, majd jogi tanulmányokat folytatott - még a háború, a katonai szolgálata ideje alatt is 2 - Kassán és a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol - már a háború után - jogi doktorátust szerzett. Érettségi után katonai szolgálatra a nyíregyházi császári és királyi 14. huszárezredhez vonult be. Innen vezényelték egyéves önkéntesi iskoláraHolicsba, ahol közvetlenül az I. világháború kitörése előtt avatták zászlóssá. Jékey Ferenc zászlós 1914 végén vonult be újra a 14-esek pótkeretéhez Nyíregyházára, s az 1915. augusztus 8-án indított pótszázaddal érkezett ki ezredéhez Galíciába. Ettől kezdve - a rövidebb-hosszabb szabadságokat leszámítva - az utolsó percig, a Monarchia összeomlásáig szolgált az ezredben, részt vett annak harcaiban Galíciában, a Pripjaty-mocsarakban, Erdélyben, a Piave völgyében. 1915. szeptember 29-én megsebesült, többször kitüntették 1 , hadnaggyá, aztán főhadnaggyá léptették elő, szakasz- majd századparancsnoki beosztásba helyezték. 1918 őszén, az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása után ezredével hazatér, s egy rövid, otthon eltöltött szabadság után ismét Nyíregyházán látjuk viszont Jékey főhadnagyot, a huszárezred által szervezett helyi karhatalom, a nemzetőrség egyik tagjaként. 1. kép Jékey Ferenc hadnagy Abb. 1 Leutnant Ferenc Jékey 1919-ben a belügyminisztériumban segédfogalmazó. Március 21-ike, a Tanácsköztársaság kikiáltása után Szegedre megy, kapcsolatba kerül Gömbös Gyulával, s az ott szerveződő nemzeti hadsereg I. tiszti törzsszázadában szolgál. 1920-tól ismét a belügyminisztériumban dolgozik, előbb az elnöki osztályon, majd a belügyminiszter személyi titkára. Dr. Jékey Ferenc szolgálaton kívüli századost az elsők között avatják vitézzé. 1924-ben megnősült. Felesége, Isaák Mária, kisdobronyi dr. Isaák Elemér császári és királyi kamarás, földbirtokos és csebi Pogány Mária leánya. Házasságukból két gyermek született, Marianne és Elemér. Jékey Ferenc miniszteri titkárként vonult nyugalomba 1926-ban, majd felesége birtokán gazdálkodott Nagyszekeresen, Szatmár vármegyében. Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején azonban ismét közszolgálatot vállal, 1935-től Veszprém vármegye főispánja. Tevékenységét a Szuverén Máltai Lovagrend is elismeri, 1937-től tiszteletbeli lovag. 1938. március 18án Szabolcs vármegye főispánjává nevezik ki, s ezt a tisztségét - közmegelégedésre - 1944. március 19éig viseli. Hazánk német megszállása után állásáról lemond, s családjával Budapestre költözik. Ott vészelik át az ostromot is. Az 1945-ös földreform során birtokait kisajátítják, így Jékey Ferenc üzleti vállalkozásba kezd, cukorka üzletet nyit. A családot 1951ben a Szolnok megyei Besenyszögre telepítik ki, ahol rizsföldeken dolgoznak. 1953-ban kényszerlakhelyüket elhagyhatják, de Budapestre még nem költözhetnek vissza, így Nagykovácsiban bérelnek szobát, Jékey Ferenc pedig teherautósofőrként keresi a kenyerét. Az 1950-es évek végén költözik a család a fővárosba, ekkor Jékey már nyugdíjat is kap. Felesége 1980-ban, dr. Jékey Ferenc pedig 1986-ban hunyt el Budapesten. 4 Jékey Ferenc I. világháborús naplóját 2 db 9x14 A napló leltári száma: 93.1.1-2., a kitüntetéseké: 93.53.1-15., a szalagsávoké: 93-53.16. Naplójában említi, hogy egyik szabadsága idején tette le 1917. szeptember 15-én a III. alapvizsgáját Kassán. A háború idején kapta meg az I. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet, az Ezüst és Bronz Signum Laudist, a Károly Csapatkeresztet és a Sebesültek Érmét. A háború után tüntették ki a III. osztályú Katonai Érdemkereszttel, a Magyar Háborús Emlékéremmel, sisakkal és kardokkal, az osztrák és bolgár Háborús Emlékéremmel. Az életrajzi adatok részben Jékey Elemértől származnak, kinek ezúton is szeretnénk köszönetet mondani édesapja relikviáinak ideajándékozásáért. Jékey Ferenc életrajzáról további adatok találhatók a korabeli helyi sajtó, a Nyírvidék 1938. március 22-iki számában az új főispánt bemutató vezércikkben, valamint az április 7-iki számban Jékey Ferenc székfoglaló beszédének önéletrajzi vonatkozású részeiben. Jósa András Múzeum Évkönyve 1997 273
