A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 37-38. - 1995-1996 (Nyíregyháza, 1997)
Helytörténet - Ulrich Attila: Lengyel pénzforgalom Szabolcs megyében a török korban
Lengyel pénzforgalom Szabolcs megyében a török korban I. táblázat: A lengyel pénzek tartományok szerinti megoszlása Korona ter. Litván Danzig Riga Elbing Porosz Thorn Kemecse I. 8 6 3 Napkor 32 Kemecse II. 22 12 10 8 4 5 Új fehértó 17 31 3 5 Nyíribrony I. 1659 100 42 146 17 87 Nyírbogdány 438 3 3 Nyírtelek 433 53 36 30 12 58 Újkenéz 136 1 Nyíribrony II. 129 Kisnamény 1131 Hodász 164 4 4 6 3 15 Szabolcs m. 69 11 8 1 Összesen 4238 211 104 206 36 166 4 Az általunk vizsgált lengyel pénzek száma összesen 4965. Ebből a legnagyobb számban a koronaveretek találhatók (Kis- és Nagylengyelország pénzei 4238 db), ami az összes veret 85,35%-a. Ez jelzi, hogy a XVI-XVII. században a lengyel területeken mennyiségileg a koronaterületeken folyt a legnagyobb pénzverés. A többi tartomány vereteit elenyésző számban találjuk meg, II. táblázat: A lengyel veretek pénzfajták szerinti megoszlása százalékos arányuk a következő: litván - 4,24%, danzigi - 2,094%, rigai - 4,149%, elbingi - 0,72%, porosz területek - 3,34%, thorni - 0,08%. A lengyel pénzverés pénznemeinek változásai is érdekesek a számunkra, hiszen jelzik a korban, illetve magában a lengyel államban bekövetkezett változásokat, elsősorban a gazdasági élet változásait. solidus félgaras garas poltura dutka négygaras hatgaras ort Kemecse I. 6 7 3 1 Napkor 4 1 27 Kemecse II. 2 8 22 25 3 1 Újfehértó 31 3 22 Nyíribrony I. 9 834 458 745 1 4 Nyírbogdány 1 3 7 373 60 Nyírtelek 365 169 86 2 Újkenéz 55 5 73 4 Nyíribrony II. 19 1 97 12 Kisnamény 16 1034 41 40 Hodász 129 33 34 Szabolcs m. 4 78 7 Összesen 11 1389 697 1115 1048 6 623 76 Az éremleletek alapján meghatározható lengyel pénzforgalom a XVI-XVII. században változóan alakult. A XVI. század elején, I. Zsigmond (1506-1548) uralkodásának végéig jelentős lengyel pénzbeáramlás történt Szabolcs megye területére. Ezek a veretek viszont az éremleletekből megállapíthatóan a XVI. század végéig nagy számban forgalomban voltak. Zsigmond Ágost (1545-1572) alatt, a század közepén mennyiségileg visszaszorulni látszik a lengyel pénzbeáramlás - legalábbis Zsigmond Ágost veretei nem forogtak jelentős mennyiségben -, hogy azután Báthori István (1576-1586), de még inkább III. Zsigmond (1587-1632) korában a legjelentősebb pénzforgalmi tényezőkké váljanak. Az XVII. században, 16271650 között szünetelő aprópénzverés (HUSZÁR 19691970.61.) miatt az éremleletekből eltűnnek a lengyel veretek, sőt ebből az időszakból nem került elő ilyen záró évszámmal lelet. Természetesen ez nem azt jeAJósa András Múzeum Évkönyve 1997 267
