A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 37-38. - 1995-1996 (Nyíregyháza, 1997)

Néprajz - Balázs Gusztáv: Gyűjtőúton a Hollandiában élő cigányoknál

Gyűjtőúton a Hollandiában élő cigányoknál ról nem sok mindent tudhattam meg a fiatal sinti generációhoz tartozó Nonni de Zeeuw-től, aki a Lakókocsi Hivatal cigány ügyekkel foglalkozó előadója, mivel ezek a dolgok - véleménye szerint - a sinti cigány csoport belső életéhez tartoznak. A szüléssel, születéssel kapcsolatos kérdéseimre is azt válaszolta, hogy női dolgokról egy sinti férfinak nem illik beszélnie. Arra meg nem is gondolhattam, hogy e témában nőt kérdezzek meg, ez abszurd dolognak számított volna. Segítőtársam, Elsa Grolle sem jöhetett számításba, mert ő nem cigány származású. Éppen ezért vele még kevésbé álltak volna le beszélgetni. így néhány általános dologgal kellet beérnem. így például, hogy a szülés után a nő tíz napig marad otthon. (Korábban ez az idő négy hét volt.) Ez idő alatt nem dolgozik, nem főz, nem takarít, vagyis semmihez sem szabad nyúlnia. Hogy miért, arra nem kaptam választ. Azonban más cigány csoportoknál - így a hazai oláh cigányoknál is él ez a szokás. Ezzel a szokással kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy itt szintén bizonyítást nyert az a feltevés, megállapítás - melyet az utóbbi évtizedben felvetettek a folklórkutatók -, hogy korábbi általános népi szokásokat ma már többnyire csak a cigányság körében lehet gyűjteni, illetve ma már csak náluk található meg. A lányszöktetés szokása mai napig úgy él a sinti cigányok körében is, mint más cigány csoportoknál azzal a különbséggel, hogy náluk a lányt 20-25 éves korában szöktetik el, míg a rom cigányoknál 14-18 éves korban. A szöktetés okaira szintén nem kaptam választ. Lakodalmi szokásaik hasonlóak, illetve ugyanolyanok, mint a nem cigányoké. Kezdve a meghívók postázásával, menyasszonyi ruhavásárlással és étterem foglalással, folytatva a gyűrűváltással és antik autóval az esküvőre menetelig. Halotti szokásaik közül már csak az maradt fenn, hogy egy idős, híres sinti cigány férfi vagy nő temetésére messze városokból, más országokból is eljönnek végtisztességüket leróni a népek. Vallásuk nem egységes. A pünkösdistáktól kezdve a római vagy görög katolikusig szinte minden vallási felekezet megtalálható körükben. Női egyenjogúságban a sintik jóval előrébb járnak, mint más cigány csoportok. A nők náluk dolgoznak, tanulnak, véleményük van mindenről, de ettől függetlenül nők, anyák, feleségek maradnak - mondta fent említett sinti származású beszélgetőpartnerem. ' A magyar néprajztudomány a gyermekágy és a "tisztátalanság" cíi A Jósa András Múzeum Évkönyve 1997 Az egymás közötti kapcsolat igen erős, mélyen gyökerező. Ez nemcsak abban mutatkozik meg, hogy szinte névről ismerik egymást, hanem abban is, hogy nyaranta karavánokba csoportosulva szelik át az országot és látogatják meg rokonaikat más országokban is, többek között Franciaországban, Németországban, Belgiumban, Dániában, sőt még Svédországban is. A rom cigány csoporttal nincs szoros kapcsolatuk. Ismerni ugyan ismerik egymást, de mély barátság és házasság csak nagyon ritkán vagy egyáltalán nem fordul elő. Ez hasonló szituáció, mint ami a magyarországi oláh és rumungró cigányok között fennáll. Munkakapcsolatukra ugyanezt nem lehet ilyen kategorikusan kijelenteni, ugyanis egyes fiatal cigány „politikusok" között igen jó kapcsolat van. Az idősebb generációnál ilyesmi nem fordul elő. A sintik kerülik a volt Jugoszlávia területéről idekerült cigányok többségét, mivel - véleményük szerint - e csoportból kerül ki a legtöbb cigány bűnöző, ők járatják le az összes hollandiai cigányt. További véleményük a rom cigányokról: rendkívül okosak, rafináltak és mindenben a férfi az első, ő viseli a kalapot. Ez utóbbi vélemény vonatkozhatna a magyarországi cigányokra is, hisz e szokás ugyanúgy él náluk is. A sinti cigány csoport hagyományainak, szokásainak teljes körű megismeréséhez és ismertetéséhez további kutatómunka szükséges. Tapasztalataim szerint e kutatómunkát megfigyelésekre kell építenünk, mivel az adatgyűjtés egyes személyektől csaknem lehetetlen. Irodalom DIRKS 1850. J. Dirks: Geschiedkundige onderzoekingen aangaande het verblijf der heidens of Egyptiärs in de Noordelijke Nederlanden - Utrecht. 1850. In.: Pieter Hovens: Zigeuners in Nederland. Nijmegen/Rfjswijk 1988. LUCASSEN 1990. L. Lucassen: En men noemde hen Zigeuners... Amsterdam 1990. BALÁZS Gusztáv Sóstói Múzeumfalu Sóstó gyógy fü rdő Pf. l.H-4431 szó alatt foglalkozik c szokáskörrel. Magyar Néprajz VII.1990.22-23. 261