A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 37-38. - 1995-1996 (Nyíregyháza, 1997)

Néprajz - Szinyéri Péterné: A nyíregyházi kovács céhifjúság ládájának restaurálása

A nyíregyházi kovács céhifjúság ládájának restaurálása Szinyéri Péterné A céhládák fontos szerepet játszottak a céhek életében, jelképezték magát a céhet (SZALAY 1981., CSIFFARY 1982.). Éppen ezért nem véletlen a ládák változatos megjelenése, díszítése, ami egyben tükrözi a megrendelő céh anyagi helyzetét is. A legtöbb láda szép kivitelű, készítője minden estben bizonyítani kívánta egy másik szakmabélinek saját magas szintű szakmai tudását. Ezt tükrözi az a láda is, melyet Szabó Sarolta mutat be ugyanebben a kötetben. A nyíregyházi kovács céhifjúság ládája egyszerű megjelenésű, több jegyében utánozza sokkal díszesebb - pl. furnérozott, politúrozott - rokonait, de néhány igen szép megoldást ebben az esetben is láthatunk. Ez bizonyítja készítője ügyes kezét, kitűnő fantáziáját, színvonalas mesterségbeli ismeretét. 1. kép Az asztalosmunka technikai részletei a nyíregyházi kovács céhifjúság ládáján Abb. 1 Die technischen Details der Tischlerarbeit an der Truhe der Schmiedegesellenzunft von Nyíregyháza A láda fenyőfából készült. Az asztalos minden lehetséges helyen kihasználta a fenyő természetes, szép erezetét. Alapdíszítésként ezt alkalmazta. Elsősorban az elülső oldalon figyelhetjük meg ennek művészi módon történő kiemelését. A láda téglatest alakú, oldala egyenes, feneke szimpla, kontytetős záródású. Hossza 52 cm, szélessége 33 cm, magassága 42 cm. 7 cm magas egyszeaí téglatest formájú lábait 1,5 cm átmérőjű és 2 cm hosszú csapokkal erősítették a láda fenekébe. A ládatest belsejében, bal oldalon egy szétszedhető, téglatest alakú fiókot helyeztek el. Teteje felnyitható, két részből állították össze. A kontytetős ládák esetében a zárszerkezetet általában a kontytető alá rejtették. Az alsó rész egyetlen deszka, ehhez illesztették a fedelet tartó két kovácsoltvas pántot és a zárszerkezet ugyancsak kovácsoltvas, S alakú nyelvét. A deszkához egy 19x9 cm-es, téglatest alakú, durva fadarabot erősítettek, ami a láda íves tetejét rögzíti. A fedél egyes elemeit henger alakú, 3-4 cm hosszú puhafa csapokkal illesztették egymáshoz. A csapok vége pontszerűen látható a felületen. A céhláda ívelt fedelét készítője fonalfűrésszel vágta ki. Ez a szerszám az asztalosmesterség egyik leglátványosabb és használójának tudását leginkább felszínre juttató eszköze. Először a fedelet alkotó négy deszkát egymáshoz illesztik, ezután vágják az ívelt formát a fonalfűrésszel, így érik el, hogy a fa természetes erezete díszíti a tárgyat. A fedelet a ládához két sima kovácsoltvas pánt erősíti. Ezeknek a végét egy-egy stilizált tulipánnal díszítették. A láda zárszerkezetét az elülső oldalra helyezték, címere kovácsoltvas. A kulcspajzs (a kulcslyukat körülvevő vaslemez díszítés) két - tükörszimmetrikusan elhelyezett - stilizált virág. A zárszerkezet és a kulcs elveszett. A láda rövidebb oldalain egy-egy öntöttvas fület, alattuk félkörös végű, díszítetlen vaslemezt helyeztek el. A láda alját három oldalán homorú, profilált léc szegélyezi. A ládán furnér, festés, felirat nem volt. Tisztításkor helyenként sötétebb barna réteget találtam, melyet sellaknak sikerült meghatároznom. Díszítése a dekoratív ívelt tető jól eltalált arányaival, a fa természetes erezetét érvényesítő megoldással, valamint a zárótaggal. Az oldaldeszkák illesztését fecskefarkú fogazással oldotta meg az asztalos. A kovács céhifjúság ládája nagyon rossz állapotban került a múzeumba. A kovácsműhely sarkában évekig ázott, porozódott. Benne rozsdás szerszámokat tároltak. Két lába kitörött, egyes elemei a nedvességtől deformálódtak. Porlott a gombától és a szú is megtámadta. Tisztításához szét kellett szednem elemeire, mivel kb. 1 cm-es piszok fedte a deszkákat és az illesztést. A mechanikus tisztítás után alkohollal és denaturáltszesszel tisztítottam, majd Xylamonnal védtem le a kártevők ellen. Végül denaturáltszeszes sellak réteggel vontam be. A fémdíszítéseket vastisztító savakkal kezeltem, majd csersavas oldattal passzíváltam, s Akrylan lakkal védtem le. Irodalom CSIFFARY 1982. Csiffáry G.: Egri céhemlékek. [Zunftdenkmäler in Eger.] StudAgr 1.1982. SZALAY 1981. Szalay E.: Debreceni céhládák. [Zunftladen von Debrecen.] DDMÉ LX. 1979.(1981.) 117-156. SZINYÉRI Péterné Jósa András Múzeum Nyíregyháza Pf. 57. H-4401 A Jósa András Múzeum Évkönyve 1997 243