A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 37-38. - 1995-1996 (Nyíregyháza, 1997)

Régészet - Pásztor Adrien: A Tiszavasvári-koldusdombi avar kori temető gyöngyleleteiről

Pásztor Adrién 116. sír: RHÉ-FETTICH 1931.25-Taf. III., GARAM 1992.Taf.30-31., PÁSZTOR 1995.70-71.II.t.34., Deszk T 60. sír: MFM Ltsz.53.16.137.) láthatók a színes üveggyöngysorok között. Tipológiailag a koldusdombi gyöngy alakja leginkább a VI-VII. századi, díszes észak-kaukázusi (Kamunta) (CHANTRE 1887.T.III.P1.XIV.17.) és bizánci (Konstantinápoly) (ROSS 1965.33.PL.XXVI.No.33.,68., Pl.XLVII.No.89

.) arany fülbevalók csüngőivel hozható összefüggésbe. Külső felületének kereszt alakü mintázata a Kiskőrös-vágóhídi A. sír függesztőfüles, aranyfoglalatú, közepén rekeszes, bordázott keresztpántokkal átfogott almandinköves ruhadíszeire emlékeztet (GARAM-KISS 1992.52.,51 kép). Az üvegcsüngő keresztmintájának széleire helyezett okkersárga, szemes rátétdíszek esetleg az Ozora-tótipusztai (GARAM-KISS 1992.53,53. kép), a Táp-borbapusztai 317. sír (TOMKA 1995.86.) rekeszes aranykeresztjeinek, a gácsi (Halic) bizánci arany fülbevaló granulált keresztdíszeinek (GARAM 1993.155.Taf.30,4-5.) vagy a Pécs-köztemetői keresztjeles gyűrű (KISS 1977.Pl.XXXVII.,X.l) poncolt mintáinak kezdetleges, az avar kori gyöngykészítő üvegművességben megjelenő interpretációi lehetnek. Az avar emlékanyagban (a női és gyerek sírokban) felbukkanó kereszt alakú csüngők, bizánci keresztek, gyűrűk stb. arra utalnak, hogy az avarság bizánci kapcsolatai révén már a korai időszaktól ismerte a keresztény szimbólumokat (KOVRIG 1963113-114.). Azonban a tiszavasvári csüngőről minden kétséget kizárva nem mondható ki, hogy ez a 8. sírban nyugvó avar nő keresztény hitvilágát tükrözné. Az üveg gyöngycsüngő formája bizánci ékszert utánoz. Díszítőmotívumai: a kereszt alakban folyatott rátétdísz - aszimmetriája és fordított (fejtetőre állított) ábrázolása miatt - csak áttételesen magyarázható a keresztény hit szimbólumának értelmezésével; a szabálytalan alakú, néhány helyen megfolyt, okkersárga színű szemes rátétek pedig leginkább a korszak ősi világképét (PÁSZTOR 199574.) hordozzák s jelenítik meg. Borostyángyöngyök: A közel téglalap átmetszetű hasáb alakúra csiszolt, deformálódott és erősen kopott felületű borostyángyöngyöket a 18. sír nyakláncára fűzték fel, sötétbarnás mázú, okkersárga színű, lapított gömb alakú gyöngyök közé. Hasonló összetételű nyaklánccal találkozhatunk a Szegvár-oromdűlői, VII. század első harmada második negyedére keltezhető 761. sírban, illetve az előbbiekével rokon típusú borostyánt láthatunk az előbb említett szegvári sírral közel egykorú Budakalász-Duna-parti 759. sírban is (PÁSZTOR 199578-79., Il.t. B 31-32, B5). A 18. sír füzérét egy átfúrt, tengeri kagyló csüngő is díszíti, amely viszonylag ritka az avar füzérekben. A jutási 116. sír turitella csüngőjéhez hasonlóan (RHÉFETTICH 1931.) kereskedelmi úton juthatott el a Kárpát-medence területére. Fémgyöngyök: A 6. (CSALLÁNY 1960.XVII.t.7.) és 18. sírokban (CSALLÁNY 1960.XVII.T.7.39-40.) a két félgömbből összeillesztett, ezüst lemezgömbös gyöngyök is a nyaklánc részeihez tartoztak. Amíg a 6. síré sima felületű, mindkét végén átfúrt, addig a 18. sír két gyöngyét az egyik oldalon bordázott, hengeres gallér díszítette. Mindkét sír rossz ezüstből préselt példányai elvesztek. Az ezüst- és bronzlemezből préselt, két félgömbből összeállított galléros és díszítetlen felületű gyöngyök változatai igen hosszú életűek voltak, s az avar kor végéig követhetőek a leletanyagban. A feltehetően az Észak-Pontusz vidékéről származó ékszerek a korai avar időszakban ritkábban, a VII. század második fele, utolsó harmadától szélesebb körben elterjedve, a kárpát-medencei avar kori viselet egyre kedveltebb díszei lettek. Megjelenésük és elterjedésük mindenképpen összefüggésbe hozható a lemezgömbös fülbevalók divatjával (SÓS 1995.41-52.). A koldusdombi 18. sír lemezgömbös gyöngyei és nagylemezgömbös fülbevalói is ezt példázzák (CSALLÁNY 1960.6. kép). Az avar kori nyakláncokra felfűzött lemezgömbök divatjában a bizánci ékszerművesség közvetítő szerepe és hatása is szembetűnő. Ezt bizonyítja a bizánci gyártmányú (VI. századi) Debrecen-Kossuth utcai galléros díszű arany fülbevaló csüngődísze (GARAM 1993.60.Taf. 3,10.) vagy a gyenesdiási, sima felületű arany és ezüst lemezgömbsorból álló, VII. század utolsó harmadából származó nyakék (TOMKA 199584.). A bordázott galléros lemezgömb nemcsak mint gyöngy (pl. Tiszavasvári-Petőfi u. 43. sír: FANCSALSZKY 1983.), hanem olykor fülbevaló csüngődíszeként is látható a VII. század utolsó harmadától a köznépi sírokban, pl.: Villány (KISS 1977.P1. XLIII.3.), Cserkút (KISS 1977.PI.LIII.10 vagy Tiszavasvári-Petőfi utca 17. sír (FANCSALSZKY 1983-). Rövid áttekintés s néhány észrevétel a Tiszavasvári-koldusdombi temető belső időrendi összefüggéseiről a gyöngyös mellékletű sírok kapcsán Az egyes síregyüttesek időrendi besorolását a bennük talált emlékek és azok lelethorizontja határozza meg. Ha végigkísérjük a fenti tipokronológiai elemzést, akkor ezen vizsgálatok egy tárgytípust (a gyöngyök különböző típusait) középpontba állítva olykor (de nem minden esetben) segíthetnek a gyöngyöket is tartalmazó sírok relatív kronológiájának finomításában, pontosításában. A 23. sír temetőn belüli időrendjét csupán a gyöngysor alapján meghatározni nem lehet. A sír gyöngytípusai közül az I. tábla 10.1.,11.1.,12. számú darabok a VII. század végéig megtalálhatók az avar kori füzérekben, az I. tábla 14. vörös alapú iker gyöngye főleg a VII. század első harmadáig, az I. tábla 131 ikergyöngye pedig a VI. század végétől a VII. sz. középső harmadáig - harmadik negyedéig volt gyakoribb. A szeriációs táblázat (I. táblázat) sorrendisége szerint a sír a temető legkorábbi temetkezéseihez sorolható. A halott nő préselt ezüst nagylemezgömbös fülbevaló párja (CSALLÁNY 1960.XVII.t.63-64.) viszont a VII. század első felére keltezhető (GARAM 199370.46. Taf. 33.8.). Tehát ez az ékszer az, amely a sír időrendi helyzetét döntően meghatározza. Az előzőhöz hasonlóan a 24. sír (Lőrinczy Gábor feltárása) keltezése is bizonytalan. A rituális, bajelhárító célból nyakba fűzött lapított gömb alakú, áttetsző barna üveggyönggyel eltemetett gyerek sírjának lelet196 A Jósa András Múzeum Évkönyve 1997