A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)
Páll István: Egy szabolcsi kirajzású telepsközség társadalomrajza az I. világháborúig (Újléta társadalma az egyházközösségi forrásanyag alapján) (lektorálta: Dankó Imre)
tábláknak vastag papírra húzatása". 218 Valószínűleg ez volt az a taneszközkészlet, ami az iskolai oktatást szolgálta. Az előbbiekben felsoroltakkal akartuk érzékeltetni az iskola helyzetét a századfordulót megelőző és követő évtizedekben. A bemutatott hiányosságokról és nehézségekből következtek azok a vizsgálati eredmények, amiket az iskolaszék tagjai állapítottak meg. Az 1900 január 22-én lefolytatott vizsgálatról felvett jegyzőkönyvi bejegyzést érdemes teljes egészében idézni, mivel az oktatás hatékonyságát — még inkább hiányosságait — világosan mutatja: „Abibliai történetek elmondása közben találtattak értelmesen felelő gyermekek is, majd a kissebb növendékek olvastatására került sor, itt azon szomorú tapasztalatunknak kell kifejezést adnunk, hogy még azon növendékek is, kik két sőt több iskolai év óta járnak iskolába, még a kezdet nehézségen sem estek túl. A nagyobb gyermekek közt azonban találkoztak olyanok is akik kellő szabatossággal olvastak. Azután a számtanból tétetett az ő gyenge felfogásukhoz alkalmazott kérdés. Azonban itt a gyakorlatnak legkisebb nyomaira is alig találtunk. Alejány Iskolában tapasztalt észrevételek ezek: A kezdő gyermekek alig egy két növendék kivételével szép mondhatni dicséretes előmenetelt tanúsítottak, az írásban e kezdő gyermekek szintén szép előmenetelnek adták jelét. A nagyobb növendékek néhány tanuló kivételével mindannyian szabatosan és értelmesen olvastak. Azonban a számtanban némi fogyatékosság észleltetett." A fentiekben már szó esett az iskolaszék tagjairól. Az 1868-as törvény 116117. §-ai (és az ezek helyébe lépő 1876:XVTII. te. 9. §-a) kimondta, hogy „minden, úgy polgári, mint hitközségben, a mely népiskolát tart fen, legalább 5 választott tagból álló iskolaszék alakíttatik... A felekezeti iskolaszéknek az illetékes lelkész mindenesetre tagja." Az iskolaszék feladatai közé tartozott minden, az oktatással, a tanítóval, az iskolával, annak felszerelésével kapcsolatos ügy intézése; tehát az iskolaszék a (felekezeti) iskola közvetlen felügyeleti szerveként működött. Az újlétai presbiteri jegyzőkönyvben az iskolaszék mint testület először 1882-ben szerepel 219 . Nem tartjuk valószínűnek, hogy csupán ekkor alakult volna meg, hiszen az egyházi vezetésnek szüksége volt arra, hogy az iskolában folyó munkáról időről időre tájékozódjék. A későbbi években többször említik azoknak a presbitereknek a nevét, akiket iskolaszéki taggá választottak. Tagjai között szerepel (pl. 1900-ban) a községi bíró is, ami arra utal, hogy az iskoláztatás ügye túlnő az egyházi vezetésen is, abban az egész község érdekelt. Erre maga a presbitérium is felhívta a községi bíró figyelmét: „Az iskola megvizsgálására, iskolaszéki tagokul T. Végh József, Dobi József, Jenéi Sándor és Kiss Balázs urak választattak, önként értetvén, hogy Elnök úr (értsd: a lelkész — P.I.) hivatalából kifolyólag iskolaszéki tag; önként értetvén az is, hogy az Egyház Kerület által kiadott tantervben foglaltaknál többet követelni 218 Presb. jkv. 1890. júl. 20. 219 Presb.jkv. 1882. máj. 18. 217
