A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

Páll István: Egy szabolcsi kirajzású telepsközség társadalomrajza az I. világháborúig (Újléta társadalma az egyházközösségi forrásanyag alapján) (lektorálta: Dankó Imre)

lelkészlak, iskola udvarának tisztán tartása, gyűlések ideje alatt, hatóság jövetelekor a lelkészlaknál tartózkodni, a harangokat rendes időben meghúzni, a lelkésznek járó 4 öl fát felvágni, a templomkert útjait időnként feltakarítani

114

. A családtagjai is segítettek neki, 1902-ben egy fegyelmi ügy kapcsán utasították, hogy & harangozást a saját családtagjaival végezze, s a haranghoz nyúlni senkit se engedjen idegent"

115

. 1904-ben az iskola fáját a harangozó fia vágta fel

116

. Már említettem, hogy 1901-ben a harangozó és az egyházfi egy személy, 1907-ben pedig az iskolaszolgai teendőket is a harangozó látta el

117

. Fizetése is ennek megfelelően alakult: 1876-ban 10 köböl rozsot és 1 pár csizmát, 1894-ben 10 köböl rozsot és 15 frt-ot, a kettős hivatalért 1901-ben 45 frt-ot kapott, 1907ben pedig 300 korona és a harangdíj fele illette meg

118

. A halottak utáni harangozásért is járt neki pénz, ennek mértéke változó volt: legmagasabbra 1906-ban emelkedett, amikor fizetésének javításaként „a harangozási költségből és a pompából fele jövedelem" őt illette

119

. A bába tisztsége is részben egyházi hivatalnak számított (mint az a XVIII. század végén Igriciben is szokásban volt) (HORVÁTH 1974. 8., 28.) és a presbitérium az ezen minőségben végzett munkát — habár nem maradéktalanul — könnyítésekkel honorálta. 1878-ban /elhívatott Lajter Péter özvegye férjezett Németi Ferenczné ki az Egyházfiak jelentése szerint párbért fizetni bábái hivatala miatt már két év óta vonakodik." Az egyháztanács határozata szerint a hátralékot ki kell fizetnie, de azután amíg bába lesz, felmentik a párbér fizetése alól

120

. 1884-ben özv. Tóth Bálintné „elaggott s több éven át bábái szolgálatot teljesített nő" részére havi fél véka rozs-segélyt szavaztak meg

121

. Akeresztelési anyakönyvbe 1912-től azt is bejegyezték, hogy a szüléseknél jelen volt-e a szülésznő. Mint a bemutatottakból kiderül, a presbitérium az egyházi hivatalviselők tekintetében korszakunkban igen nehéz helyzetben volt: ez különösen a gondnokokra és főként az egyházfiakra vonatkozik, akiknek hivatalát anyagi előnyök biztosításával is megpróbálta vonzóbbá tenni — de nem sok sikerrel; emiatt aztán olyan jelöltet is feleskettek, aki az egyházi erkölcsök szerint nem volt éppen „tiszta életű". A megválasztottak legtöbbször nem tartották erkölcsi kötelességüknek a megbízatás elvállalását és minden módon igyekeztek kitérni előle, mivel az egyháztagok érdekeivel ellentétes tevékenységük miatt sokszor 114 Presb.jkv. 1894. jan. 14. 115 Presb.jkv. 1902. ápr. 20. 116 Presb.jkv. 1904. ápr. 17. 117 Presb.jkv. 1907. nov. 12. 118 Presb.jkv. 1876. dec. 31., 1894. jan. 14., 1901. márc. 8. és 1907. nov. 12. 119 Presb.jkv. 1906.jan. 25. 120 Presb.jkv. 1878. szept. 13. 121 Presb.jkv. 1884. jan. 30. 200