A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

Istvánovits Eszter: Az apagyi császárkori telep (lektorálta: Kulcsár Valéria)

Különleges csoportot alkotnak az éles hastörésű, bikónikus edények (II. tábla 14-19.). Közülük is elsősorban a II. tábla 15. és 19. jellemző a Felső-Tiszavidékre. A bikónikus edények különálló csoportjára Párducz Mihály hívta fel elsőként a figyelmet: Jeltűnő ugyanis, hogy itt (ti. Debrecentől északra) a jól iszapolt szürke kerámia egy része élesen hasasodó formát mutat..." (PARDUCZ 1950. 121.). Jellegzetes formájuk kelta-germán eredetre utal. Bár egy-egy példányuk előfordul Debrecentől délre is, valóban a Felső-Tisza-vidéken sűrűsödnek a típus képviselői.

10 A felső-tisza-vidéki lelőhelyek a következők: 1. Apagy-Peckés (II. tábla 14-19.) 2. Hortobágy-Poroshát X/7. sír (V. tábla 5.). (ZOLTAI 1941. 303. LXV. 5., DDM. 1914. 69. 15.)

11 3. Nyíregyháza-Lovaskaszárnya (V. tábla 8.). (Ma Guszevtelep, PÁRDUCZ 1941. 318. 1/1. kép., JAM. 63. 71. 1.) 4. Nyíregyháza-Lovaskaszárnya

12 (V. tábla 11.) (JÓSA 1899. 62. 13. szám., PÁRDUCZ 1941. 318. 1/2. kép., PÁRDUCZ 1950. 448. lh. 59. CXXXIX. 29., JAM. 63. 117. 4) 5. Oros (V. tábla 2.). (JAM. 63. 935. 1.) 6. Tiszadada-Kálvinháza-Homokos 5. árok és lakógödör (V. tábla 13.). (Gombás András ásatásából. JAM. 85. 13. 12.)

13 7. Tiszadob-Rejetanya (V. tábla 1.). (Gombás András leletmentése, 1965., Tiszavasvári múzeum 65. 42. 430.) 8. Tiszaeszlár-Bashalom-Kistanya (V. tábla 6.). (JÓSA 1899. 36. 257. szám., JAM. 56. 7. 1.) 9. Tiszalök-Belterület (V. tábla 12.). (Sadi István tulajdonában van Tiszalökön, Wesselényi u. 63.) 10. Tiszanagyfalu DNY-i részén, elmállott koponya mellett találták 1890 körül (V. tábla 3.). (JÓSA 1899. 37. 269. szám., PÁRDUCZ 1950. 442. lh. 59. CXXXIX. 14., JAM. 63. 68. 2.) 11. Tiszavasvári-Berecki part, a K-i főcsatorna építésekor előkerült edény (V. tábla 9.). (Tiszavasvári múzeum 65. 4. 1.) 12. Tiszavasvári-Józsefháza-Téglás 31. gödör (V. tábla 14.). (Gombás András ásatása. JAM. 63. 273. I.)

14 10 Délebbre pl. Jászapátiból ismert: PÁRDUCZ 1941. 318. CXXXV/25., VADAY 1989. Taf. 16/8. A közép-tisza-vidékiekhez ld. VADAY 1989. 155-156. 11 Ugyanebből a kirabolt sírból orsógomb és néhány szem sokszögű karneolgyöngy került elő az edényen kívül. 12 A leltárkönyvben tévesen Vasúti közraktárral szemben. 13 A bikónikus edénnyel egy gödörben szürke, simított felületű, illetve néhány besimított díszű edény töredéke került elő (VI. tábla 4-11.), valamint egy téglaszínű, kívül-belül piros festésű peremtöredék (VI. tábla 3.). Az e lelőhelyről származó további leleteket részben a nyíregyházi (85. 13.), részben a tiszavasvári (66. 17.) múzeumban leltározták be. 14 A gödörből szürke és sárga korongolt, valamint kézzel formált töredékeken kívül (VI. tábla 19