A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

Istvánovits Eszter: Az apagyi császárkori telep (lektorálta: Kulcsár Valéria)

A korongolt kerámia formai megoszlása a következő: 22 tál 9 hombár 9 gömbtestű edény 6 bikónikus edény 3 korsó 2 Faltenbecher 6 aljtöredék 3 átfúrt aljtöredék A kézzel formált edényeket két csoportra oszthatjuk kivitelük alapján. Az egyikbe a jól eldolgozott felületű, finomabb példányok tartoznak (4 db). A másikba az omlékonyabb, szemcsésebb, durvább kivitelűek (4 db). A kézzel formált edények között a következő típusok különíthetők el: 4 fedő 4 bögre, illetve fazék 2 tál Az apagyi anyag kapcsolatai A bemutatott cserepek túlnyomó többségének mind technikai kivitelét, mind formáját tekintve számos analógiáját ismerjük az alföldi szarmata Barbaricum leletanyagában. A tálak közül a tagolt oldalú, gömbtestű darabok (I. tábla 3, 5, 6, 8, 10, 12.), a duzzadt peremű, félgömbösek (I. tábla 13, 15.), a perem alatt horonnyal tagolt félgömbös formák (I. tábla 11,14.), a kónikusak (I. tábla 2, 4.), valamint a bikónikus típusok (I. tábla 9.) a szarmata telepek általános leletei.

8 A Felső-Tisza-vidéken ugyancsak gyakran megtaláljuk ezeket a II. század végén betelepülő szarmaták leletanyagától kezdve egészen e telepek felhagyásának időszakáig (ISTVÁNOVITS 1986.). Kevésbé elterjedt forma a II. tábla 3. (PÁRDUCZ 1942. V/15., II/4.), valamint a II. tábla 6.

9 A tálak mellett a szarmata telepek jellegzetes leletei & gömbtestű edények. Az apagyi e csoporthoz tartozó 9 töredék közül 7 esetében sorolhatnánk számtalan analógiát (VADAY 1989. 153-157.). Köztük besimított díszűek is előfordulnak. Nem tartozik a szarmata típusú leletek közé a III. tábla 13. pecsételt díszű darabja, valamint a IV tábla 6. festett pereme. Ezekre az alábbiakban visszatérek. 8 A típusokat VADAY 1989. 147-150.-nek megfelelően adtam. 9 Analógiája pl. Tiszavasvári-Paptelekháton került elő: JAM 63. 844. 1. 18