A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)
Páll István: Egy szabolcsi kirajzású telepsközség társadalomrajza az I. világháborúig (Újléta társadalma az egyházközösségi forrásanyag alapján) (lektorálta: Dankó Imre)
„áskálódástól". Az ülésen a gondnok megvádolta a lelkészt, hogy „a tiszteletes úr elidegeníti magától az egyházi adófizetőket, mivel jogtalanul dupla stólát szed." A lelkész ezt igaztalan állításnak nevezte; ezután a jelenlévő 6 presbiter (valószínűleg a lelkész legjobb hívei) a következő határozatot hozta: kérik a gondnok beszámoltatását, a bűnösök megbüntetését, a presbitérium feloszlatását, új választás megtartását, ők maguk pedig a lelkész és a tanító elleni vádakat nem tartják fenn. 45 Még ugyanebben az évben a püspöktől érkezett levél egy panasz kivizsgálása ügyében, amelyet a lelkész ill. a presbitérium ellen emeltek. Válaszuk szerint az abban foglaltak az igazságtól „messze eltérnek." 46 Az ilyen levelek, feljelentések a felsőbb egyházi vezetést a lelkész és a presbitérium ellen hangolták. Az esperesnek ezen panaszokra és az előzetes templomépítési költségvetésnek az egyházközség anyagi lehetőségeit messze meghaladó volta miatt írt levelét a presbiterek úgy értelmezték, hogy aszerint „a presbitérium semmi vagy csak játéklabda, amelyet a lelkész a saját tetszése szerint forgathat." Ezen felháborodva a presbitérium nem fogadta el az esperes általjavasolt költségvetést és tervrajzot 47 , mire az esperes ez ügyben látogatást tett a községben. 48 Még mindig Lénárt Péter lelkészsége idején, 1900-ban az egyházmegyei tanácsbíró hamisítással vádolta meg a presbitériumot az elszámolásokkal kapcsolatban. A testület emiatt sértve érezte magát és elégtételt követelt 49 . Ezen időszak alatt valóban úgy tűnik, hogy a lelkész a legtöbb esetben keresztül tudta vinni akaratát, a presbitérium híven teljesítette követeléseit. A fenti feltételezést támasztja alá, hogy a templomépítés óriási megterhelést jelentő kiadásai közepette a presbitérium elfogadta a lelkészi fizetés 300 frt-tal történő emelését és erre külön kölcsönt is felvett 50 , pincét építtetett a lelkésznek és a tanítónak, a telküket pedig deszkakerítéssel vetette körül 51 . (Az utóbbi esetben két presbiter már csak a tanító kerítésének megcsináltatását látta szükségesnek, a lelkészének csak a javítását indítványozta a templomépítés befejezéséig 52 .) Végül a helyzet odáig fajult, hogy „az egyházat alapjában teljesen megingató bizalmatlanság meg szüntetésére a régen óhajtott de fájdalom mindég nélkülözött bel béke helyre állítása céljából" egyházmegyei kiküldött közbenjárását kérték 53 . 45 Presb. jkv. 1893. aug. 6. 46 Presb. jkv. 1893. aug. 20. 47 Presb. jkv. 1890 szept. 14. 48 Presb. jkv. 1890. nov. 9. 49 Presb. jkv. 1900. ápr. 8. 50 Presb. jkv. 1890. szept. 14. 51 Presb. jkv. 1891. okt. 28. 52 Presb. jkv. 1892. márc. 11. 53 Presb. jkv. 1901. jan. 19. 188
