A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

Páll István: Egy szabolcsi kirajzású telepsközség társadalomrajza az I. világháborúig (Újléta társadalma az egyházközösségi forrásanyag alapján) (lektorálta: Dankó Imre)

3. táblázat: Balmazújvárosi eredetűek birtokviszonya Újléta Debrecen Balmazújváros 1888 XIX. sz .vége XX. sz. eleje szám % szám % szám % 0 — 5 holdasok 32 41,6 99 49,0 464 72,7 5 —10 holdasok 26 33,7 59 29,2 127 19,9* 10 — 20 holdasok 15 19,5 24 11,9 34 5,3** 20 — 30 holdasok 4 5,2 12 5,9 7 1,1 30 — 50 holdasok — — 7 3,5 4 0,6 50 —100 holdasok — — 1 0,5 2 0,3 összesen 77 100,0 202 100,0 638 99,9 *5—9 hold ** 9—20 hold J A táblázat adataiból kitűnik a Balmazújvároson maradt lakosság elszomorító helyzete. Az Újlétára költözöttek között a földdel nem rendelkezők és a kisbirtokosok aránya kedvezőbb, mint a két összehasonlított helyen. Ugyanez mondható el a középbirtokosok arányáról is, különösen a 10-20 holdasok esetében. A 20 holdnál több földdel rendelkezők aránya már kisebb, mint a debrecenieké, de még így is jóval nagyobb, mint a balmazújvárosiaké. Újlétán balmazújvárosi eredetű családok 30 holdon felüli birtokot nem szereztek. A földbirtok megoszlásának vizsgálata után térjünk ki az Újlétára költözött balmazújvárosiak foglalkozására is. Az anyakönyvekből 235 olyan keresőképes balmazújvárosi születésű férfi neve rekonstruálható, akik korszakunkban a településen laktak. Közöttük sok olyan személy neve is szerepel, akik hosszabbrövidebb idő után elköltöztek Újlétáról, de a nevük bekerült valamelyik anyakönyvbe. Ez a szám nem lehet teljes, mivel többen lehettek olyanok is, akiknek nevét rövid községbeli tartózkodásuk alatt az említett anyakönyvekbe nem jegyezték be. Az említettek közül soknak nincs feltüntetve a foglalkozása sem; különösen az első nyolc évből áll rendelkezésünkre kevés adat, mivel a nagylétai esketési és halotti anyakönyvekben nem töltötték ki ezt a rovatot. Emiatt csak 179 személy foglalkozását ismerjük; ennek megoszlását a 4. táblázat mutatja: 163