A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 33-35. - 1990-1992 (Nyíregyháza, 1993)

Páll István: Egy szabolcsi kirajzású telepsközség társadalomrajza az I. világháborúig (Újléta társadalma az egyházközösségi forrásanyag alapján) (lektorálta: Dankó Imre)

4. táblázat: A Balmazújvárosról betelepült férfiak foglalkozási megoszlása föld- ,,, nap- ,,, községi keres- , « zsellér . r cseled „ ° iparos , ,- katona műves számos alk. r kedő 123* 6** 16 3 8 11 1 11*** * 8 fő zsellér, 4 fő gazdálkodó és l-l fő lakó ill. cseléd megjelöléssel is szerepel ** 1 fő lakó és 1 fo napszámos megjelöléssel is szerepel *** későbbi foglalkozásuk nincs feltüntetve Az adatokból látható, hogy a balmazújvárosi eredetű lakosság legnagyobb része agrár jellegű tevékenységet folytatott, iparral és kereskedelemmel csupán 5,1 %-uk foglalkozott; (ez utóbbin belül a magyarok aránya 1,7%). A fentiekben a községet alapító balmazújvárosi családok megoszlását vizsgáltuk vagyoni, foglalkozásbeli és nemzetiségi szempontból. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a községet alapító családok főként földműveléssel foglalkoztak, de az általuk birtokolt terület mennyisége — mint fő vagyoni meghatározó — különbözött a magyar és német családoknál. A községi vezetésben a német családfők nagyobb létszámban vettek részt, mint a magyarok; az egyházi vezetésben is ez a tendencia érvényesült, de az arány a későbbiekben kiegyenlítődött. Az elkülönülés a családok településen belüli elhelyezkedésében is megmutatkozott, de ez nem jelentette a két nemzetiség különállását, hiszen az anyakönyvekből kimutatható az egymás közötti korlátlan házasodás gyakorlata. Más községekből érkezett betelepülők A községet alapító balmazújvárosiakon kívül más településekről is érkeztek családok Újlétára. Dolgozatomban csak azokkal foglalkozom, akik — feltehetően — kisebb-nagyobb csoportokban települtek be a községbe. Ezt az anyakönyvek ^születési hely" rovatából állapítottam meg; ha egy-egy helységből elég sok család származik (különösen ha az a helység távol fekszik Újlétától), akkor valószínűleg vagy egy csoportban, vagy rövid időszak alatt érkeztek a községbe. A nevek bejegyzési időpontját vizsgálva megállapítható, hogy az egyes családok kb. mikor jelentek meg Újlétán: a nagy népszaporulat valamint a magas csecsemő- és gyermekhalandóság miatt a családokról általában beköltözésük évében, vagy az azt követő egy-két évben bejegyzés került az anyakönyvekbe. A születési évekből az is kiderül, hogy melyik az az év, amely a kibocsátó településen született utolsó, Újlétára költözött lakosra vagy lakosokra vonatkozik. Feltehetően ez, vagy a következő év az, amikor Újlétára költözhet164